Bukarest is beszáll az ételháborúba

Több kelet-közép-európai ország után Románia is vizsgálatot indított a nagy nemzetközi cégek által forgalmazott élelmiszerek minőségét illetően. Petre Daea mezőgazdasági miniszter pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva közölte, felállítottak egy munkabizottságot, amelyben a minisztérium, az élelmiszer-biztonsági és állategészségügyi hatóság, valamint a fogyasztóvédelem szakemberei kaptak helyet. A tárcavezető elmondta, a testület feladata megvizsgálni, hogy van-e eltérés a nagy nemzetközi cégek által Nyugat-Európában, illetve Romániában forgalmazott termékek összetétele és minősége között. Pénteken tárgyaltak a többi hatósággal a vizsgálati módszerről. Petre Daea kiemelte: a román hatóságoknak kiegyensúlyozottságról kell bizonyságot tenniük a nyilatkozatokban, és oda kell figyelniük arra, mi történik a piacon. „Amennyiben kifogásolható eseteket találnak, közölni fogjuk a közvéleménnyel” – tette hozzá a Sorin Grindeanu vezette kormány tagja.

Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon egyaránt a közelmúltban hozták nyilvánosságra azoknak a laboratóriumi teszteknek az eredményeit, amelyek megállapították: a nemzetközi üzletláncok által az említett országokban forgalmazott azonos élelmiszertermékek minősége rosszabb volt, mint Ausztriában vagy Németországban. A több mint kéttucatnyi termék elsősorban az üdítők, a hústermékek, a teák és a fűszerek közül került ki. Robert Fico szlovák miniszterelnök a napokban bejelentette, rendkívüli kormányfői csúcstalálkozón foglalkozik majd a négy visegrádi ország – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – azzal a problémával, hogy a nagy nemzetközi cégek eltérő összetételben és minőségben forgalmazzák azonos márkájú élelmiszertermékeiket Nyugat-, illetve Kelet-Európában. Fico elmondta: a visegrádi négyek felszólítják az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul foganatosítson intézkedéseket, amelyek meggátolnák ennek a gyakorlatnak a folytatását. „Elfogadhatatlan, hogy a nemzetek feletti társaságok a posztkommunista országokba olyan termékeket szállítsanak, amelyek minősége gyengébb, mint azoké, amelyeket azonos csomagolásban Nyugat-Európa üzleteinek pultjain találhatunk” – szögezte le a szlovák kormányfő. Fico nem zárta ki, hogy szükség esetén a pozsonyi kormány az európai polgári kezdeményezés eszközéhez is folyamodhat ebben a kérdésben. Ha ezt több országból legalább egymillió állampolgár támogatná, az Európai Bizottságnak kötelezően foglalkoznia kellene a témával. „A vita lényege lehet például az, hogy ha Brüsszel ebben az elvi ügyben nem hajlandó támogatni bennünket, akkor mi Szlovákiában hozunk egy olyan belső előírást, miszerint például minden közétkeztetési hálózatba kerülő élelmiszer mondjuk kizárólag Szlovákiából származhat. Nagy örömmel megyünk perre ebben az Európai Bizottsággal” – fejtette ki Fico. Közben a Romalimenta érdekvédelmi szervezet elnöke szerint a nagy gyártók körében bevett szokás, hogy eltérő összetételű termékekkel látják el a különböző országok piacát, illeszkedve az országonként változó ízlésvilághoz. „Ha én Romániában 3 lejért adom a prágai sonkát, Németországban pedig 30 lejért, de a romániai termék címkéjén feltüntetem, hogy glutamátot tartalmaz, a németországin pedig nincs ilyen, nem követtem el törvénysértést” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Sorin Minea. A szakértő szerint a kereskedelmi társaságok másodrangú piacnak tekintik Romániát, ahol az olcsó áru a kelendő, és mindenekelőtt a fogyasztóknak kellene elutasítaniuk a gyenge minőségű termékeket.

Brüsszel szerint egyébként jelenleg nincs arra lehetőség, hogy az EU fellépjen a nagy élelmiszergyártók ellen amiatt, mert egyes tagállamokban azonos márkanév alatt különböző minőségű termékeket forgalmaznak. Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős uniós biztos a Magyar Idők napilapnak nyilatkozva közölte: nem megelőzhető, hogy a vállalatok különböző piacokra szánt termékeiket a nemzeti ízlésnek, preferenciának vagy vásárlóerőnek megfelelően dobják piacra. A biztos arra bátorítja azonban a fogyasztókat, hogy követeljék meg a gyártóktól az azonos minőséget függetlenül attól, hogy melyik országban élnek.