Cáfolják a magánnyugdíjak államosítását

Mint a nevük elhallgatását kérő illetékesek közölték, az IMF küldöttségének legutóbbi bukaresti vizitjén valóban felmerült annak a lehetősége, hogy jövőre is a mostani 4 százalékon tartsák a munkavállalók által a nyugdíjalapba befizetett összeg magánalapba átirányított hányadát, mivel igen alacsonyak az állami büdzsé bevételei, azonban ez csak egy „underground” (a fősodortól teljesen eltérő – szerk.megj.) beszélgetés volt, mivel igazából mind a kormány, mind az IMF ellenezte az ötletet. A nyilatkozatból ugyanakkor az is kiderült, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a kormány nem engedheti magának, hogy a mostani 400 euró fölé emelje a harmadik pillérként befolyó fakultatív magánbiztosítás leírhatóságát.

Az elhangzottak egyébként megegyeznek a Ponta-kabinet által az elmúlt héten elfogadott társadalom biztosítási költségvetés-tervezettel, amelyben az áll, hogy 2014-ben 0,5 százalékponttal 4,5 százalékra nő a második pillérként befizetett összeg. Mint ismeretes, a román kormány 2008-ban indította útjára a magán nyugdíjbiztosítási hozzájárulást, az intézkedést nagyon sok országban bevezették abbéli megfontolásból, hogy az egyre apadó állami források mellett a magán biztosítók révén is biztosítsanak bizonyos összegeket a későbbiekben nyugállományba vonulóknak. Bár a nyugdíjbiztosításból magán pénztárakhoz átirányított összegeknek évről évre növekedniük kellett volna, 2009-ben a kormány a válságra való hivatkozással az előző évi, egyébként alig 2 százalékos szinten tartotta a hozzájárulás mértékét, ami azóta fokozatosan ismét nőtt. 2008-ban egyébként még úgy tervezték, hogy az összeg 2016-ra éri majd el a nyugdíjbiztosítási hozzájárulás 6 százalékát. Csütörtökön viszont a Mediafax hírügynökség birtokába jutott egy dokumentum, ami azt helyezte kilátásba, hogy jövőre a jelenlegi szinten marad az összeg, s az a feltételezés is szárnyra kapott, miszerint a kormány a magánnyugdíjrendszer államosítását tervezné.

Azt, hogy milyen rosszul állnak az állami nyugdíj-biztosítási bevételek, mi sem jelzi jobban, mint a tény, hogy – amint arról beszámoltunk – a kormány a múlt héten bocsátott nyilvános vitára egy törvénytervezetet, ami az 1970 után született nők esetében – a férfiakhoz hasonlóan – 65 évre emelné a nyugdíjkorhatárt. „A nyugdíjrendszer változáson megy át annak érdekében, hogy helyt tudjon állni a lakosság folyamatos elöregedésének folyamatában. A nők és férfiak nyugdíjkorhatárának kiegyenlítése biztosítani fogja a megfelelő társadalombiztosítási rendszer hosszú távú fenntarthatóságát. Ezzel párhuzamosan be kell vonni és a munkaerőpiacon kell tartani az idős alkalmazottakat, túllépve a jelenlegi nyugállományba vonulási szokásokon” – indokolták a módosítások szükségességét annak kidolgozói. Mint rámutattak, az intézkedés révén próbálják megelőzni a legidősebb korosztályok elszegényedését.