
Elkészült a Brassó–Vidombák-repülőtér kifutópályája, a további beruházásokra a székelyföldi önkormányzatok partnerségére is számít a Brassó megyei közgyűlés. A kifutópályát október 3-án avatják, egy közepes méretű repülő száll majd fel róla – jelentette be Aristotel Căncescu, a Brassó megyei önkormányzat elnöke.
2014. szeptember 29., 19:202014. szeptember 29., 19:20
Az általa vezetett intézménynek még ötmillió euró áll a rendelkezésére, hogy a pálya körüli infrastruktúrát kiépítse, ám ezzel a reptér csak 70 százalékban lesz kész. További 20 millió euróra lenne szükség a terminál megépítésére, egymillióba kerül az irányítótorony, és még két-három millió euró a kivilágítás. Ugyanakkor még ezzel sem lenne teljesen befejezve a projekt, hiszen még sok felszerelésre lenne szükség a működtetéséhez, mondta a brassói politikus.
A további beruházásokat a Repülőterek Országos Társasága, vagyis az otopeni-i nemzetközi repülőtér üzemeltetője fedezné, erről szóban már voltak egyeztetések – közölte továbbá Căncescu. A tárgyalások az állami tulajdonban levő társasággal egyébként akkor kezdődtek, amikor kiderült, hogy az otopeni-i reptér egyik kifutópályáját felújítás miatt lezárják, és az ezen lebonyolított forgalmat a konstancai vagy a brassói repülőtérre tudnák átirányítani.
Brassó jobb megoldásnak tűnik, mert közelebb van Bukaresthez, mint a tengerpart, másik előnye, hogy a napokon belül befejezett kifutópályája Bukaresten kívül az egyetlen az országban, amelyre Boeing 737-es és Airbus 320-as repülők is landolhatnak.
A Brassó megyei önkormányzat hivatalos levélben fordult a Repülőterek Országos Társaságához, felajánlva az együttműködést. Ebben leszögezik, hogy a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér 210 hektáron terül el, évi egymillió utasnak megfelelő forgalmat bonyolíthat le, ebben benne van az utasszállítás mellett a teherszállítás is. A dokumentumban azt is kifejtik, hogy a készülő reptér Brassó, Kovászna és Hargita megye gazdasági és társadalmi fejlődésének motorja lehet.
A brassói önkormányzat a társaság hivatalos válaszára vár, hogy elkészítsék a társulási szerződés tervezetét. „Valószínű, hogy közvetlen társulás jön létre, de nem kizárt, hogy ebben részt vesz Vidombák városa, valamint Kovászna és Hargita megye. Ugyanakkor Brassó város önkormányzata is beléphet, a város vezetői már jelezték, hogy részt vennének a reptér további építésében” – jelezte a napokban Mihai Pascu, a Brassó megyei önkormányzat alelnöke.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke a Krónikának elmondta, várják a hivatalos megkeresést, hiszen elsődleges fontosságúnak tartják a vidombáki repülőtér megépítését.
„Még a repülőtér tervezésekor felmerült, hogy a két székely megye önkormányzata is társul, végül erre nem került sor, a Brassó Megyei Tanács önállóan vágott bele a projekt kivitelezésébe. Számunkra prioritás a Sepsiszentgyörgytől húsz kilométerre levő reptér, ezért nyitottak vagyunk az együttműködésre, ám az a sajtón keresztül való üzengetéssel nem valósulhat meg” – szögezte le a háromszéki politikus.
Amint arról több ízben is írtunk, az otopeni-i után az ország második legnagyobb repülőterének a megépítésére és üzemeltetésére már 2007-ben kiírták a versenytárgyalást, azóta azonban több ízben a politikai csatározások tárgya volt. A brassói politikusok viszont most derűlátóak, úgy értékelik, hogy a reptér jövő év végére elkészülhet.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!