Megoszlanak a vélemények a kormány szerdai határozatával kapcsolatban, amellyel kiiktatta a megyei önkormányzatokat a települési költségvetések kiegyensúlyozásának folyamatából, és megszabta a községek, városok, megyei jogú városok és megyeszékhelyek, valamint a megyék költségvetésének alsó határát.
2015. január 15., 20:092015. január 15., 20:09
Darius Vâlcov pénzügyminiszter a kabinet ülése után elmondta, a települések ezentúl közvetlenül a pénzügyminisztériumtól kapják meg a költségvetéseik kiegészítésére szánt összegeket, amelyek megállapításánál a közigazgatási egység lakosainak a számára, területének a méretére, útjainak a hosszára lesznek tekintettel.
A kormányhatározat biztosítja, hogy a községek költségvetése legkevesebb 1,5 millió lej, a városoké legkevesebb 6 millió lej, a megyei jogú városoké legkevesebb 20 millió lej, a megyeszékhelyeké legkevesebb 50 millió lej legyen. A rendelet a megyék számára is 80 millió lejben állapítja meg a költségvetés alsó határát.
Vâlcov: ez teljes decentralizáció
A miniszter úgy vélte, hogy az új rendszer kizárja a politikai beavatkozásokat a költségvetés kiegyenlítésének folyamatából, hiszen a megyei önkormányzatok nem szólhatnak már bele ebbe.
„Ez teljes decentralizációt jelent, hiszen a megállapított összegeket az önkormányzatok közvetlenül kapják meg, a pénzügyminisztérium révén” – jelentette ki a miniszter. Vâlcov úgy vélte, az ország 3180 települése közül több mint 2000-nek nő meg jelentősen a költségvetése. Hozzátette, a rendszer elsősorban a szegény településeket segíti. Olyan település is lesz, amelyik 900 százalékos növekedést könyvelhet el.
„Ha négy évig megőrizzük ezt a költségvetés-kiegészítési rendszert, a legszegényebb vidékek polgármestereinek nem marad 2018-ra mentségük arra, hogy a településeiken esetleg nincs ivóvíz- és szennyvízhálózat, nincsenek korszerűsítve az iskolák” – jelentette ki a miniszter.
Felemás megoldás
Borboly Csaba, Hargita megye önkormányzatának elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a helyi önkormányzatok költségvetésének a kiegészítése eddig is nagyrészt megszabott feltételek szerint történt. A megyei önkormányzatok csupán az összeg húsz százalékáról rendelkeztek. Hozzátette, a korábbi rendszer lehetővé tette, hogy egyes megyei jelentőségű projektekre több pénzt juttassanak. Az elöljáró szerint a jelenlegi rendszer nincs kellő mértékben tekintettel az egyes települések helyzetére.
Sepsiszentgyörgy vesztett, ám Kovászna megye és a kisebb települések nyertek azzal, hogy a kormány kiiktatta a megyei önkormányzatokat a települések költségvetésének kiegyensúlyozásából – állítja eközben Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere kifejtette, nem jelent központosítást, hogy a kormány megszabta a közigazgatási egységek költségvetésének alsó határát, és azok, amelyek ez alatt teljesítenek, közvetlenül a pénzügyminisztériumtól kapnak kiegészítést, hiszen ez egy átlátható rendszer, és kiküszöbölhetők általa a preferenciák.
„A Kovászna Megyei Tanács eddig is igazságos és átlátható rendszer alapján egyenlítette ki a települések büdzséjét, ám elképzelhető, hogy voltak megyék, ahol ez nem így történt” – magyarázta az elöljáró. Antal egyébként korábban azt javasolta, hogy a megyeszékhelyek esetében a megyékhez hasonlóan a költségvetés alsó határa legyen 80 millió lej, de ezt nem fogadták el, és maradt az 50 millió lej. Így Sepsiszentgyörgy és Kovászna városa semmit nem kapnak, de Kézdivásárhely, Barót és Bodzaforduló is nyert a módosításon.
Néhány nagyközség kivételével a falvak is jobban jártak, például egy Kommandó-szerű község esetében teljesen más perspektívákat nyújt, ha megháromszorozódik a költségvetése, és az eddig évi 500 ezer lej helyett 1,5 millió lejből gazdálkodhat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!