Várat még magára a gazdaság visszarendeződése
Fotó: Pixabay
Fél évvel a koronavírus-járvány begyűrűzése után már senki sem beszél arról, hogy V alakban gyorsan helyreáll Románia gazdasága, az egészségügyi krízissel együtt szürke rinocéroszként betörő válság okozta visszaesés az elemzők szerint W vagy gyökjel alakban állhat helyre.
2020. augusztus 27., 14:432020. augusztus 27., 14:43
Lesújtó tényekkel szembesülünk, ha fél évvel az első romániai Covid–19-diagnózis után megvonjuk a koronavírus-világjárvány Románia gazdaságára gyakorolt hatását, a pandémiával karöltve érkezett gazdasági válságnak pedig elemzők szerint koránt sincs vége, várhatóan még 2021 második negyedévében is erőteljesen érezteti majd hatását a krízis hatása a gazdaságban.
A Mediafax hírügynökség által összesített adatok szerint a válság első 67 napja alatt 400 ezer állás tűnt el a román gazdaságból, a március 16. – július 15. időszakban pedig további több mint 875 ezer poszt szűnt meg. Eközben az elmúlt időszakban 1,5 millió alkalmazottat küldtek kényszerszabadságra, a gazdaság kényszerszünete miatt pedig meghaladja a 300 ezret azoknak a cégeknek a száma, amelyek fizetésképtelenné válhatnak.
A román gazdaság összességében nagyjából 30 milliárd eurót veszített a vállalatok üzleti forgalmának zsugorodása miatt, elemzők szerint az év végére az állami költségvetés hiánya el fogja érni a bruttó hazai termék (GDP) 10 százalékát.
Sok jóra pedig jövőre sem számíthatunk, legalábbis az év első felében a Romániai Pénzügyi Elemzők Egyesülete (CFA) által szerdán nyilvánosságra hozott elemzés szerint. Az elemzők körében júliusban végzett közvélemény-kutatás eredményei szerint a megkérdezettek többsége – 69 százaléka – mondta azt, hogy a válságot 2021 második negyedévében is nyögni fogja a román gazdaság.
Eközben az inflációs ráta az elkövetkező tizenkét hónapban, vagyis 2020 augusztusa és 2021 nyolcadik hónapja között 2,7 százalék körül alakulhat előrejelzésük szerint. Az elemzők 95 százaléka ugyanakkor arra számít, hogy gyengülni fog a román deviza, az elkövetkező félév átlaga 4,9022 lej/eurós szint körül alakul, az éves átlag pedig eléri a 4,9582 lej/eurót. A megkérdezettek között voltak amúgy olyan pénzpiaci szakértők is, akik 5 lej fölötti árfolyamot vetítenek előre.
Ami pedig a gazdaság helyreállását illeti, két meghatározó vélemény körvonalazódott az elemzők körében, mindkettőt a megkérdezettek 31 százaléka osztja. Az egyik forgatókönyv W alakú gazdasági helyreállást prognosztizál az egészségügyi válsággal összefüggésben. A másik álláspont szerint gyökjelalakot ölt a fellendülés, vagyis a gazdasági visszaesés egy részét sikerül gyorsan visszahozni, a többi viszont csak lassan áll helyre.
Az elemzők 59 százaléka úgy látja, hogy például
44 százalék közben szintén években méri a koronavírus-járvány különböző gazdasági ágazatokra gyakorolt hatásának megszűnését, 33 százalék pedig azon az állásponton van, hogy bizonyos szektorok esetében a hatás állandó marad.
A román gazdaság összességében nagyjából 30 milliárd eurót veszített a vállalatok üzleti forgalmának zsugorodása miatt
Fotó: Pixabay
A felmérés során arról is megkérdezték a gazdasági elemzőket, hogy mi segítheti szerintük a válságból való kilábalást. A válaszok között az infrastrukturális, oktatási és egészségügyi beruházásokat, az új technológiákba és digitalizációba történő befektetést, a rendelkezésre álló európai uniós források hatékonyabb lehívását, illetve az állam és a magánszféra közötti partnerség hatékonyságának növelését olvashatjuk.
A koronavírus-járvány és a következményeként kialakult gazdasági válság nem egy tipikus „fekete hattyú”, vagyis váratlanul lecsapó és mindent megváltoztató jelenség, hanem inkább „szürke rinocérosz”, vagyis egy várható, látható esemény, amely, amint megérkezik, nagy hatással és következményekkel fenyeget – értékelte az elmúlt fél év leforgása alatt kialakult helyzetet Szabó Árpád közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója, aki szerint a krízis ellen tenni kellene valamit.
Mint a Krónika kérdésére hangsúlyozta,
ezért is a járvány kitörése utáni első időszakot leginkább a kapkodás jellemezte.
Szabó Árpád meglátása szerint a járvány okozta válságnak más hatásai lesznek, mint a korábbi recesszióknak, a nemzetközi kapcsolatok, a gazdasági erőviszonyok átrendezését eredményezheti.
– részletezte várakozásait Szabó Árpád, aki szerint az Amerikai Egyesült Államokban várható elnökválasztás eredménye is hatással lesz a világgazdaság jövőjére.
A szakértő szerint a válság a gazdasági erőviszonyok átrendeződését eredményezheti.
Fotó: Pixabay
A szakember egyúttal arról is beszélt, hogy megrendült az emberek bizalma a hatóságokban, egyre többen hisznek az összeesküvés-elméletekben, nem tartják be az óvintézkedéseket, ezért bizonytalan a járvány kimenetele.
„A fél éve tartó járványhelyzet számos ágazatot megtépázott, a legsúlyosabban érintettek a turizmus, a vendéglátóipar, az előadóművészek, rendezvényszervezők, akiknek meredeken lecsökkentek vagy teljesen megszűntek a bevételi forrásaik. Mindenki próbált áthidaló megoldásokat találni, amik kisebb-nagyobb sikerrel váltak be. Ugyanakkor mivel csökkentek a jövedelmek, bizonytalan a járványhelyzet végkimenetele, az emberek sokkal óvatosabban költekeznek, kivárnak, így csökken a fogyasztás, a kereslet, ennek következményeként visszafogják a termelést, ami miatt aztán tovább csökkennek a bevételek” – ecsetelte Szabó Árpád. A közgazdász ugyanakkor a termelékenység romlásától is tart, mivel, mint mondta, a fáradt, feszült alkalmazottak teljesítménye romlik.
– kongatta meg a vészharangot a közgazdász. Hozzátette: ha a gazdaság teljesítménye romlik, tovább nő az államháztartási hiány, ha nincsenek adóbevételek, az állam nem tudja a végtelenségig fedezni a támogatásokat, a szociális juttatásokat, ami hosszú távon nagy gondot jelent. „Még mindig előreláthatatlan a járvány hatása a gazdaságra, ám az biztos, hogy nagy átalakulások várhatók” – összegzett Szabó Árpád.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!