Fotó: Pál Árpád
Magyarország az elsők között vezetett be bankadót, előtte ehhez hasonlót Svédország léptetett életbe. Mivel a válság miatt a téma terítéken volt az egész Unióban, nem annak bevezetése, hanem mértéke keltett meglepetést – mondta el a Krónikának Dénes Zoltán, a Világgazdaság című budapesti napilap főszerkesztő-helyettese.
2018. december 22., 09:232018. december 22., 09:23
2018. december 22., 09:242018. december 22., 09:24
A magyarországi szakértőt annak kapcsán kérdeztük, hogy a bukaresti kormány többek között úgynevezett kapzsisági illetéket vet ki a bankokra.
Viorica Dăncilă miniszterelnök kormánya péntek esti rendkívüli ülésének kezdetén bejelentette, hogy az ülésen elfogadják az adóügyi módosításokra vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. Ez meg is történt.
Dénes Zoltán arról tájékoztatott, hogy Magyarországon a bankadó mértékének felső határa 2010 és 2015 között előbb 0,45 százalék, majd 0,53 százalék volt. Az adó mértékének felső határa 2017. január elsejétől 0,21 százalékra csökkent. Különadóként a pénzintézeteknek 6,3 milliárd forintos hitelintézeti járadékot kellett fizetniük 2010 és 2016 között, majd ezt 2017-től eltörölték.
„Orbán Viktor miniszterelnök 2010. június 8-án jelentette be, hogy bevezetik a pénzügyi szektorra kivetendő különadót. Már akkor jelezte, hogy
– tájékoztatta lapunkat Dénes Zoltán.
Hozzátette: a 180 milliárd körüli bankadóból származó költségvetési bevétel mellett 130 milliárd forint körüli összeg származott az ugyancsak 2010-ben bejelentett tranzakciós illetékből. A főszerkesztő-helyettes szerint az akkori gazdasági miniszter, Matolcsy György által választott út bevált, hiszen a gazdaság úgy állt talpra, hogy a munkát terhelő adók és illetékek nem emelkedtek, bővül a lakossági fogyasztás, nő a gazdaság bruttó kibocsátása, és beindult a hitelezés is.
Szajlai Csaba, a Figyelő című budapesti hetilap főszerkesztő-helyettese lapunknak elmondta, Magyarországon 2019-től változik a bankok adózása is az egyszerűsítés jegyében. A kormány eltörli a hitelintézetek különadóját, a bankadó azonban marad. „A csökkentés hátterében az áll, hogy a kormány 2015-ben megállapodást kötött az Európai Újjáépítési és Fejlesztés Bankkal. A kormány vállalta, hogy a 2016–2020 közötti időszakban négy lépésben csökkenti a bankadót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!