
A parlament által nemrég elfogadott hitelcseretörvényben, valamint a helyhatósági és parlamenti választások összefüggésében tervezett közalkalmazotti béremelésben rejlő kockázatokra figyelmezteti Romániát az Európai Bizottság kedden nyilvánosságra hozott tavaszi prognózisában.
2016. május 03., 18:522016. május 03., 18:52
2016. május 03., 19:122016. május 03., 19:12
„Jelentősen megnőttek a gazdasági kilátásokra leselkedő kockázatok, mivel a fizetés nélküli törlesztésről szóló törvény elfogadása bizonytalanságot okozott. Ez a jogszabály nagyon negatívan hathat a befektetők bizalmára és a hitelezési kilátásokra 2017-ig és még tovább” – kongatják meg a vészharangot a brüsszeli testület illetékesei.
Mint ismeretes, az Európai Bizottság már a második alkalommal figyelmezteti Bukarestet a hitelcseretörvény miatt, és már annak elfogadása előtt is rávilágított a jogszabályban rejlő kockázatokra. A brüsszeli szakértők azt sem nézik jó szemmel, hogy választási év lévén megnőnek a költségvetési kiadások, amit tovább súlyosbít a közalkalmazottak béremelése és a korábban elfogadott adócsökkentések. Ehhez még hozzáadódik ugyanakkor, hogy május elsejétől 1250 lejre nőtt a minimálbér, ami miatt az EB szerint Románia elveszítheti versenyképességét a magánszektorban, és lelassulhat a munkahelyteremtések üteme.
Ilyen körülmények között – teszik hozzá a szakértők – a munkanélküliségi ráta csak igen lassan fog csökkenni: az idei 6,8 százalék után jövőre 6,7 százalékot várnak. Ugyanakkor a bukaresti hatóságokhoz hasonlóan Brüsszel is negatív inflációt vár az év közepéig, miután az általános forgalmi adó (áfa/TVA) csökkentése nyomán idén márciusban történelmi mélypontra, –2,4 százalékra süllyedt a pénzhígulás üteme, ám 2016 második felében havi szinten már drágulásokra számítanak. Éves szinten előrejelzésük szerint –0,6 százalékos lesz az inflációs ráta, aminek értéke 2017-re már 2,5 százalékra gyarapodik, függetlenül attól, hogy az előzetes bejelentések értelmében januártól újabb 1 százalékkal csökkenhet az áfa.
Az Európai Bizottság úgy véli, ebben a kontextusban az idei év végén 2,8 százalékos lehet a büdzsédeficit, ami messze meghaladja a középtávú költségvetési célban (MTO) vállalt 1,1 százalékos hiányt, ám alacsonyabb a Cioloş-kormány által a 2016-os évre kidolgozott büdzsében rögzített, a bruttó hazai termék (GDP) 2,95 százalékára rögzített hiánycélnál. Jövőre viszont ennél is borúlátóbb forgatókönyvet vázolnak, a prognózis szerint ugyanis 2017-ben a költségvetés hiánya eléri majd a 3,4 százalékot, ami jócskán meghaladja a maastrichti egyezményben rögzített 3 százalékos határértékét, efelett pedig Brüszszel kötelezettségszegési eljárást indít.
Ugyan derűlátásra nem adnak okot ezek a számsorok, de mindenképp pozitívabbak, mint a téli prognózis előrejelzései. Akkor ugyanis az idei évre 3 százalékos, jövőre pedig 3,8 százalékos deficitet vetített előre az EB. Jó hír ugyanakkor, hogy 2016-ban európai uniós szinten Romániában várható a második legnagyobb gazdasági növekedés: 4,2 százalékkal bővülhet a GDP. A legnagyobb fejlődési ütemet egyébként Írországban várják, ahol 4,9 százalékos lehet a gazdasági növekedés. Románia esetében 2017-ben 3,7 százalékra lassulhat a bővülés üteme.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
szóljon hozzá!