
Kompromisszumos megoldással ért véget a legújabb palotaháború: Traian Băsescu államelnök aláírta szerda délután a 2014-es évi állami költségvetést, a kormány pedig cserében három hónappal elhalasztotta az üzemanyagokra januártól kivetni tervezett hét eurócentes jövedéki adót.
2013. december 18., 18:312013. december 18., 18:31
Mint ismeretes, az államfő a hétcentes adó miatt nem írta alá a Nemzetközi Valutaalappal megkötött készenlétihitel-megállapodás szándéknyilatkozatát, s már az első perctől jelezte, hogy nem hirdeti ki a büdzsét sem mindaddig, amíg az számol az autópálya-építésre szánt illetékkel. A kormány eközben egy ideig hajthatatlannak tűnt, aminek fő oka az volt, hogy a Nemzetközi Valutaalapnak és az Európai Bizottságnak is megígérte, hogy kiveti a plusz adót a költségvetési bevételek növelése érdekében.
A nemzetközi hitelezők később jelezték, felőlük halasztható vagy el is törölhető az új illeték, ha a kabinet más forrásokból pótolni tudja a tervezett bevételeket. A kormány végül a fuvarozók meghatározatlan időre elindított általános sztrájkja nyomán hátrált meg, igaz, akkor Victor Ponta miniszterelnök még arról beszélt, hogy a benzin Romániában a legolcsóbb európai uniós szinten, így annak esetében januártól kivetik a hétcentes adót, a gázolajra azonban csak három hónap késéssel vezetik azt be.
A kormányfő szerdán a kabinet ülésének első, sajtónyilvános részében beszélt a kompromisszumos megoldásról, ezt megelőzően pedig tárgyalt az államelnökkel. „Három hónappal halasztjuk az üzemanyagok jövedéki adóját azzal a közös kötelezettséggel, hogy januárban megvizsgáljuk, milyen hatással van az intézkedés a költségvetésre. Remélem, bebizonyosodik, hogy nincs szükségünk az adóra. Én lennék a legboldogabb” – hangoztatta Victor Ponta.
Ezt követően Traian Băsescu sajtótájékoztatón erősítette meg, azért írta végül alá a büdzsét, mert a kormány három hónapra felfüggesztette a jövedéki adót. „600 millió lejjel folyik be így kevesebb az államkasszába. Kevesebb pénz ez, mint amilyen hatással járna az adó bevezetése. Amikor januárban idelátogat az IMF és az EB küldöttsége, majd nekik is elmagyarázom, hogy ez egy elhibázott intézkedés lenne, hiszen nőnének az árak, így a legkisebb jövedelemmel rendelkezők járnának a legrosszabbul” – hangsúlyozta az államfő, leszögezve, mindaddig nem fogja aláírni a hitelmegállapodáshoz kapcsolódó szándéknyilatkozatot, amíg az tartalmazza a hétcentes adót.
„Örvendek, hogy végül a kormány bölcs döntést hozott, s remélem, hogy együtt tudunk működni kedvező feltételek kialkudásában a januári tárgyalásokon” – fogalmazott Băsescu. Szerinte, ha sikerül visszaszorítani az adócsalás mértékét, akkor már a jövő év második felétől – a hétcentes adó bevezetése nélkül is – csökkenteni lehet a társadalombiztosítási hozzájárulást. „A lényeg, hogy akarjuk, s prioritásként kezeljük a gazdaság fellendítését” – szögezte le, hozzátéve, fontos, hogy a kormány ne a helyi bárók kiszolgálására kidolgozott eszközként kezelje a költségvetést. „Szerintem a három hónap mindörökre meghosszabbodik” – összegzett derűlátóan Traian Băsescu.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!