2009. október 27., 17:412009. október 27., 17:41
Míg az államelnök úgy látja, hogy a ma Bukarestben újabb tárgyalásokat kezdő IMF-küldöttséget rá kell venni arra, hogy enyhítsen a feltételeken, mivel Románia nem tudja betartani a december 31-éig vállaltakat, addig az ügyvezető kormányfő egyértelmű nemet mondott arra, hogy újra kell-e tárgyalni a feltételeket. Jeffrey Franks, az IMF küldöttségének vezetője a napokban bejelentette, az IMF küldöttsége ma ismét tárgyalóasztalhoz ül a romániai hatóságokkal.
„Traian Băsescu államfő kérésére érkeztünk az országba, ahol november 9-éig tárgyalunk az illetékesekkel. A jelenlegi politikai helyzetet figyelembe véve, immár második ízben fogjuk újragondolni a készenlétihitel-megállapodás feltételeit” – fogalmazott Franks, aki nyilatkozatában arra is kitért, hogy a költségvetési mérleghiányt legtöbb 5,9 százalékban fogják megállapítani.
Eközben tegnap Traian Băsescu úgy vélekedett, hogy a megállapodás több pontját is újra kellene értékelni. „Elsősorban le kell szögezni, hogy Románia teljesítette az első három negyedévre vállaltakat, aminek köszönhetően biztosan megérkezik a decemberre ígért hitelrészlet. Azonban a szerződés 2010-re vonatkozó kitéteit újra kell tárgyalnunk. Az IMF vezetősége december 15-én ül össze, és egyértelmű, hogy a megállapodásban módosításokat kell kieszközölni, mivel Románia nem lesz képes tartani az utolsó negyedévre vállaltakat” – részletezte Băsescu.
Hozzátette: amennyiben nem érkeznek meg a valutaalapi pénzösszegek, akkor Romániának hatalmas társadalmi problémákkal kell szembesülnie. „Ezt pedig el kell kerülnünk” – szögezte le az államelnök, aki nyilatkozatában arra is kitért, hogy ő maga is hatalmas erőfeszítéseket tett, hogy újra lehessen gondolni a hitel igen szigorú feltételrendszerét.
„Románia nem fogja újratárgyalni az IMF-megállapodást, mivel a kormány október elsejéig minden vállalt feltételnek eleget tudott tenni” – szögezte le ezzel szemben tegnap az éppen erdélyi körúton tartózkodó Emil Boc, az ügyvivő kormányfő szerint ugyanakkor a mulasztások elsősorban a parlamentet terhelik. Mint hangsúlyozta, a törvényhozó testület még nem fogadott el több olyan jogszabályt, amelyet Románia megígért az IMF-nek.
„A nyugdíjtörvény tekintetében a honatyák inkább a halasztást választották, illetve különböző privilégiumaik és különleges nyugdíjuk mellett foglaltak állást. Az adójogi felelősségre vonatkozó törvény tervezetét is kidolgoztuk, jövő héten be is terjesztjük a parlament elé. Így a kormány valóban teljesíteni fogja valamennyi vállalt kötelezettségét. A harmadik kitét arra vonatkozik, hogy az év végéig készüljön a jövő évi költségvetés” – ecsetelte az ügyvezető miniszterelnök, leszögezve, a honatyák azok, akik megakadályozták Romániát abban, hogy teljesítse a szerződésben rögzítetteket, ami által elsősorban nem az IMF-fel, hanem a romániai lakossággal szemben vállaltaknak nem tettek eleget.
„Ezek a törvények nem az amerikaiak vagy európaiak számára készültek, nem Washingtont vagy Brüsszelt céloztuk meg ezekkel, hanem Romániát. És ez vonatkozik a nyugdíjtörvényre, a közalkalmazottak egységes bérezését célzó jogszabályra, az adójogi felelősségre, amelyek egyaránt az ország fejlődését célozzák” – sommázott Emil Boc. Később azonban visszatért korábbi nyilatkozatára, leszögezve, hogy amennyiben a honatyák nem tesznek eleget a hitelmegállapodásban vállaltaknak, akkor valóban előfordulhat, hogy újra kell tárgyalni a szerződés feltételeit.
Amint arról beszámoltunk, Románia két évre szóló készenlétihitel-megállapodást kötött a Nemzetközi Valutaalappal, összesen 12,95 milliárd euró értékben, az IMF-től, az Európai Uniótól, a Világbanktól, illetve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) érkező külfinanszírozás összértéke eléri a 19,95 milliárd eurót. Az IMF május első felében utalta át a hitel első részletét, ez az összeg a Román Nemzeti Bank (BNR) tartalékalapjába folyt be.
A valutaalap szeptemberben hagyta jóvá a második összeg folyósítását, ennek fele a jegybank tartaléka, másik fele pedig az állami kincstár szintén a BNR-nél nyitott bankszámlájára érkezett. A közel 1,5 milliárd euró értékű harmadik részletnek decemberben kell érkeznie, annak folyósítása azonban a ma kezdődő értékelés eredményétől függ.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.