Bukarestben is vita dúl a Romániának járó uniós források tervezett megkurtítása miatt

 Ponta a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) nevében felszólította az elnököt, hogy képviselje Románia érdekeit az Európai Tanács (ET) e heti csúcstalálkozóján, és vétózza meg a terítékre kerülő büdzsétervezetet, ha az hátrányos lesz az ország számára.

Az EU számos más tagállama részéről ellenkezést kiváltó költségvetés Herman Van Rompuytól, az ET elnökétől származik, aki 75 milliárd euróval kevesebb büdzsét irányozna elő az EU-nak, mint amennyi az Európai Bizottság eredeti javaslatában szerepel.

Victor Ponta szombaton Besztercén elmondta, Rompuy költségvetés-tervezete értelmében 2014 és 2020 között Románia ötmilliárd euróval kevesebbet kapna az ország felzárkózását szolgáló kohéziós támogatásokra, míg a hazai agráriumnak járó keretet hárommilliárd euróval kurtítaná meg az ET elnökének javaslata. „Mindez azt jelenti, hogy Románia valamennyi polgára fejenként 400 euróval kevesebb uniós támogatást kapna, ha Traian Băsescu megszavazza az Unió költségvetését” – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint az államfőnek vétót kell alkalmaznia a büdzsétervezet Rompuy-féle változatával szemben. Ponta szerint Bukarest fellépése nem lenne előzmény nélküli, hiszen az EU-tagállamok állam- és kormányfőinek tavaszi csúcsértekezletén Băsescu már meglebegtette Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásainak megvétózását, ha a balkáni ország nem tartja tiszteletben a területén élő román kisebbség jogait. „Én meggyőződéses Európa-párti vagyok, de ha 2007-ben azt mondták volna, hogy nem lesznek olyan útjaink, kórházaink és mezőgazdaságunk, mint a kontinens nyugati felében, viszont lesz korrupcióellenes ügyészségünk és feddhetetlenségi ügynökségünk, akkor kétszer is meggondoltuk volna az EU-integrációt” – fogalmazott a miniszterelnök. Traian Băsescu tegnap felelőtlennek és mélységesen Európa-ellenesnek nevezte Ponta kijelentéseit, és felszólította a balliberális kormány képviselőit, hogy ne vonják be az EU-t és a brüsszeli intézményeket a decemberi parlamenti választásokat megelőző kampánycsatározásba, mert ártanak az ország nemzetközi megítélésének, ugyanakkor elriasztják a külföldi befektetőket. Az államfő ezt megelőző, pénteki nyilatkozatában arra engedett következtetni, hogy csak akkor fogja megvétózni a többéves uniós büdzsét, ha ez szembehelyezkedne az EU alapszerződéseivel. „Az EU döntéshozói az íróasztaluk alá bújtak félelmükben Ponta nyilatkozatától. Remélem, kiérzik a szavaimból az iróniát. Nem mondhatod azt Angela Merkel kancellárnak: ha nem adsz ennyi meg ennyi pénzt, akkora vétót vágok hozzád, hogy ki se mersz bújni többet Berlinből” – fogalmazott az államfő, emlékeztetve, hogy a 2007–2013 közötti uniós költségvetésről is három napig folyt a vita, Románia viszont azóta sem tudta elkölteni az akkor számára megszavazott uniós forrásokat.

Élesen bírálta tegnap a Rompuy-féle uniós büdzsétervezetet Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök is, elfogadhatatlannak nevezve, hogy a javaslat jelentősen megkurtítaná a kohéziós célokra és az agrártámogatásokra szánt forrásokat. (Számítások szerint a javaslat alapján Madrid mintegy húszmilliárd eurótól esne el a jelzett időszakban, régiófejlesztésre például harminc százalékkal kevesebbet kapna, mint az eredeti büdzsé szerint).

Mindemellett François Hollande francia államfő szombaton reményének adott hangot, hogy a november 22–23-ai EU-csúcson sikerül megoldást találni arra, hogy ne csökkenjenek a kohéziót és az agrárium fejlődését célzó források. Különben a vitát kiváltó Rompuy-javaslat 950 milliárd euróban határozná meg az EU költségvetését a 2014–2020 közötti időszakra, ami 75 milliárd euróval kevesebb, mint az Európai Bizottság (EB) eredeti javaslatában szereplő összeg, ugyanakkor több, mint amennyit a vétóval fenyegető Nagy-Britannia, valamint Németország és más tagállamok elfogadhatónak tartanak.

Miközben októberben a ciprusi EU-elnökség javaslata 326,5 milliárd euróban maximálta volna a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítására elkölthető összeget, az ET elnökének tárgyalási kerete további 17 milliárd euróval kevesebbet fordítana maximálisan erre a célra a 2014 és 2020 közötti pénzügyi időszakban. Jelentős csökkentést irányoz elő a tanács elnöke a mezőgazdasági politikát és így az agrártámogatásokat tartalmazó fejezetben is. Piaci kiadásokra és közvetlen kifizetésekre a José Manuel Barroso vezette EB eredetileg 283 milliárd eurós javaslatot terjesztett elő, amit a ciprusi elnökség 5,6 milliárddal, a Van Rompuy-javaslat pedig további 7,6 milliárddal kurtítaná meg.

Nem ért egyet a tervezett megszorításokkal a 15 tagállamból (közöttük a kelet-közép-európai országok, valamint Belgium, Luxemburg és Spanyolország) álló, a „kohézió barátainak” nevezett csoport sem, amelynek vezetői a napokban Brüsszelben rendezett találkozójukon aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a középtávú uniós költségvetési kerettervben számos EU-tagállam jelentős mértékben le akarja faragni a kohéziós támogatási alap összegét.

Orbán Viktor magyar kormányfő akkor közölte, el fogják utasítani a kohéziós, vagyis a fejletlenebb térségek felzárkóztatását szolgáló uniós támogatás eddigi összegének csökkentését. Budapest ugyancsak ellenzi a javaslatot, hiszen ennek alapján Magyarország 30 százalékkal kapna kevesebb kohéziós pénzt 2014 és 2020 között, mint 2007 és 2013 között.