A romániai magánnyugdíjrendszert nem lehet államosítani, és a második pillérként befizetett összegek mértékét a kormány nem fagyaszthatja be mindaddig, amíg az országnak érvényes hitelmegállapodása van a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – nyilatkozták hétfőn hivatalos források az Agerpres hírügynökségnek, miután a napokban felmerült, hogy Magyarországhoz vagy Lengyelországhoz hasonlóan a Ponta-kabinet azt tervezi, hogy az állami költségvetésbe irányítja át a jelenleg a magánnyugdíjpénztárakhoz befolyó pénzösszegeket.
2013. november 18., 17:392013. november 18., 17:39
Mint a nevük elhallgatását kérő illetékesek közölték, az IMF küldöttségének legutóbbi bukaresti vizitjén valóban felmerült annak a lehetősége, hogy jövőre is a mostani 4 százalékon tartsák a munkavállalók által a nyugdíjalapba befizetett összeg magánalapba átirányított hányadát, mivel igen alacsonyak az állami büdzsé bevételei, azonban ez csak egy „underground” (a fősodortól teljesen eltérő – szerk.megj.) beszélgetés volt, mivel igazából mind a kormány, mind az IMF ellenezte az ötletet. A nyilatkozatból ugyanakkor az is kiderült, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a kormány nem engedheti magának, hogy a mostani 400 euró fölé emelje a harmadik pillérként befolyó fakultatív magánbiztosítás leírhatóságát.
Az elhangzottak egyébként megegyeznek a Ponta-kabinet által az elmúlt héten elfogadott társadalom biztosítási költségvetés-tervezettel, amelyben az áll, hogy 2014-ben 0,5 százalékponttal 4,5 százalékra nő a második pillérként befizetett összeg. Mint ismeretes, a román kormány 2008-ban indította útjára a magán nyugdíjbiztosítási hozzájárulást, az intézkedést nagyon sok országban bevezették abbéli megfontolásból, hogy az egyre apadó állami források mellett a magán biztosítók révén is biztosítsanak bizonyos összegeket a későbbiekben nyugállományba vonulóknak. Bár a nyugdíjbiztosításból magán pénztárakhoz átirányított összegeknek évről évre növekedniük kellett volna, 2009-ben a kormány a válságra való hivatkozással az előző évi, egyébként alig 2 százalékos szinten tartotta a hozzájárulás mértékét, ami azóta fokozatosan ismét nőtt. 2008-ban egyébként még úgy tervezték, hogy az összeg 2016-ra éri majd el a nyugdíjbiztosítási hozzájárulás 6 százalékát. Csütörtökön viszont a Mediafax hírügynökség birtokába jutott egy dokumentum, ami azt helyezte kilátásba, hogy jövőre a jelenlegi szinten marad az összeg, s az a feltételezés is szárnyra kapott, miszerint a kormány a magánnyugdíjrendszer államosítását tervezné.
Azt, hogy milyen rosszul állnak az állami nyugdíj-biztosítási bevételek, mi sem jelzi jobban, mint a tény, hogy – amint arról beszámoltunk – a kormány a múlt héten bocsátott nyilvános vitára egy törvénytervezetet, ami az 1970 után született nők esetében – a férfiakhoz hasonlóan – 65 évre emelné a nyugdíjkorhatárt. „A nyugdíjrendszer változáson megy át annak érdekében, hogy helyt tudjon állni a lakosság folyamatos elöregedésének folyamatában. A nők és férfiak nyugdíjkorhatárának kiegyenlítése biztosítani fogja a megfelelő társadalombiztosítási rendszer hosszú távú fenntarthatóságát. Ezzel párhuzamosan be kell vonni és a munkaerőpiacon kell tartani az idős alkalmazottakat, túllépve a jelenlegi nyugállományba vonulási szokásokon” – indokolták a módosítások szükségességét annak kidolgozói. Mint rámutattak, az intézkedés révén próbálják megelőzni a legidősebb korosztályok elszegényedését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!