Fotó: Pál Árpád
Magyarország az elsők között vezetett be bankadót, előtte ehhez hasonlót Svédország léptetett életbe. Mivel a válság miatt a téma terítéken volt az egész Unióban, nem annak bevezetése, hanem mértéke keltett meglepetést – mondta el a Krónikának Dénes Zoltán, a Világgazdaság című budapesti napilap főszerkesztő-helyettese.
2018. december 22., 09:232018. december 22., 09:23
2018. december 22., 09:242018. december 22., 09:24
A magyarországi szakértőt annak kapcsán kérdeztük, hogy a bukaresti kormány többek között úgynevezett kapzsisági illetéket vet ki a bankokra.
Viorica Dăncilă miniszterelnök kormánya péntek esti rendkívüli ülésének kezdetén bejelentette, hogy az ülésen elfogadják az adóügyi módosításokra vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. Ez meg is történt.
Dénes Zoltán arról tájékoztatott, hogy Magyarországon a bankadó mértékének felső határa 2010 és 2015 között előbb 0,45 százalék, majd 0,53 százalék volt. Az adó mértékének felső határa 2017. január elsejétől 0,21 százalékra csökkent. Különadóként a pénzintézeteknek 6,3 milliárd forintos hitelintézeti járadékot kellett fizetniük 2010 és 2016 között, majd ezt 2017-től eltörölték.
„Orbán Viktor miniszterelnök 2010. június 8-án jelentette be, hogy bevezetik a pénzügyi szektorra kivetendő különadót. Már akkor jelezte, hogy
– tájékoztatta lapunkat Dénes Zoltán.
Hozzátette: a 180 milliárd körüli bankadóból származó költségvetési bevétel mellett 130 milliárd forint körüli összeg származott az ugyancsak 2010-ben bejelentett tranzakciós illetékből. A főszerkesztő-helyettes szerint az akkori gazdasági miniszter, Matolcsy György által választott út bevált, hiszen a gazdaság úgy állt talpra, hogy a munkát terhelő adók és illetékek nem emelkedtek, bővül a lakossági fogyasztás, nő a gazdaság bruttó kibocsátása, és beindult a hitelezés is.
Szajlai Csaba, a Figyelő című budapesti hetilap főszerkesztő-helyettese lapunknak elmondta, Magyarországon 2019-től változik a bankok adózása is az egyszerűsítés jegyében. A kormány eltörli a hitelintézetek különadóját, a bankadó azonban marad. „A csökkentés hátterében az áll, hogy a kormány 2015-ben megállapodást kötött az Európai Újjáépítési és Fejlesztés Bankkal. A kormány vállalta, hogy a 2016–2020 közötti időszakban négy lépésben csökkenti a bankadót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!