
Megoszlanak a vélemények a kormány szerdai határozatával kapcsolatban, amellyel kiiktatta a megyei önkormányzatokat a települési költségvetések kiegyensúlyozásának folyamatából, és megszabta a községek, városok, megyei jogú városok és megyeszékhelyek, valamint a megyék költségvetésének alsó határát.
2015. január 15., 20:092015. január 15., 20:09
Darius Vâlcov pénzügyminiszter a kabinet ülése után elmondta, a települések ezentúl közvetlenül a pénzügyminisztériumtól kapják meg a költségvetéseik kiegészítésére szánt összegeket, amelyek megállapításánál a közigazgatási egység lakosainak a számára, területének a méretére, útjainak a hosszára lesznek tekintettel.
A kormányhatározat biztosítja, hogy a községek költségvetése legkevesebb 1,5 millió lej, a városoké legkevesebb 6 millió lej, a megyei jogú városoké legkevesebb 20 millió lej, a megyeszékhelyeké legkevesebb 50 millió lej legyen. A rendelet a megyék számára is 80 millió lejben állapítja meg a költségvetés alsó határát.
Vâlcov: ez teljes decentralizáció
A miniszter úgy vélte, hogy az új rendszer kizárja a politikai beavatkozásokat a költségvetés kiegyenlítésének folyamatából, hiszen a megyei önkormányzatok nem szólhatnak már bele ebbe.
„Ez teljes decentralizációt jelent, hiszen a megállapított összegeket az önkormányzatok közvetlenül kapják meg, a pénzügyminisztérium révén” – jelentette ki a miniszter. Vâlcov úgy vélte, az ország 3180 települése közül több mint 2000-nek nő meg jelentősen a költségvetése. Hozzátette, a rendszer elsősorban a szegény településeket segíti. Olyan település is lesz, amelyik 900 százalékos növekedést könyvelhet el.
„Ha négy évig megőrizzük ezt a költségvetés-kiegészítési rendszert, a legszegényebb vidékek polgármestereinek nem marad 2018-ra mentségük arra, hogy a településeiken esetleg nincs ivóvíz- és szennyvízhálózat, nincsenek korszerűsítve az iskolák” – jelentette ki a miniszter.
Felemás megoldás
Borboly Csaba, Hargita megye önkormányzatának elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a helyi önkormányzatok költségvetésének a kiegészítése eddig is nagyrészt megszabott feltételek szerint történt. A megyei önkormányzatok csupán az összeg húsz százalékáról rendelkeztek. Hozzátette, a korábbi rendszer lehetővé tette, hogy egyes megyei jelentőségű projektekre több pénzt juttassanak. Az elöljáró szerint a jelenlegi rendszer nincs kellő mértékben tekintettel az egyes települések helyzetére.
Sepsiszentgyörgy vesztett, ám Kovászna megye és a kisebb települések nyertek azzal, hogy a kormány kiiktatta a megyei önkormányzatokat a települések költségvetésének kiegyensúlyozásából – állítja eközben Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere kifejtette, nem jelent központosítást, hogy a kormány megszabta a közigazgatási egységek költségvetésének alsó határát, és azok, amelyek ez alatt teljesítenek, közvetlenül a pénzügyminisztériumtól kapnak kiegészítést, hiszen ez egy átlátható rendszer, és kiküszöbölhetők általa a preferenciák.
„A Kovászna Megyei Tanács eddig is igazságos és átlátható rendszer alapján egyenlítette ki a települések büdzséjét, ám elképzelhető, hogy voltak megyék, ahol ez nem így történt” – magyarázta az elöljáró. Antal egyébként korábban azt javasolta, hogy a megyeszékhelyek esetében a megyékhez hasonlóan a költségvetés alsó határa legyen 80 millió lej, de ezt nem fogadták el, és maradt az 50 millió lej. Így Sepsiszentgyörgy és Kovászna városa semmit nem kapnak, de Kézdivásárhely, Barót és Bodzaforduló is nyert a módosításon.
Néhány nagyközség kivételével a falvak is jobban jártak, például egy Kommandó-szerű község esetében teljesen más perspektívákat nyújt, ha megháromszorozódik a költségvetése, és az eddig évi 500 ezer lej helyett 1,5 millió lejből gazdálkodhat.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!