Fotó: MTI
2010. február 26., 09:302010. február 26., 09:30
A csúccsal egy időben tartott, Az EU Duna-régió stratégiája című konferencián Bajnai Gordon miniszterelnök jelezte, Magyarország szívesen vállalná más országokkal közösen a határokon átnyúló közlekedési infrastruktúra és tömegközlekedés fejlesztésének vezetését; a tanácskozáson a folyóhoz kötődő szállítási, környezetvédelmi lehetőségekről és a finanszírozási nehézségekről esett szó.
Balázs Péter külügyminiszter a csúcstalálkozóról tartott sajtótájékoztatón elmondta: a Balti-stratégiához hasonlóan a Duna-stratégia keretében tervezett projekteket is meglévő európai uniós forrásból lehet majd gyakorlatba ültetni, a tanácskozáson elfogadott nyilatkozatban is ez szerepel. A lehetséges források között említette a magyar diplomácia vezetője a közlekedésfejlesztést segítő uniós forrásokat, illetve a strukturális és kohéziós EU-alapokat. A miniszter nem zárta ki, hogy ha a Duna-stratégia bebizonyítja életképességét, megvalósításához további forrásokat is igénybe lehet majd venni.
A Duna-stratégia keretében megvalósuló regionális együttműködés területei közül a magyar külügyminiszter kiemelte a Duna-völgyi közlekedést – a hajózás és a vasúti közlekedés fejlesztését, hidak és autópályák építését, illetve egymáshoz csatlakozó vasúti, légi és közúti közlekedési csomópontok kiépítését –, valamint a környezetvédelmet és a vízgazdálkodást. A csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozat szerint az együttműködésre van mód a vidékfejlesztésben, a turizmusban, az oktatásban, a kultúrában, a sportban, az élelmiszer-biztonságban és a migráció kezelésében is.
A nyilatkozatban az aláírók, nyolc EU-tagállam – Magyarország, Németország, Ausztria, Szlovákia, Románia, Bulgária, Csehország és Szlovénia – úgy fogalmaznak, elismerik az Európai Unió, azon belül is az Európai Bizottság vezető szerepét a Duna-régiós együttműködési folyamat előmozdításában. Emellett azt ígérik, minél több közreműködőt, térségi és helyi önkormányzatokat, üzleti és akadémiai köröket, nem kormányzati szervezeteket bevonnak a munkába a stratégia sikeres előkészítéséért.
Johannes Hahn, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa szerint a Duna-stratégia célja a régióban élő 150 millió ember életminőségének javítása. Az osztrák politikus a konferencián azt mondta, ki kell aknázni a formálódó Duna-stratégiában rejlő lehetőségeket, és reményét fejezte ki, hogy a dokumentumot a 2011. évi magyar EU-elnökség idején sikerül elfogadtatni.
Az Európai Bizottság rendezésében csütörtökön kezdődött kétnapos konferencián Bajnai Gordon miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország sajátos felelősséget visel a Duna-stratégia kidolgozásáért, hiszen a 2011. első félévi magyar EU-elnökség idején esedékes az elfogadása. Kijelentette, hogy Magyarország – más országokkal közösen – szívesen vállalná a határokon átnyúló közlekedési infrastruktúra és tömegközlekedés fejlesztésének, a Duna-stratégia „zászlóshajóprojektjének” vezetését. A kormányfő szólt arról is, hogy Magyarország kiemelt területnek tekinti a környezetbarát hajózás, az információtechnológiával korszerűsített fuvarozás fejlesztését, a Duna-völgyi gyorsvasút továbbépítését.
Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter azt szorgalmazta, hogy tegyék a Dunát teljes hosszában hajózhatóvá. Szlovák és magyar szakértők 15 éve közösen vizsgálják a Duna menti környezetet, és megállapították, hogy a Duna gazdasági és közlekedési felhasználása nem szükségképpen befolyásolja kedvezőtlenül a környezet minőségét – tette hozzá. Bulgária is mindenekelőtt a Duna szállítási lehetőségét akarja kihasználni – közölte Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, sürgetve, hogy egymásra épülő projekteket valósítsanak meg.
„A Dunát újra szállítási útvonallá kell tenni, és ki kell használni a folyó kínálta rekreációs lehetőségeket is, a víz tisztasága fontos szempont” – hangoztatta Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere is. Azt mondta, a Duna-stratégia kidolgozásával újabb uniós források hívhatók le infrastrukturális fejlesztésekre. A főpolgármester is hangsúlyozta, hogy a stratégiának mindenképpen tartalmaznia kell a „tiszta víz” koncepcióját.
Bozidar Pankretic horvát miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy a Duna-stratégiának konkrét környezetvédelmi intézkedéseket kell majd tartalmaznia. A Duna-stratégia finanszírozása Bozidar Delic szerb miniszterelnök-helyettes szerint valószínűleg „az egyik legkeményebb dió lesz”. Javasolta, hogy tartsanak adományozói konferenciát, amelyen a stratégiában érintett országok megvizsgálhatják, milyen eszközök állnak rendelkezésre. Kitért arra is, hogy az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását is bele kell foglalni a stratégiába.
Emil Boc kormányfő arról beszélt, hogy meg kell tölteni projektekkel a stratégiát, „különben az csak írott malaszt marad”. „Át kell ültetni a gyakorlatba az elképzeléseket” – szögezte le a miniszterelnök, aki szerint a Duna-stratégia az európai uniós makroregionális együttműködés példája lehet, hiszen növeli a térség stabilitását, és az itt élők jólétét. A fenntartható fejlődés kulcsfontosságú elemének nevezte az együttműködést az oktatásban.
„Azért vagyunk itt, hogy megtaláljuk az együttműködés erősítésének új útjait a mindannyiunkat érintő ügyekben” – mondta, példaként említve a környezetvédelmet és a turizmust. A konferencia keretében több kétoldalú, magyar–román egyeztetésre is sor került: Adriean Videanu gazdasági miniszter Varga István tárcavezetővel az Arad–Szeged gáz-, illetve a Nagyvárad–Békéscsaba villanyáram-vezetékről egyeztetett, míg Teodor Baconschi igazságügyi miniszter Balázs Péterrel a párbeszéd elmélyítéséről értekezett.
A Duna-stratégia elkészítésével az Európai Tanács bízta meg az Európai Bizottságot tavaly júniusban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok