
Veszély. A csernobili atomerőmű védőpajzsa év elején sérült meg egy támadásban
Fotó: X/Volodimir Zelenszkij
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
2025. december 07., 14:012025. december 07., 14:01
A csernobili új biztonsági burkolat (NSC), amelyet a februári dróncsapás „súlyosan megrongált”, „elvesztette elsődleges biztonsági funkcióit, beleértve a visszatartó képességét is” – közölte az IAEA pénteki nyilatkozatában, a melyet a CNN idézett.
Ukrajna Oroszországot vádolta a február 14-i csernobili támadással, amit a Kreml tagadott.
A támadás az NSC-t érte, tüzet okozva és megrongálva a körülötte lévő védőburkolatot – közölte az IAEA.
A védőpajzsot amelyet több évvel ezelőtt helyeztek el, hogy lehetővé tegyék a tisztítási műveleteket és biztosítsák a helyszín biztonságát közel négy évtizeddel a történelem legsúlyosabb atomerőmű-balesete után.

Nem jelent veszélyt Romániára az az incidens, amely az elmúlt éjjel történt Csernobilban – közölte pénteken az Országos Környezetvédelmi Ügynökség (ANPM).
„Korlátozott ideiglenes javításokat végeztek a tetőn, de a további romlás megakadályozása és a hosszú távú nukleáris biztonság biztosítása érdekében továbbra is elengedhetetlen a megfelelő időben végzett átfogó helyreállítás” – mondta Rafael Mariano Grossi, az IAEA főigazgatója.
Grossi hozzátette, hogy
Az IAEA, amely állandó jelenléttel rendelkezik a helyszínen, „továbbra is mindent meg fog tenni a nukleáris biztonság és védelem teljes helyreállítását célzó erőfeszítések támogatására” – mondta Grossi.
Nem ez az első alkalom, hogy Csernobil a figyelem középpontjába kerül Oroszország közel négy éve tartó ukrajnai háborúja során.
Az orosz erők Moszkva teljes körű inváziójának első napjaiban elfoglalták az atomerőművet és környékét, 2022 februárjában lerohanták az erőművet és túszul ejtették a személyzetet.

Robbanófejjel felszerelt orosz támadó drón csapódott be a csernobili atomerőmű 4. blokkjának szarkofágjába pénteken, a háttérsugárzás szintje nem nőtt – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalain.
Alig több mint egy hónap múlva elhagyták az erőművet, és visszaadták az irányítást az ukrán személyzetnek.
A világ legnagyobb mozgatható szárazföldi szerkezeteként ez a kolosszális hangár a mérnöki munka monumentális teljesítménye. 2010-ben építették, 2019-ben fejezték be, 100 évre tervezték, és döntő szerepet játszott a telephely biztonságának biztosításában.
A projekt költsége 2,1 milliárd euró volt, amelyet több mint 45 donorország és szervezet finanszírozott a Csernobili Menedékalap révén, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szerint, amely 2019-ben
1986. április 26-án robbanás rázta meg a csernobili 4-es reaktort az akkori Szovjetunióban, és radioaktív sugárzás terjedt el Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország és más országok nagy részén.
Az IAEA és a Világ Egészségügyi Szervezet szerint több mint 30 ember halt meg a közeli ukrajnai Pripjaty városában, és sokan szenvednek a sugárterhelés okozta tünetektől.
A sugárterhelésnek kitett terület lakói körében a születési rendellenességek és a rákos megbetegedések aránya továbbra is magas.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
szóljon hozzá!