Brüsszel szkeptikus az adóbehajtás hatékonysága kapcsán

Minderről Angela Filote, a brüsszeli testület romániai képviseletének vezetője beszélt hétfőn egy, a külföldi beruházóknak szervezett konferencián.

A kulcs az időzítés

„Igaz, hogy Romániában erős makrogazdasági növekedés tapasztalható, sikerült az adóügyi konszolidáció, mindez főként a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), az Európai Bizottsággal és a Világbankkal megkötött három megállapodásnak tudható be. Ezeket a megvalósításokat nem könnyűszerrel érték el, hatalmas erőfeszítésekkel jártak az ország, a befektetők és az átlagpolgárok részéről. Nem szeretnénk azt látni, hogy most aláaknázzák mindezt más jellegű intézkedésekkel” – jelentette ki Filote.

Mint rámutatott, néhányszor az üzenetet eljuttatták a kormányhoz, és az EB ezt a továbbiakban is hangoztatni fogja. „Mindenkinek közülünk – a kormánynak, az Európai Bizottságnak, a Világbanknak, a Nemzetközi Valutaalapnak – van egy kristálygömbje. Gazdasági modelleket használunk, hogy olvasni tudjunk a gömbből, és most látunk ott néhány dolgot: egy optimista kormányt – nagyon jó, hogy optimista –, de reméljük, nem túl derűlátó, mivel mi kevésbé vagyunk optimisták Románia adóbegyűjtési kapacitásának növelése tekintetében, hogy az kompenzálni tudja a nemrég elfogadott fiskális intézkedéseket. Aggódunk, és részleteiben megvizsgálunk minden intézkedést” – szögezte le Filote.

Kiemelte ugyanakkor, az Európai Bizottság nem ellenzi a fiskális enyhítést, hanem támogatja azt, igaz, csak abban az esetben, ha azokat a megfelelő időben hozzák meg, és korrekt kompenzáló intézkedésekkel egészítik ki.

Bírált költségpolitika

A miniszterelnök képviselőjéhez, Alexand­ru Năstase államtitkárhoz fordulva, Angela Filote elismerte, hogy Romániának lenyűgöző gazdasági növekedése volt, azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a növekedés motorját a fogyasztás és az exporttevékenység jelentette.

„Nézzük meg a növekedés forrását. Románia alacsony költségvetési hiánya a kevés befektetésnek tudható be, ám egy ország nem növekedhet csupán a fogyasztás és az export mentén, mert ezek a gazdaság bővülésének fő forrásai. Befektetésekre van szükség. Bárki, aki utazik az országban, látja, hogy égető szükség van az infrastruktúrára, kezdve a közlekedési infrastruktúrától, de szinte valamennyi területen tapasztalhatjuk az infrastruktúra hiányát” – mutatott rá Angela Filote.

Kérdéses megállapodás

Angela Filote egyúttal arról is beszélt, hogy nem tudja még, lesz-e újabb hitel­megállapodás, mivel a romániai hatóságok részéről még nem érkezett ezirányú kérés. „Úgy hiszem, hogy a befektetők szeretnék tudni, hogy megmaradnak-e a gazdaság stabilitását és a külső egyensúlytalanságokat korrigáló erőfeszítések. (…) Úgy hiszem, fontos mindenki számára tudni, hogy lesz-e jövőre is program. Mi például nem tudjuk. Olvasunk a sajtóban erre irányuló szándékról, de nem kerestek meg világos javaslattal ebben a – szerintem eléggé fontos – kérdésben” – hangsúlyozta a brüsszeli testület képviselője.

Leszögezte ugyanakkor, hogy Romániának nem a pénzért van szüksége egy újabb hitelmegállapodásra, hiszen az előzőleg rendelkezésére bocsátott összegeket sem használta fel. Filote szerint Románia számára az a legfontosabb, hogy a továbbiakban is stabil makrogazdasági környezetet biztosítson stabil adóügyi politikákkal. Mint hangsúlyozta, a be nem tervezett fiskális vagy költségvetési módosítások nem egészségesek az üzleti szféra számára, főként ha ad hoc módra hozzák meg az intézkedéseket.

„Nem korrekt az alacsony költség”

Az EB képviselője beszédében felvetette azt is, hogy mit is tesz tulajdonképpen Románia annak érdekében, hogy vonzó legyen a külföldi befektetők szemében. „A makrogazdasági alapok vonzóvá teszik, ám ha megvizsgáljuk, hogy milyen okból jönnek a befektetők, legalábbis a mi felméréseink szerint, kiderül, hogy a munkaerővel járó alacsony költség, a földrajzi fekvés, az Európai Unióhoz való tartozás, valamint a természeti erőforrások jelentik a fő vonzerőt. Ezek közül nem az alacsony költségekkel van bajom. Nem hiszem, hogy Románia megengedheti magának, hogy fő előnye az alacsonyköltség legyen, nem hiszem, hogy ez korrekt lenne a polgárok felé” – jelentette ki Angela Filote, emlékeztetve, hogy Románia lakossága a második legszegényebb európai uniós viszonylatban.

Mint a szakértő részletezte, a fizetések nagyon alacsonyak, miközben az emberek keményen dolgoznak, és arra várnak, hogy jobban megfizessék őket a befektetett munkáért. „Fizetésemelés kell, azonban annak a versenyképességen kell alapulnia, és befektetéseket kell látnunk a közepes és felső technológiák terén, mivel ott van potenciál, nagy a magasan képzettek aránya Romániában” – fejtette ki Filote, aki szerint ugyanakkor összességében véve jó az üzleti hangulat az országban.

Miért nem akar béremelést az IMF?

Eközben egyebek mellett Románia kapcsolata az IMF-fel, illetve a közalkalmazotti bérek emelése jelentette a fő témát vasárnap este az Antena 3 hírcsatorna esti műsorában is, amelynek Eugen Teodorovici pénzügyminiszter és Ilie Şerbănescu gazdasági elemző volt a meghívottja.

„Az IMF sokszor mondta, hogy nem jók a Ponta-kormány intézkedései, és valamennyi esetben bebizonyosodott ennek az ellenkezője. Mi az IMF-fel világosan beszélünk. Megmondtuk tisztán, hogy nem lehetséges 2016-ban a 2,5 százalékos deficit” – fejtette ki a béremelések kapcsán a pénzügyi tárca vezetője. Ugyanakkor abbéli nemtetszésének adott hangot, hogy Klaus Johannis államelnök is bírálta a kormány álláspontját. „Kevésbé kellemes, hogy hazai szinten Románia államfője számok nélkül bírálta az álláspontunkat, közös álláspontra kell helyezkednünk” – fogalmazott a pénzügyminiszter.

Ilie Şerbănescu a beszélgetés során többnyire arról értekezett, hogy miért nem tetszenek a valutaalapnak a tervezett fizetésemelések, és meglátásban miért örvend az IMF különleges jogállásnak, és nem csupán egy bank, ahogy azt közben gondolják róla.

„Van egy megállapodásunk az IMF-fel. Elvettünk pénzt? Nem ez a gond. Ha egy ország csődbe jut, elsősorban az IMF-nek fizeti vissza a pénzt. Az IMF nem egy bank. A pénzügyi hatalom ügynöke. Őket csak egyetlen dolog érdekli: hogy megvédjék az idegen tőkét, hogy Romániában alacsonyak legyenek a fizetések” – hangsúlyozta a gazdasági elemző, aki – mint ismeretes – rendszeresen bírálja a Nemzetközi Valutaalap politikáját.

Şerbănescu szerint a kormánynak nincs mit tennie, mivel „az IMF beavatkozása révén” évről évre kisebb lesz az állam részesedése a gazdaságban. „A kormány egyetlen dolgot tehet, emelheti a közalkalmazottak fizetését. A magánszférától ne várjunk béremelést. A Ponta-kabinet illúzióktól részegedik meg, valamennyien jó szándékot keresnek a külföldi tőke részéről, ajándékokat osztogatnak. Bevezettek egy fantasztikus intézkedést, az oszlopadót, majd kivették. Innen kell kiindulni, mivel a bruttó hazai termék (GDP) ilyenszerű felosztása a munka és a tőke között gyűlöletes, és sehol Európában nem létezik” – fogalmazott Şerbănescu.

Mint ecsetelte, míg máshol a munka kapja a GDP 60 százalékát, addig ez az arány nálunk mindössze 30 százalékos. „A fiskális enyhítésre tett kísérlet elhibázott. Abból a megfontolásból teszed, hogy lehetőséget teremts neki, konvertálja befektetésre azt, amit nem ad oda neked, az államnak. Mindaddig nem lesznek befektetések, ameddig alacsonyak a fizetések. A beruházásokat azért eszközölik ki, hogy helyettesítsék a drága munkaerőt” – vallja a gazdasági elemző.