Mintegy 90 kilométernyi autópálya átadását tervezik a hatóságok csütörtökön: egyrészt megnyitják a forgalom előtt a Nagyszeben–Szászváros közötti sztráda első, második és negyedik, összesen 63 kilométeres szakaszát, emellett elkészült a Lugos–Déva-autópálya első, 27 kilométeres része is – jelentették be az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaság (CNADNR) illetékesei.
2013. december 17., 16:422013. december 17., 16:42
2013. december 17., 17:272013. december 17., 17:27
Az ország sztrádahálózata így eléri majd a 630 kilométert. A nagylaki határátkelőtől Bukarestig tervezett dél-erdélyi autópálya leghosszabb szakasza így már Dévától Nagyszebenig érne, a Szászváros–Nagyszeben-sztráda harmadik, 22 kilométeres szakaszának megépítését azonban csak jövő év októberére ígérik a hatóságok, a földcsuszamlások miatt ugyanis jelentős többletmunkát kell végrehajtania a kivitelezőnek.
Az eredeti tervek alapján a Nagyszeben–Szászváros-autópályát már áprilisban meg kellett volna nyitni a forgalom előtt, az építkezés során azonban gondok akadtak az elektromos hálózat költöztetésével, illetve egyes hidak megvalósításával, így az átadás határideje minden hónapban tolódott. Az ígéretek szerint viszont csütörtökön Victor Ponta kormányfő és Dan Şova infrastrukturális beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter átvágja a szalagot az új sztrádán.
Tiltakozni hívják a sofőröket
Az autópálya-átadásnak azonban nem mindenki örül: a Construim-Romania.ro (Építjük Romániát) nevű on-line civil fórum ugyanis tiltakozásra szólította fel a sofőröket és a közúti fuvarozókat. A szervezet tagjai főként azt kifogásolják, hogy a kormány nemrég bemutatott autópálya-fejlesztési stratégiája szerint előbb a Nagyszeben–Fogaras–Brassó-sztrádát építenék meg, és csak később készülne el a Nagyszeben–Piteşti-szakasz.
Mint rámutattak: Romániában még mindig nem épült meg az egész országot átszelő autópálya, amely az optimista tervek alapján is csak 2016 végére, 2017 elejére készülhet el. A Versenytanács nyáron kiadott jelentése szerint a Konstanca és a magyar–román határon levő Makó közötti 900 kilométer megtételéhez 13–14 órára van szükség – ugyanennyi idő alatt egész Európát át lehet szelni Makótól a hollandiai Rotterdamig. A civil fórum tagjai arra kérik a sofőröket és fuvarozókat, hogy helyezzenek ki holnap járművük ablakába a kormányt elítélő feliratokat.
Csak 2015-re ígérik a teljes dél-erdélyi sztrádát
A dél-erdélyi autópálya egyes szakaszainak megépítésére két–három éve aláírt szerződések értelmében azonban nemcsak a Nagyszeben–Szászváros részt, hanem a teljes, 360 kilométer hosszú Nagylak–Nagyszeben-sztrádát még idén át kellett volna adni. Dan Şova ehhez képest nemrég úgy nyilatkozott: a még hiányzó Temesvár–Lugos-, illetve a Lugos–Déva-szakasz további három része csak 2015-re készülhet el. Nem bocsátkozott ilyen jellegű jóslatokba Narcis Neaga, a CNADNR igazgatója, akinek elmondása szerint a 39 kilométeres Nagylak–Arad-szakasz megépítésével megbízott cég anyavállalata júliusban csődbe ment, a hatóságok pedig még új licitet sem írtak ki.
A csütörtökön átadandó 90 kilométernyi sztráda tervezésének és kivitelezésének ára általános forgalmi adó nélkül (áfa/TVA) meghaladja a kétmilliárd lejt, ez kilométerenként 5,25 millió eurós költséget jelent. Az összeg 85 százalékát európai uniós alapokból biztosították, a maradékot pedig állami költségvetésből.
A Versenytanács idén nyári jelentése szerint Romániában egy kilométer autópálya háromszor többe kerül, mint Bulgáriában: az átlagérték itthon 6,9 millió euró, míg a szomszédos országban 2,4 millió euró. A kormány ígérete szerint 2018-ig évente 250 kilométer sztrádát építenének, 2014-re azonban egyelőre csak a már említett Szászváros–Nagyszeben-szakasz 22 kilométeres része van előirányozva. Tavaly egyébként mintegy 160 kilométernyi sztrádát nyitottak meg a forgalom számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!