Miklós Zoltán megsarcolná a társaságok nem kalkulált nyereségét
Fotó: Facebook/Miklós Zoltán
Többletadót vetne ki a jellemzően piaci körülmények miatt előállt, előre nem tervezett, „szél befújta” nyereségre Miklós Zoltán parlamenti képviselő, aki szerint az illeték helyettesíthetné a hosszú ideje emlegetett szolidaritási adót, amely kapcsán azonban nincs egyetértés a bukaresti koalícióban.
2022. június 22., 15:002022. június 22., 15:00
2022. június 22., 15:012022. június 22., 15:01
A válsághelyzetek nyomán nem remélt hasznot húzó vállalatok megadóztatását javasolja Miklós Zoltán, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője. A közgazdász-politikus lapunknak kifejtette, a bukaresti kormánykoalícióban nem született egyezség a szolidaritási adóról, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ugyanis nem támogatja.
Ezt a többletadót mintegy 350, 100 millió euró fölötti üzleti forgalmat lebonyolító társaságokra vetették volna ki, viszont szerepelnek közöttük állami, valamint veszteséges vállalatok is. Miklós Zoltán szerint alternatívaként jöhetne szóba a szolidaritási adóra, és méltányosabb megközelítést tenne lehetővé az ún. „viharadó”, angolul windfall tax.
Ez az illeték nem más, mint olyan többletadó, amelyet a kormány akkor számít fel egy vállalatnak , amikor az nagy mértékű, váratlan nyereséget termel. A képviselőház költségvetési és pénzügyi bizottságának tagja a Krónikának kifejtette, a viharadó olyan mechanizmust feltételez, amely révén beazonosítják azokat a tevékenységi területeket,
Az elnevezés onnan származik, hogy míg a vihar egyeseknek lefújja a házuk tetejét, tehát kárt okoz, másnak „befúj egy váratlan ajándékot” az udvarára, tehát nem várt profitot hoz.
„A vihar a jelenlegi megközelítésben a pandémiát, a szomszédságban zajló háborút jelenti, és vannak olyan tevékenységi területek, melyeknek ez a helyzet kedvezett, a szél befújta az ablakon a nyereséget. A váratlan profit tehát az üzleti terven felül keletkezett, nem a cégek által nyújtott szolgáltatás, vagy az általuk kínált termék versenyképességével magyarázható” – fejtette ki Miklós Zoltán.
A háromszéki honatya példaként említette, hogy a válsághelyzet kedvezett a gyógyszeriparnak, az egészségügyi magánellátásnak, az energiaiparnak, az üzemanyaggyártóknak és -kereskedőknek, a bankoknak és biztosítóknak, a futárszolgálatoknak, a telekommunikációs vállalatoknak, a szerencsejátékoknak.
„Az állam eddig is kénytelen volt beavatkozni, hogy védje azokat, akiket az elmúlt két év történései sújtottak: a járvány idején hozott gazdasági intézkedésekkel, majd az energiaár-sapkával, ám ez mind rengeteg pénzbe került. Ennek az állami tehernek egy részét vállalnák át ezek a vállalatok a konjunkturális nyereségre időszakosan kirótt többletadó befizetésével” – jelentette ki a közgazdász.
Fotó: Pixabay.com
Miklós szerint egyszerűen be lehet azonosítani az extraprofitot: meg kell vizsgálni az érintett ágazatokban a 2018-as, 2019-es adatokat, tehát a „békeidőben” megvalósított nyereségességet, vagyis hogy az üzleti forgalomhoz képest mekkora volt a profitjuk.
Mindezt ugyanakkor ellensúlyozni kell, mert lehet, hogy valaki 30 százalékkal több nyereséget valósított meg, de ha ezt 30 százalékkal több alkalmazottal érte el, ezt ki kell venni a képletből. A többletadót a beazonosított extraprofitra kellene kivetni az RMDSZ képviselője szerint.
Szerinte első lépésben az elvet kell elfogadtatni a koalícióban, utána lehet egyeztetni a részletekről, többek között az adó mértékéről. Miklós Zoltán javaslata szerint a „szél befújta profitra” kivetendő adót kétéves időszakra, 2023-ban és 2024-ben lehetne alkalmazni.
Az adó azért méltányos, mert azt eredményezi, hogy helyreáll a gazdasági és társadalmi egyensúly azon ágazatok között, melyeknek kedveztek a válságok, illetve azok között, melyeket éppen ellenkezőleg, gazdaságilag nagyon súlyosan érintettek” – állapította meg a honatya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!