
Mintegy 90 kilométernyi autópálya átadását tervezik a hatóságok csütörtökön: egyrészt megnyitják a forgalom előtt a Nagyszeben–Szászváros közötti sztráda első, második és negyedik, összesen 63 kilométeres szakaszát, emellett elkészült a Lugos–Déva-autópálya első, 27 kilométeres része is – jelentették be az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaság (CNADNR) illetékesei.
2013. december 17., 16:422013. december 17., 16:42
2013. december 17., 17:272013. december 17., 17:27
Az ország sztrádahálózata így eléri majd a 630 kilométert. A nagylaki határátkelőtől Bukarestig tervezett dél-erdélyi autópálya leghosszabb szakasza így már Dévától Nagyszebenig érne, a Szászváros–Nagyszeben-sztráda harmadik, 22 kilométeres szakaszának megépítését azonban csak jövő év októberére ígérik a hatóságok, a földcsuszamlások miatt ugyanis jelentős többletmunkát kell végrehajtania a kivitelezőnek.
Az eredeti tervek alapján a Nagyszeben–Szászváros-autópályát már áprilisban meg kellett volna nyitni a forgalom előtt, az építkezés során azonban gondok akadtak az elektromos hálózat költöztetésével, illetve egyes hidak megvalósításával, így az átadás határideje minden hónapban tolódott. Az ígéretek szerint viszont csütörtökön Victor Ponta kormányfő és Dan Şova infrastrukturális beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter átvágja a szalagot az új sztrádán.
Tiltakozni hívják a sofőröket
Az autópálya-átadásnak azonban nem mindenki örül: a Construim-Romania.ro (Építjük Romániát) nevű on-line civil fórum ugyanis tiltakozásra szólította fel a sofőröket és a közúti fuvarozókat. A szervezet tagjai főként azt kifogásolják, hogy a kormány nemrég bemutatott autópálya-fejlesztési stratégiája szerint előbb a Nagyszeben–Fogaras–Brassó-sztrádát építenék meg, és csak később készülne el a Nagyszeben–Piteşti-szakasz.
Mint rámutattak: Romániában még mindig nem épült meg az egész országot átszelő autópálya, amely az optimista tervek alapján is csak 2016 végére, 2017 elejére készülhet el. A Versenytanács nyáron kiadott jelentése szerint a Konstanca és a magyar–román határon levő Makó közötti 900 kilométer megtételéhez 13–14 órára van szükség – ugyanennyi idő alatt egész Európát át lehet szelni Makótól a hollandiai Rotterdamig. A civil fórum tagjai arra kérik a sofőröket és fuvarozókat, hogy helyezzenek ki holnap járművük ablakába a kormányt elítélő feliratokat.
Csak 2015-re ígérik a teljes dél-erdélyi sztrádát
A dél-erdélyi autópálya egyes szakaszainak megépítésére két–három éve aláírt szerződések értelmében azonban nemcsak a Nagyszeben–Szászváros részt, hanem a teljes, 360 kilométer hosszú Nagylak–Nagyszeben-sztrádát még idén át kellett volna adni. Dan Şova ehhez képest nemrég úgy nyilatkozott: a még hiányzó Temesvár–Lugos-, illetve a Lugos–Déva-szakasz további három része csak 2015-re készülhet el. Nem bocsátkozott ilyen jellegű jóslatokba Narcis Neaga, a CNADNR igazgatója, akinek elmondása szerint a 39 kilométeres Nagylak–Arad-szakasz megépítésével megbízott cég anyavállalata júliusban csődbe ment, a hatóságok pedig még új licitet sem írtak ki.
A csütörtökön átadandó 90 kilométernyi sztráda tervezésének és kivitelezésének ára általános forgalmi adó nélkül (áfa/TVA) meghaladja a kétmilliárd lejt, ez kilométerenként 5,25 millió eurós költséget jelent. Az összeg 85 százalékát európai uniós alapokból biztosították, a maradékot pedig állami költségvetésből.
A Versenytanács idén nyári jelentése szerint Romániában egy kilométer autópálya háromszor többe kerül, mint Bulgáriában: az átlagérték itthon 6,9 millió euró, míg a szomszédos országban 2,4 millió euró. A kormány ígérete szerint 2018-ig évente 250 kilométer sztrádát építenének, 2014-re azonban egyelőre csak a már említett Szászváros–Nagyszeben-szakasz 22 kilométeres része van előirányozva. Tavaly egyébként mintegy 160 kilométernyi sztrádát nyitottak meg a forgalom számára.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!