
Veszély. A csernobili atomerőmű védőpajzsa év elején sérült meg egy támadásban
Fotó: X/Volodimir Zelenszkij
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
2025. december 07., 14:012025. december 07., 14:01
A csernobili új biztonsági burkolat (NSC), amelyet a februári dróncsapás „súlyosan megrongált”, „elvesztette elsődleges biztonsági funkcióit, beleértve a visszatartó képességét is” – közölte az IAEA pénteki nyilatkozatában, a melyet a CNN idézett.
Ukrajna Oroszországot vádolta a február 14-i csernobili támadással, amit a Kreml tagadott.
A támadás az NSC-t érte, tüzet okozva és megrongálva a körülötte lévő védőburkolatot – közölte az IAEA.
A védőpajzsot amelyet több évvel ezelőtt helyeztek el, hogy lehetővé tegyék a tisztítási műveleteket és biztosítsák a helyszín biztonságát közel négy évtizeddel a történelem legsúlyosabb atomerőmű-balesete után.

Nem jelent veszélyt Romániára az az incidens, amely az elmúlt éjjel történt Csernobilban – közölte pénteken az Országos Környezetvédelmi Ügynökség (ANPM).
„Korlátozott ideiglenes javításokat végeztek a tetőn, de a további romlás megakadályozása és a hosszú távú nukleáris biztonság biztosítása érdekében továbbra is elengedhetetlen a megfelelő időben végzett átfogó helyreállítás” – mondta Rafael Mariano Grossi, az IAEA főigazgatója.
Grossi hozzátette, hogy
Az IAEA, amely állandó jelenléttel rendelkezik a helyszínen, „továbbra is mindent meg fog tenni a nukleáris biztonság és védelem teljes helyreállítását célzó erőfeszítések támogatására” – mondta Grossi.
Nem ez az első alkalom, hogy Csernobil a figyelem középpontjába kerül Oroszország közel négy éve tartó ukrajnai háborúja során.
Az orosz erők Moszkva teljes körű inváziójának első napjaiban elfoglalták az atomerőművet és környékét, 2022 februárjában lerohanták az erőművet és túszul ejtették a személyzetet.

Robbanófejjel felszerelt orosz támadó drón csapódott be a csernobili atomerőmű 4. blokkjának szarkofágjába pénteken, a háttérsugárzás szintje nem nőtt – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalain.
Alig több mint egy hónap múlva elhagyták az erőművet, és visszaadták az irányítást az ukrán személyzetnek.
A világ legnagyobb mozgatható szárazföldi szerkezeteként ez a kolosszális hangár a mérnöki munka monumentális teljesítménye. 2010-ben építették, 2019-ben fejezték be, 100 évre tervezték, és döntő szerepet játszott a telephely biztonságának biztosításában.
A projekt költsége 2,1 milliárd euró volt, amelyet több mint 45 donorország és szervezet finanszírozott a Csernobili Menedékalap révén, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szerint, amely 2019-ben
1986. április 26-án robbanás rázta meg a csernobili 4-es reaktort az akkori Szovjetunióban, és radioaktív sugárzás terjedt el Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország és más országok nagy részén.
Az IAEA és a Világ Egészségügyi Szervezet szerint több mint 30 ember halt meg a közeli ukrajnai Pripjaty városában, és sokan szenvednek a sugárterhelés okozta tünetektől.
A sugárterhelésnek kitett terület lakói körében a születési rendellenességek és a rákos megbetegedések aránya továbbra is magas.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
szóljon hozzá!