Mintegy 90 kilométernyi autópálya átadását tervezik a hatóságok csütörtökön: egyrészt megnyitják a forgalom előtt a Nagyszeben–Szászváros közötti sztráda első, második és negyedik, összesen 63 kilométeres szakaszát, emellett elkészült a Lugos–Déva-autópálya első, 27 kilométeres része is – jelentették be az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaság (CNADNR) illetékesei.
2013. december 17., 16:422013. december 17., 16:42
2013. december 17., 17:272013. december 17., 17:27
Az ország sztrádahálózata így eléri majd a 630 kilométert. A nagylaki határátkelőtől Bukarestig tervezett dél-erdélyi autópálya leghosszabb szakasza így már Dévától Nagyszebenig érne, a Szászváros–Nagyszeben-sztráda harmadik, 22 kilométeres szakaszának megépítését azonban csak jövő év októberére ígérik a hatóságok, a földcsuszamlások miatt ugyanis jelentős többletmunkát kell végrehajtania a kivitelezőnek.
Az eredeti tervek alapján a Nagyszeben–Szászváros-autópályát már áprilisban meg kellett volna nyitni a forgalom előtt, az építkezés során azonban gondok akadtak az elektromos hálózat költöztetésével, illetve egyes hidak megvalósításával, így az átadás határideje minden hónapban tolódott. Az ígéretek szerint viszont csütörtökön Victor Ponta kormányfő és Dan Şova infrastrukturális beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter átvágja a szalagot az új sztrádán.
Tiltakozni hívják a sofőröket
Az autópálya-átadásnak azonban nem mindenki örül: a Construim-Romania.ro (Építjük Romániát) nevű on-line civil fórum ugyanis tiltakozásra szólította fel a sofőröket és a közúti fuvarozókat. A szervezet tagjai főként azt kifogásolják, hogy a kormány nemrég bemutatott autópálya-fejlesztési stratégiája szerint előbb a Nagyszeben–Fogaras–Brassó-sztrádát építenék meg, és csak később készülne el a Nagyszeben–Piteşti-szakasz.
Mint rámutattak: Romániában még mindig nem épült meg az egész országot átszelő autópálya, amely az optimista tervek alapján is csak 2016 végére, 2017 elejére készülhet el. A Versenytanács nyáron kiadott jelentése szerint a Konstanca és a magyar–román határon levő Makó közötti 900 kilométer megtételéhez 13–14 órára van szükség – ugyanennyi idő alatt egész Európát át lehet szelni Makótól a hollandiai Rotterdamig. A civil fórum tagjai arra kérik a sofőröket és fuvarozókat, hogy helyezzenek ki holnap járművük ablakába a kormányt elítélő feliratokat.
Csak 2015-re ígérik a teljes dél-erdélyi sztrádát
A dél-erdélyi autópálya egyes szakaszainak megépítésére két–három éve aláírt szerződések értelmében azonban nemcsak a Nagyszeben–Szászváros részt, hanem a teljes, 360 kilométer hosszú Nagylak–Nagyszeben-sztrádát még idén át kellett volna adni. Dan Şova ehhez képest nemrég úgy nyilatkozott: a még hiányzó Temesvár–Lugos-, illetve a Lugos–Déva-szakasz további három része csak 2015-re készülhet el. Nem bocsátkozott ilyen jellegű jóslatokba Narcis Neaga, a CNADNR igazgatója, akinek elmondása szerint a 39 kilométeres Nagylak–Arad-szakasz megépítésével megbízott cég anyavállalata júliusban csődbe ment, a hatóságok pedig még új licitet sem írtak ki.
A csütörtökön átadandó 90 kilométernyi sztráda tervezésének és kivitelezésének ára általános forgalmi adó nélkül (áfa/TVA) meghaladja a kétmilliárd lejt, ez kilométerenként 5,25 millió eurós költséget jelent. Az összeg 85 százalékát európai uniós alapokból biztosították, a maradékot pedig állami költségvetésből.
A Versenytanács idén nyári jelentése szerint Romániában egy kilométer autópálya háromszor többe kerül, mint Bulgáriában: az átlagérték itthon 6,9 millió euró, míg a szomszédos országban 2,4 millió euró. A kormány ígérete szerint 2018-ig évente 250 kilométer sztrádát építenének, 2014-re azonban egyelőre csak a már említett Szászváros–Nagyszeben-szakasz 22 kilométeres része van előirányozva. Tavaly egyébként mintegy 160 kilométernyi sztrádát nyitottak meg a forgalom számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!