
Valóságos lavinát indított el Traian Băsescu államfő hétfő esti bejelentése, miszerint nem írja alá a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött megállapodáshoz kapcsolódó szándéknyilatkozatot.
2013. december 03., 17:112013. december 03., 17:11
2013. december 03., 19:022013. december 03., 19:02
Băsescu azért döntött így, mert a dokumentum tartalmazza – az államfő által a 2014-es évi állami költségvetés kapcsán kifogásolt – hétcentes jövedéki adót, amelyet azért készül kivetni a kormány, hogy a befolyó összegeket autópálya-építésre fordíthassa.
Egy óra sem telt el, s Victor Ponta miniszterelnök válaszában azzal vágott vissza, hogy Băsescu miatt Romániának nincs már megállapodása az IMF-fel, illetve az Európai Bizottsággal. Kedd reggeli sajtónyilatkozatában pedig már azzal vádolta meg az államfőt, hogy megállapodás híján a romániai pályázóknak nem csak 5 százalékos önrészt kell vállalniuk a pályázati pénzekből tető alá hozott projektekért, hanem 15 százalékosat. Ez pedig a kormányfő számításai szerint havi 150 millió lejes veszteséget jelent.
Băsescu hétfő este egyébként még arról beszélt, hogy a kormány akár az ő aláírása nélkül is elküldheti Washingtonba a szándéknyilatkozatot – Ponta kedden leszögezte, erről szó sem lehet, mivel nemzetközi megállapodásról van szó, amit az alkotmány értelmében az államelnöknek is kell látnia kézjegyével.
Az elmaradhatatlan személyeskedések
A szokásos személyeskedéstől sem volt ugyanakkor mentes a palotaháború újabb epizódja: Ponta azzal vádolta meg kedden Băsescut, hogy tulajdonképpen nem is a hétcentes üzemanyagadó fáj neki, hanem a büdzsé és a szándéknyilatkozat alá nem írásával próbálja kizsarolni azt, hogy ne álljon fel a călăraşi-i földterület megvásárlási körülményeit vizsgáló bizottság, amely – mint ismeretes – az államfő lányának az akvizícióját hivatott górcső alá venni.
„Igen individualista és egoista módszere ez a politizálásnak, illetve annak, hogy kihasználja beosztását” – szögezte le a kormányfő, hozzátéve, ő személyesen nem ért egyet azzal, hogy ne hozzák létre ezt a testületet, mivel „valószínűleg az a legrondább dolog, amit Băsescu mandátuma idején tett, hogy magánügyben visszaélt a funkciójával”.
A hitelezők nem szólnak bele
A bukaresti palotaháború eközben máris oda vezetett, hogy az IMF jelezte, elhalasztja decemberre tervezett igazgatótanácsi ülését, s az újabb hitelrészlet folyósításáról várhatóan csak márciusban fog dönteni, azt követően, hogy küldöttsége az Európai Bizottság és a Világbank képviselőivel egyetemben januárban újabb vizitre érkezik a román fővárosba. Ettől függetlenül azonban Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter elmondása szerint Romániának változatlanul érvényes megállapodása van az IMF-fel.
A valutaalap egyébként nem kíván beleszólni a politikai belháborúba. Guillermo Tolosa, az IMF bukaresti képviselője kedden közleményben szögezte le, ők arra várnak, hogy a romániai hatóságok eldöntsék, kívánják-e módosítani azokat az eljárásokat, amelyekkel révén tartható lesz a jövő évre meghatározott, a bruttó hazai termék (GDP) 2,2 százalékát nem meghaladó költségvetési hiány.
Nem szól bele a dolgokba az Európai Bizottság sem: Simon O\'Connor, Olli Rehn gazdasági és költségvetési biztos szóvivője szerint Bukarestnek kell eldöntenie, hogy folytatja-e vagy sem az IMF-megállapodást, függetlenül azonban attól, hogyan fognak dönteni a román hatóságok – a fő az, hogy teljesítsék a bizottsággal júliusban rögzített feltételeket. „Romániának tartania kell magát az EB-nek a strukturális reformok és költségvetési intézkedések terén tett ajánlásaihoz, függetlenül attól, hogy aláírja-e vagy sem az IMF-megállapodást” – szögezte le Simon O\'Connor.
Büdzsé nagyüzemben
Közben kedden délelőtt Victor Ponta parlamenti felszólalásával kezdetét vette a 2014-es évi állami költségvetés végső parlamenti vitája, s a honatyák nem tartották azt sem kizártnak, hogy éjszakába nyúlóan folytatódnak az egyeztetések. Ugyanis – mint arról korábban beszámoltunk – mindkét házelnök ígéretet tett korábban a kormányban, hogy december elején gyors tempóban elfogadják a döntéshozók a jövő évi büdzsét. Azonban Traian Băsescunak ezt is alá kell írnia ahhoz, hogy megjelenhessen a Hivatalos Közlönyben és hatályba léphessen, az államelnök pedig múlt vasárnap jelezte, hogy amíg az tartalmazza a hétcentes adót, addig ezt is vissza fogja dobni.
Victor Ponta viszont keddi nyilatkozataiban is makacsul ragaszkodott az új adónemhez, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben január elsejéig nem lesz hatályos a 2014-es költségvetés, nem kerülhet sor a dokumentumba foglalt nyugdíj-, illetve béremelésekre sem, mint ahogy a rezidens orvosok sem kapják meg beígért ösztöndíjukat, s a pályakezdő tanárok fizetés is marad a jelenlegi szinten.
A kormányfő ugyanakkor arról is beszélt, hogy a hétcentes adó tulajdonképpen nem is a jövő évi büdzsében szerepel, hanem egy másik jogszabályban, s szerinte Băsescu ezt csak ürügynek használja személyes érdekei eléréséhez.
Hiábavaló párbeszéd
A helyzet súlyosságát jelezheti egyébként a tény, hogy bár korábban Ponta úgy nyilatkozott, nincs mit tárgyalnia az államelnökkel a költségvetésről, kedd délben ő maga kérte Băsescutól, hogy Mugur Isărescu jegybankelnök, Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter, valamint Liviu Voinea költségvetésért felelős tárca nélküli miniszter társaságában találkozhassanak, és egyeztessenek a témában.
Az álláspontok azonban nem közeledtek: több mint egy órányi tárgyalás után – távozóban a Cotroceni palotából – Victor Ponta leszögezte, hogy nem mondanak le a hétcentes adóról, Băsescu pedig biztosította őket, hogy vissza fogja dobni a büdzsét, s alkotmánybírósághoz fog fordulni jogorvoslatért.
A kormányfő – mint mondta – abban bízik, hogy mindez legalább időben megtörténik, így januárra lesz költségvetése az országnak. Ponta emlékeztetett, hogy az elmúlt huszonhárom évben egyetlen államelnök sem élt ezzel az eszközzel. A kormányfő ugyanakkor kifejtette, ha a polgárok elégedettek lettek volna az előző kormány gazdaságpolitikájával, akkor nem az USL kapta volna meg a szavazatok kétharmadát.
Băsescu a tárgyalások után elmondta, remélte, hogy sikerül tárgyalni az általa a gazdaság alakulására igen károsnak nevezett adóról, mivel szerinte a legkisebb jövedelműek, a mikro-, valamint a kis- és közepes vállalkozások sínylik meg a leginkább a szállítás, valamint az élelmiszerek drágulását.
„Követve a kormányfő nyilatkozatát, rájöttem, a miniszterelnök nem értette meg, miről van szó. Ő azt mondja, hogy a büdzséről volt szó, én azonban a jövedéki adóról beszéltem. Nem vonom kétségbe, hogy a kormány elfogadjon egy büdzsét, s ő sem veheti el tőlem az alkotmányos jogot, hogy ne értsek egyet. Élni fogok a rendelkezésemre álló eszközökkel” – szögezte le az államfő, aki továbbra is fenntartja, hogy a 2014-es költségvetésből másként is elő lehetne teremteni a hétcentes adóból tervezett összegeket.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
szóljon hozzá!