
Megoszlanak a vélemények a kormány szerdai határozatával kapcsolatban, amellyel kiiktatta a megyei önkormányzatokat a települési költségvetések kiegyensúlyozásának folyamatából, és megszabta a községek, városok, megyei jogú városok és megyeszékhelyek, valamint a megyék költségvetésének alsó határát.
2015. január 15., 20:092015. január 15., 20:09
Darius Vâlcov pénzügyminiszter a kabinet ülése után elmondta, a települések ezentúl közvetlenül a pénzügyminisztériumtól kapják meg a költségvetéseik kiegészítésére szánt összegeket, amelyek megállapításánál a közigazgatási egység lakosainak a számára, területének a méretére, útjainak a hosszára lesznek tekintettel.
A kormányhatározat biztosítja, hogy a községek költségvetése legkevesebb 1,5 millió lej, a városoké legkevesebb 6 millió lej, a megyei jogú városoké legkevesebb 20 millió lej, a megyeszékhelyeké legkevesebb 50 millió lej legyen. A rendelet a megyék számára is 80 millió lejben állapítja meg a költségvetés alsó határát.
Vâlcov: ez teljes decentralizáció
A miniszter úgy vélte, hogy az új rendszer kizárja a politikai beavatkozásokat a költségvetés kiegyenlítésének folyamatából, hiszen a megyei önkormányzatok nem szólhatnak már bele ebbe.
„Ez teljes decentralizációt jelent, hiszen a megállapított összegeket az önkormányzatok közvetlenül kapják meg, a pénzügyminisztérium révén” – jelentette ki a miniszter. Vâlcov úgy vélte, az ország 3180 települése közül több mint 2000-nek nő meg jelentősen a költségvetése. Hozzátette, a rendszer elsősorban a szegény településeket segíti. Olyan település is lesz, amelyik 900 százalékos növekedést könyvelhet el.
„Ha négy évig megőrizzük ezt a költségvetés-kiegészítési rendszert, a legszegényebb vidékek polgármestereinek nem marad 2018-ra mentségük arra, hogy a településeiken esetleg nincs ivóvíz- és szennyvízhálózat, nincsenek korszerűsítve az iskolák” – jelentette ki a miniszter.
Felemás megoldás
Borboly Csaba, Hargita megye önkormányzatának elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a helyi önkormányzatok költségvetésének a kiegészítése eddig is nagyrészt megszabott feltételek szerint történt. A megyei önkormányzatok csupán az összeg húsz százalékáról rendelkeztek. Hozzátette, a korábbi rendszer lehetővé tette, hogy egyes megyei jelentőségű projektekre több pénzt juttassanak. Az elöljáró szerint a jelenlegi rendszer nincs kellő mértékben tekintettel az egyes települések helyzetére.
Sepsiszentgyörgy vesztett, ám Kovászna megye és a kisebb települések nyertek azzal, hogy a kormány kiiktatta a megyei önkormányzatokat a települések költségvetésének kiegyensúlyozásából – állítja eközben Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere kifejtette, nem jelent központosítást, hogy a kormány megszabta a közigazgatási egységek költségvetésének alsó határát, és azok, amelyek ez alatt teljesítenek, közvetlenül a pénzügyminisztériumtól kapnak kiegészítést, hiszen ez egy átlátható rendszer, és kiküszöbölhetők általa a preferenciák.
„A Kovászna Megyei Tanács eddig is igazságos és átlátható rendszer alapján egyenlítette ki a települések büdzséjét, ám elképzelhető, hogy voltak megyék, ahol ez nem így történt” – magyarázta az elöljáró. Antal egyébként korábban azt javasolta, hogy a megyeszékhelyek esetében a megyékhez hasonlóan a költségvetés alsó határa legyen 80 millió lej, de ezt nem fogadták el, és maradt az 50 millió lej. Így Sepsiszentgyörgy és Kovászna városa semmit nem kapnak, de Kézdivásárhely, Barót és Bodzaforduló is nyert a módosításon.
Néhány nagyközség kivételével a falvak is jobban jártak, például egy Kommandó-szerű község esetében teljesen más perspektívákat nyújt, ha megháromszorozódik a költségvetése, és az eddig évi 500 ezer lej helyett 1,5 millió lejből gazdálkodhat.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!