
Megkezdte kedden romániai látogatását a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amely a frankhitelesek megsegítéséről tervezett intézkedésekről és az állami vállalatok helyzetéről folytat megbeszéléseket a bukaresti hatóságokkal.
2015. január 27., 17:472015. január 27., 17:47
A látogatás része a soron következő felülvizsgálati látogatásnak, amelyre azért kerül sor, mert Románia 2013-ban két éves elővigyázatossági hitelszerződést kötött az IMF-fel. Ennek értéke 4 milliárd euró, amiből 2 milliárdot az Európai Bizottság biztosít.
Az IMF-látogatás napirendjén várhatóan hangsúlyosan szerepel a frankhitelesek megsegítése érdekében tervezett román intézkedések.
Hétfőn az IMF aggodalmát fejezte ki levélben a magáncsődtörvény intézményének tervezett bevezetésével kapcsolatban, és közölte, hogy a valutahitelek lejre való átváltását sem támogatja.
Arra kérte a román hatóságokat, hogy ezeknek az intézkedéseknek az elfogadása előtt végezzenek alapos hatástanulmányt, és folytassanak párbeszédet a bankokkal. Kedden a küldöttség a Román Nemzeti Banknál kezdte el a február 10-ig tartó találkozósorozatot, amelynek keretében a kormánnyal, Klaus Johannis államelnökkel, munkáltatókkal, szakszervezetekkel és pártok képviselőivel is megbeszéléseket folytatnak.
A frankhitelesek problémájának felmerülése előtt az eredeti tervek szerint a tárgyalások fő napirendi témája állami vállalatok magánosítási folyamata lett volna, illetve annak megvizsgálása, hogy mennyire volt sikeres több olyan stratégiai fontosságú állami társaság hatékonnyá tétele, amelyeket nem terveznek privatizálni.
A bukaresti hatóságok vállalták, hogy a versenyszférából alkalmaznak vezérigazgatókat közlekedési, távközlési és energetikai vállalatok élére, így kivonják ezeket a társaságokat a politika befolyása alól, s kizárólag piacgazdasági szempontok szerint teszik hatékonnyá működésüket.
Az Adevărul című napilap információi szerint a közlekedési minisztériumhoz tartozó vállalatok esetében ez a stratégia csak részben volt sikeres, mert a versenyszférából érkező vezérigazgatóknak is erőteljes politikai nyomással kellett szembesülniük, egyeseket közülük le is váltottak politikai nyomásra. Ugyanakkor a lap megállapítja, hogy összességében Romániának sikerült csökkentenie az állami vállalatok veszteségeinek halmozását, sőt egyes esetekben, ezek a vállalatok ismét nyereségessé váltak.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!