
Átveréssel vádol egy magyarországi cégtulajdonost a Kovászna megyei kereskedelmi kamara és a vállalkozók szövetsége. A Háromszék gazdaságáról könyvet megjelentetni készülő szolnoki kiadó rágalmazásnak tartja az állításokat.
Egy magyarországi vállalkozás visszaél több háromszéki intézmény és cég nevével – hívta fel a figyelmet a napokban a Kovászna megyei kereskedelmi és iparikamara. Édler András, a kamara és Bagoly Miklós, az Asimcov vállalkozói szövetség elnöke közös közleményben arra figyelmeztetik a megye üzletembereit, hogy átverésnek eshetnek áldozatul.
Tájékoztatásuk szerint a magyarországi Egri Sándor már több céget megkeresett, és pénzt kért tőlük, hogy szerepeljenek készülő könyvében. Levelében az szerepel, hogy a Kovászna Megyei Tanács, a megyei kereskedelmi és iparkamara, a megyei agrárkamara, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tagozata ajánlásával magyar– román–angol nyelvű könyvet készít, melyben Kovászna megye gazdaságának élvonalát megjelenítő tíz vállalkozás szerepel, teljes körű cégbemutatással. Egri már megkötött szerződésekre is hivatkozik.
A vállalkozói érdekvédelmi szervezetek szerint azonban egyik intézmény sem adott ajánlást a magyarországi kiadónak, és nem engedélyezték nevük felhasználását. A kamara és az Asimcov közleménye szerint egy kivételével a felsorolt szerződések nem léteznek, tehát a cégek nevével is visszaéltek.
Egy háromszéki vállalkozó valóban kötött szerződést a magyarországi ajánlattevővel, de már két éve kifizette a 650 eurós előleget, és még mindig nem kapott semmit cserébe, habár a szerződésben foglalt határidő rég lejárt. Édler András a Krónikának leszögezte, semmi bajuk azzal, ha valaki könyvet akar kiadni a háromszéki vállalkozásokról, ám az intézmények és cégek nevét nem használhatja engedélyük nélkül.
A szolnoki Egri Sándor a Krónikának elismerte, hogy könyve megjelenése késedelmet szenved, ami kellemetlen a benne szereplőknek és a kiadónak egyaránt, ám szerinte nincs szó kétéves késésről, semmittevésről, mivel a fejezetek sorra készülnek. A magyarországi újságíró megkeresésünkre elmondta, Bagoly Miklóst a közelmúltban telefonon, majd levélben részletesen tájékoztatta a Pozitív példák Kovászna megye gazdaságában címmel készülő könyvről, kérve együttműködését.
„Következő telefonhívásom alkalmával magyarázatot követelt általa föltételezett visszaélésekre. Azonnal kitűnt, hogy tájékozódása enyhén szólva nem volt körültekintő. Felajánlottam, hogy a bizalom és a legteljesebb nyíltság jegyében következő sepsiszentgyörgyi látogatásom alkalmával készséggel elé tárom azon dokumentumokat, amelyek állításai ellenkezőjét bizonyítják. Ezt meg nem várva öntötte sajtóközleménybe, hozta nyilvánosságra a felsorolt intézményeket, engem és cégemet egyaránt hátrányosan érintő vélekedését” – jelentette ki lapunknak Egri, sajnálkozásának adva hangot amiatt, hogy Édler András sem elődjénél, sem nála nem tájékozódott, hanem ellenőrzés nélkül azonosult Bagoly véleményével.
A szolnoki kiadó felelős szerkesztője úgy véli, a háromszéki kamara és az Asimcov vezetője messze túllépi a véleménynyilvánítás szabadságát, amikor visszaéléssel, félrevezetéssel, átveréssel, azaz súlyos következményekkel járó bűncselekmény elkövetésével vádolják. „Saját magam és cégem tisztességét, jó hírnévhez való jogát sértik, teljességgel kimerítik a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás tényállását” – szögezte le a Krónikának Egri Sándor.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
szóljon hozzá!