
Még tovább emelheti az 500 eurós bankjegy feketepiaci értékét az a tény, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa elrendelte a címlet nyomásának végleges leállítását, illetve annak kihagyását a készülő „Europa” sorozatból.
2016. május 10., 19:112016. május 10., 19:11
Az 500 eurós bankó kibocsátása 2018 vége felé, az új „Europa” sorozat 100 és 200 eurós bankjegyeinek bemutatásával egy időben szűnik meg. Az összes többi használatban lévő címlet – 5 eurótól 200 euróig – forgalomban marad.
Az euró nemzetközi szerepére és a bankjegyekbe vetett bizalomra való tekintettel azonban az 500 eurós bankjegy nem veszíti el törvényes fizetőeszköz szerepét, és továbbra is lehet majd használni fizetések teljesítésére és értékőrzőként. Az 500 eurós bankjegyet korlátlan ideig be lehet majd váltani az Eurosystem bankjainál – írja az EKB. Jelezték továbbá, hogy az EKB és az euróövezeti központi bankok által alkotott Eurosystem minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a megmaradó címletekből elegendő álljon rendelkezésre a készpénzforgalom lebonyolításához.
A pénzintézet honlapján megjelent közleményben a bankjegy illegális gazdasági tevékenységekben játszott szerepével indokolták a döntést, az 500 eurós címlet ugyanis a bűnözők és illegális ügyletek kedvenc szereplőjévé vált. Az alvilágban annyira kedvelt, hogy sok esetben még a névértékénél is többet lehet érte kérni, és bizonyos körökben egyenesen „bin Ladennek” nevezik.
Az Europol 2015-ben kongatta meg a vészharangot, hogy 500 eurónál jóval többért cserélnek gazdát a bankók, hiszen ekkora címletben tetemes összegek viszonylag kis helyen is szállíthatók, így a legjobb eszközök a pénzmosásra. Nem az 500 eurós címletet „szereti” egyébként a feketepiac, sajtóinformációk szerint a feltörekvő piacokon, mint Argentína, Etiópia, Indonézia vagy India, a 100 eurós címletekkel is névleges értéküknél magasabb áron zajlanak a tranzakciók.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!