
Fotó: Pál Árpád
Magyarország az elsők között vezetett be bankadót, előtte ehhez hasonlót Svédország léptetett életbe. Mivel a válság miatt a téma terítéken volt az egész Unióban, nem annak bevezetése, hanem mértéke keltett meglepetést – mondta el a Krónikának Dénes Zoltán, a Világgazdaság című budapesti napilap főszerkesztő-helyettese.
2018. december 22., 09:232018. december 22., 09:23
2018. december 22., 09:242018. december 22., 09:24
A magyarországi szakértőt annak kapcsán kérdeztük, hogy a bukaresti kormány többek között úgynevezett kapzsisági illetéket vet ki a bankokra.

Viorica Dăncilă miniszterelnök kormánya péntek esti rendkívüli ülésének kezdetén bejelentette, hogy az ülésen elfogadják az adóügyi módosításokra vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. Ez meg is történt.
Dénes Zoltán arról tájékoztatott, hogy Magyarországon a bankadó mértékének felső határa 2010 és 2015 között előbb 0,45 százalék, majd 0,53 százalék volt. Az adó mértékének felső határa 2017. január elsejétől 0,21 százalékra csökkent. Különadóként a pénzintézeteknek 6,3 milliárd forintos hitelintézeti járadékot kellett fizetniük 2010 és 2016 között, majd ezt 2017-től eltörölték.
„Orbán Viktor miniszterelnök 2010. június 8-án jelentette be, hogy bevezetik a pénzügyi szektorra kivetendő különadót. Már akkor jelezte, hogy
– tájékoztatta lapunkat Dénes Zoltán.
Hozzátette: a 180 milliárd körüli bankadóból származó költségvetési bevétel mellett 130 milliárd forint körüli összeg származott az ugyancsak 2010-ben bejelentett tranzakciós illetékből. A főszerkesztő-helyettes szerint az akkori gazdasági miniszter, Matolcsy György által választott út bevált, hiszen a gazdaság úgy állt talpra, hogy a munkát terhelő adók és illetékek nem emelkedtek, bővül a lakossági fogyasztás, nő a gazdaság bruttó kibocsátása, és beindult a hitelezés is.
Szajlai Csaba, a Figyelő című budapesti hetilap főszerkesztő-helyettese lapunknak elmondta, Magyarországon 2019-től változik a bankok adózása is az egyszerűsítés jegyében. A kormány eltörli a hitelintézetek különadóját, a bankadó azonban marad. „A csökkentés hátterében az áll, hogy a kormány 2015-ben megállapodást kötött az Európai Újjáépítési és Fejlesztés Bankkal. A kormány vállalta, hogy a 2016–2020 közötti időszakban négy lépésben csökkenti a bankadót.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
szóljon hozzá!