2009. október 27., 17:412009. október 27., 17:41
Míg az államelnök úgy látja, hogy a ma Bukarestben újabb tárgyalásokat kezdő IMF-küldöttséget rá kell venni arra, hogy enyhítsen a feltételeken, mivel Románia nem tudja betartani a december 31-éig vállaltakat, addig az ügyvezető kormányfő egyértelmű nemet mondott arra, hogy újra kell-e tárgyalni a feltételeket. Jeffrey Franks, az IMF küldöttségének vezetője a napokban bejelentette, az IMF küldöttsége ma ismét tárgyalóasztalhoz ül a romániai hatóságokkal.
„Traian Băsescu államfő kérésére érkeztünk az országba, ahol november 9-éig tárgyalunk az illetékesekkel. A jelenlegi politikai helyzetet figyelembe véve, immár második ízben fogjuk újragondolni a készenlétihitel-megállapodás feltételeit” – fogalmazott Franks, aki nyilatkozatában arra is kitért, hogy a költségvetési mérleghiányt legtöbb 5,9 százalékban fogják megállapítani.
Eközben tegnap Traian Băsescu úgy vélekedett, hogy a megállapodás több pontját is újra kellene értékelni. „Elsősorban le kell szögezni, hogy Románia teljesítette az első három negyedévre vállaltakat, aminek köszönhetően biztosan megérkezik a decemberre ígért hitelrészlet. Azonban a szerződés 2010-re vonatkozó kitéteit újra kell tárgyalnunk. Az IMF vezetősége december 15-én ül össze, és egyértelmű, hogy a megállapodásban módosításokat kell kieszközölni, mivel Románia nem lesz képes tartani az utolsó negyedévre vállaltakat” – részletezte Băsescu.
Hozzátette: amennyiben nem érkeznek meg a valutaalapi pénzösszegek, akkor Romániának hatalmas társadalmi problémákkal kell szembesülnie. „Ezt pedig el kell kerülnünk” – szögezte le az államelnök, aki nyilatkozatában arra is kitért, hogy ő maga is hatalmas erőfeszítéseket tett, hogy újra lehessen gondolni a hitel igen szigorú feltételrendszerét.
„Románia nem fogja újratárgyalni az IMF-megállapodást, mivel a kormány október elsejéig minden vállalt feltételnek eleget tudott tenni” – szögezte le ezzel szemben tegnap az éppen erdélyi körúton tartózkodó Emil Boc, az ügyvivő kormányfő szerint ugyanakkor a mulasztások elsősorban a parlamentet terhelik. Mint hangsúlyozta, a törvényhozó testület még nem fogadott el több olyan jogszabályt, amelyet Románia megígért az IMF-nek.
„A nyugdíjtörvény tekintetében a honatyák inkább a halasztást választották, illetve különböző privilégiumaik és különleges nyugdíjuk mellett foglaltak állást. Az adójogi felelősségre vonatkozó törvény tervezetét is kidolgoztuk, jövő héten be is terjesztjük a parlament elé. Így a kormány valóban teljesíteni fogja valamennyi vállalt kötelezettségét. A harmadik kitét arra vonatkozik, hogy az év végéig készüljön a jövő évi költségvetés” – ecsetelte az ügyvezető miniszterelnök, leszögezve, a honatyák azok, akik megakadályozták Romániát abban, hogy teljesítse a szerződésben rögzítetteket, ami által elsősorban nem az IMF-fel, hanem a romániai lakossággal szemben vállaltaknak nem tettek eleget.
„Ezek a törvények nem az amerikaiak vagy európaiak számára készültek, nem Washingtont vagy Brüsszelt céloztuk meg ezekkel, hanem Romániát. És ez vonatkozik a nyugdíjtörvényre, a közalkalmazottak egységes bérezését célzó jogszabályra, az adójogi felelősségre, amelyek egyaránt az ország fejlődését célozzák” – sommázott Emil Boc. Később azonban visszatért korábbi nyilatkozatára, leszögezve, hogy amennyiben a honatyák nem tesznek eleget a hitelmegállapodásban vállaltaknak, akkor valóban előfordulhat, hogy újra kell tárgyalni a szerződés feltételeit.
Amint arról beszámoltunk, Románia két évre szóló készenlétihitel-megállapodást kötött a Nemzetközi Valutaalappal, összesen 12,95 milliárd euró értékben, az IMF-től, az Európai Uniótól, a Világbanktól, illetve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) érkező külfinanszírozás összértéke eléri a 19,95 milliárd eurót. Az IMF május első felében utalta át a hitel első részletét, ez az összeg a Román Nemzeti Bank (BNR) tartalékalapjába folyt be.
A valutaalap szeptemberben hagyta jóvá a második összeg folyósítását, ennek fele a jegybank tartaléka, másik fele pedig az állami kincstár szintén a BNR-nél nyitott bankszámlájára érkezett. A közel 1,5 milliárd euró értékű harmadik részletnek decemberben kell érkeznie, annak folyósítása azonban a ma kezdődő értékelés eredményétől függ.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.