Elkészült a Brassó–Vidombák-repülőtér kifutópályája, a további beruházásokra a székelyföldi önkormányzatok partnerségére is számít a Brassó megyei közgyűlés. A kifutópályát október 3-án avatják, egy közepes méretű repülő száll majd fel róla – jelentette be Aristotel Căncescu, a Brassó megyei önkormányzat elnöke.
2014. szeptember 29., 19:202014. szeptember 29., 19:20
Az általa vezetett intézménynek még ötmillió euró áll a rendelkezésére, hogy a pálya körüli infrastruktúrát kiépítse, ám ezzel a reptér csak 70 százalékban lesz kész. További 20 millió euróra lenne szükség a terminál megépítésére, egymillióba kerül az irányítótorony, és még két-három millió euró a kivilágítás. Ugyanakkor még ezzel sem lenne teljesen befejezve a projekt, hiszen még sok felszerelésre lenne szükség a működtetéséhez, mondta a brassói politikus.
A további beruházásokat a Repülőterek Országos Társasága, vagyis az otopeni-i nemzetközi repülőtér üzemeltetője fedezné, erről szóban már voltak egyeztetések – közölte továbbá Căncescu. A tárgyalások az állami tulajdonban levő társasággal egyébként akkor kezdődtek, amikor kiderült, hogy az otopeni-i reptér egyik kifutópályáját felújítás miatt lezárják, és az ezen lebonyolított forgalmat a konstancai vagy a brassói repülőtérre tudnák átirányítani.
Brassó jobb megoldásnak tűnik, mert közelebb van Bukaresthez, mint a tengerpart, másik előnye, hogy a napokon belül befejezett kifutópályája Bukaresten kívül az egyetlen az országban, amelyre Boeing 737-es és Airbus 320-as repülők is landolhatnak.
A Brassó megyei önkormányzat hivatalos levélben fordult a Repülőterek Országos Társaságához, felajánlva az együttműködést. Ebben leszögezik, hogy a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér 210 hektáron terül el, évi egymillió utasnak megfelelő forgalmat bonyolíthat le, ebben benne van az utasszállítás mellett a teherszállítás is. A dokumentumban azt is kifejtik, hogy a készülő reptér Brassó, Kovászna és Hargita megye gazdasági és társadalmi fejlődésének motorja lehet.
A brassói önkormányzat a társaság hivatalos válaszára vár, hogy elkészítsék a társulási szerződés tervezetét. „Valószínű, hogy közvetlen társulás jön létre, de nem kizárt, hogy ebben részt vesz Vidombák városa, valamint Kovászna és Hargita megye. Ugyanakkor Brassó város önkormányzata is beléphet, a város vezetői már jelezték, hogy részt vennének a reptér további építésében” – jelezte a napokban Mihai Pascu, a Brassó megyei önkormányzat alelnöke.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke a Krónikának elmondta, várják a hivatalos megkeresést, hiszen elsődleges fontosságúnak tartják a vidombáki repülőtér megépítését.
„Még a repülőtér tervezésekor felmerült, hogy a két székely megye önkormányzata is társul, végül erre nem került sor, a Brassó Megyei Tanács önállóan vágott bele a projekt kivitelezésébe. Számunkra prioritás a Sepsiszentgyörgytől húsz kilométerre levő reptér, ezért nyitottak vagyunk az együttműködésre, ám az a sajtón keresztül való üzengetéssel nem valósulhat meg” – szögezte le a háromszéki politikus.
Amint arról több ízben is írtunk, az otopeni-i után az ország második legnagyobb repülőterének a megépítésére és üzemeltetésére már 2007-ben kiírták a versenytárgyalást, azóta azonban több ízben a politikai csatározások tárgya volt. A brassói politikusok viszont most derűlátóak, úgy értékelik, hogy a reptér jövő év végére elkészülhet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!