Mintegy 90 kilométernyi autópálya átadását tervezik a hatóságok csütörtökön: egyrészt megnyitják a forgalom előtt a Nagyszeben–Szászváros közötti sztráda első, második és negyedik, összesen 63 kilométeres szakaszát, emellett elkészült a Lugos–Déva-autópálya első, 27 kilométeres része is – jelentették be az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaság (CNADNR) illetékesei.
2013. december 17., 16:422013. december 17., 16:42
2013. december 17., 17:272013. december 17., 17:27
Az ország sztrádahálózata így eléri majd a 630 kilométert. A nagylaki határátkelőtől Bukarestig tervezett dél-erdélyi autópálya leghosszabb szakasza így már Dévától Nagyszebenig érne, a Szászváros–Nagyszeben-sztráda harmadik, 22 kilométeres szakaszának megépítését azonban csak jövő év októberére ígérik a hatóságok, a földcsuszamlások miatt ugyanis jelentős többletmunkát kell végrehajtania a kivitelezőnek.
Az eredeti tervek alapján a Nagyszeben–Szászváros-autópályát már áprilisban meg kellett volna nyitni a forgalom előtt, az építkezés során azonban gondok akadtak az elektromos hálózat költöztetésével, illetve egyes hidak megvalósításával, így az átadás határideje minden hónapban tolódott. Az ígéretek szerint viszont csütörtökön Victor Ponta kormányfő és Dan Şova infrastrukturális beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter átvágja a szalagot az új sztrádán.
Tiltakozni hívják a sofőröket
Az autópálya-átadásnak azonban nem mindenki örül: a Construim-Romania.ro (Építjük Romániát) nevű on-line civil fórum ugyanis tiltakozásra szólította fel a sofőröket és a közúti fuvarozókat. A szervezet tagjai főként azt kifogásolják, hogy a kormány nemrég bemutatott autópálya-fejlesztési stratégiája szerint előbb a Nagyszeben–Fogaras–Brassó-sztrádát építenék meg, és csak később készülne el a Nagyszeben–Piteşti-szakasz.
Mint rámutattak: Romániában még mindig nem épült meg az egész országot átszelő autópálya, amely az optimista tervek alapján is csak 2016 végére, 2017 elejére készülhet el. A Versenytanács nyáron kiadott jelentése szerint a Konstanca és a magyar–román határon levő Makó közötti 900 kilométer megtételéhez 13–14 órára van szükség – ugyanennyi idő alatt egész Európát át lehet szelni Makótól a hollandiai Rotterdamig. A civil fórum tagjai arra kérik a sofőröket és fuvarozókat, hogy helyezzenek ki holnap járművük ablakába a kormányt elítélő feliratokat.
Csak 2015-re ígérik a teljes dél-erdélyi sztrádát
A dél-erdélyi autópálya egyes szakaszainak megépítésére két–három éve aláírt szerződések értelmében azonban nemcsak a Nagyszeben–Szászváros részt, hanem a teljes, 360 kilométer hosszú Nagylak–Nagyszeben-sztrádát még idén át kellett volna adni. Dan Şova ehhez képest nemrég úgy nyilatkozott: a még hiányzó Temesvár–Lugos-, illetve a Lugos–Déva-szakasz további három része csak 2015-re készülhet el. Nem bocsátkozott ilyen jellegű jóslatokba Narcis Neaga, a CNADNR igazgatója, akinek elmondása szerint a 39 kilométeres Nagylak–Arad-szakasz megépítésével megbízott cég anyavállalata júliusban csődbe ment, a hatóságok pedig még új licitet sem írtak ki.
A csütörtökön átadandó 90 kilométernyi sztráda tervezésének és kivitelezésének ára általános forgalmi adó nélkül (áfa/TVA) meghaladja a kétmilliárd lejt, ez kilométerenként 5,25 millió eurós költséget jelent. Az összeg 85 százalékát európai uniós alapokból biztosították, a maradékot pedig állami költségvetésből.
A Versenytanács idén nyári jelentése szerint Romániában egy kilométer autópálya háromszor többe kerül, mint Bulgáriában: az átlagérték itthon 6,9 millió euró, míg a szomszédos országban 2,4 millió euró. A kormány ígérete szerint 2018-ig évente 250 kilométer sztrádát építenének, 2014-re azonban egyelőre csak a már említett Szászváros–Nagyszeben-szakasz 22 kilométeres része van előirányozva. Tavaly egyébként mintegy 160 kilométernyi sztrádát nyitottak meg a forgalom számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!