Fotó: MTI
2010. február 26., 09:302010. február 26., 09:30
A csúccsal egy időben tartott, Az EU Duna-régió stratégiája című konferencián Bajnai Gordon miniszterelnök jelezte, Magyarország szívesen vállalná más országokkal közösen a határokon átnyúló közlekedési infrastruktúra és tömegközlekedés fejlesztésének vezetését; a tanácskozáson a folyóhoz kötődő szállítási, környezetvédelmi lehetőségekről és a finanszírozási nehézségekről esett szó.
Balázs Péter külügyminiszter a csúcstalálkozóról tartott sajtótájékoztatón elmondta: a Balti-stratégiához hasonlóan a Duna-stratégia keretében tervezett projekteket is meglévő európai uniós forrásból lehet majd gyakorlatba ültetni, a tanácskozáson elfogadott nyilatkozatban is ez szerepel. A lehetséges források között említette a magyar diplomácia vezetője a közlekedésfejlesztést segítő uniós forrásokat, illetve a strukturális és kohéziós EU-alapokat. A miniszter nem zárta ki, hogy ha a Duna-stratégia bebizonyítja életképességét, megvalósításához további forrásokat is igénybe lehet majd venni.
A Duna-stratégia keretében megvalósuló regionális együttműködés területei közül a magyar külügyminiszter kiemelte a Duna-völgyi közlekedést – a hajózás és a vasúti közlekedés fejlesztését, hidak és autópályák építését, illetve egymáshoz csatlakozó vasúti, légi és közúti közlekedési csomópontok kiépítését –, valamint a környezetvédelmet és a vízgazdálkodást. A csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozat szerint az együttműködésre van mód a vidékfejlesztésben, a turizmusban, az oktatásban, a kultúrában, a sportban, az élelmiszer-biztonságban és a migráció kezelésében is.
A nyilatkozatban az aláírók, nyolc EU-tagállam – Magyarország, Németország, Ausztria, Szlovákia, Románia, Bulgária, Csehország és Szlovénia – úgy fogalmaznak, elismerik az Európai Unió, azon belül is az Európai Bizottság vezető szerepét a Duna-régiós együttműködési folyamat előmozdításában. Emellett azt ígérik, minél több közreműködőt, térségi és helyi önkormányzatokat, üzleti és akadémiai köröket, nem kormányzati szervezeteket bevonnak a munkába a stratégia sikeres előkészítéséért.
Johannes Hahn, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa szerint a Duna-stratégia célja a régióban élő 150 millió ember életminőségének javítása. Az osztrák politikus a konferencián azt mondta, ki kell aknázni a formálódó Duna-stratégiában rejlő lehetőségeket, és reményét fejezte ki, hogy a dokumentumot a 2011. évi magyar EU-elnökség idején sikerül elfogadtatni.
Az Európai Bizottság rendezésében csütörtökön kezdődött kétnapos konferencián Bajnai Gordon miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország sajátos felelősséget visel a Duna-stratégia kidolgozásáért, hiszen a 2011. első félévi magyar EU-elnökség idején esedékes az elfogadása. Kijelentette, hogy Magyarország – más országokkal közösen – szívesen vállalná a határokon átnyúló közlekedési infrastruktúra és tömegközlekedés fejlesztésének, a Duna-stratégia „zászlóshajóprojektjének” vezetését. A kormányfő szólt arról is, hogy Magyarország kiemelt területnek tekinti a környezetbarát hajózás, az információtechnológiával korszerűsített fuvarozás fejlesztését, a Duna-völgyi gyorsvasút továbbépítését.
Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter azt szorgalmazta, hogy tegyék a Dunát teljes hosszában hajózhatóvá. Szlovák és magyar szakértők 15 éve közösen vizsgálják a Duna menti környezetet, és megállapították, hogy a Duna gazdasági és közlekedési felhasználása nem szükségképpen befolyásolja kedvezőtlenül a környezet minőségét – tette hozzá. Bulgária is mindenekelőtt a Duna szállítási lehetőségét akarja kihasználni – közölte Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, sürgetve, hogy egymásra épülő projekteket valósítsanak meg.
„A Dunát újra szállítási útvonallá kell tenni, és ki kell használni a folyó kínálta rekreációs lehetőségeket is, a víz tisztasága fontos szempont” – hangoztatta Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere is. Azt mondta, a Duna-stratégia kidolgozásával újabb uniós források hívhatók le infrastrukturális fejlesztésekre. A főpolgármester is hangsúlyozta, hogy a stratégiának mindenképpen tartalmaznia kell a „tiszta víz” koncepcióját.
Bozidar Pankretic horvát miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy a Duna-stratégiának konkrét környezetvédelmi intézkedéseket kell majd tartalmaznia. A Duna-stratégia finanszírozása Bozidar Delic szerb miniszterelnök-helyettes szerint valószínűleg „az egyik legkeményebb dió lesz”. Javasolta, hogy tartsanak adományozói konferenciát, amelyen a stratégiában érintett országok megvizsgálhatják, milyen eszközök állnak rendelkezésre. Kitért arra is, hogy az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását is bele kell foglalni a stratégiába.
Emil Boc kormányfő arról beszélt, hogy meg kell tölteni projektekkel a stratégiát, „különben az csak írott malaszt marad”. „Át kell ültetni a gyakorlatba az elképzeléseket” – szögezte le a miniszterelnök, aki szerint a Duna-stratégia az európai uniós makroregionális együttműködés példája lehet, hiszen növeli a térség stabilitását, és az itt élők jólétét. A fenntartható fejlődés kulcsfontosságú elemének nevezte az együttműködést az oktatásban.
„Azért vagyunk itt, hogy megtaláljuk az együttműködés erősítésének új útjait a mindannyiunkat érintő ügyekben” – mondta, példaként említve a környezetvédelmet és a turizmust. A konferencia keretében több kétoldalú, magyar–román egyeztetésre is sor került: Adriean Videanu gazdasági miniszter Varga István tárcavezetővel az Arad–Szeged gáz-, illetve a Nagyvárad–Békéscsaba villanyáram-vezetékről egyeztetett, míg Teodor Baconschi igazságügyi miniszter Balázs Péterrel a párbeszéd elmélyítéséről értekezett.
A Duna-stratégia elkészítésével az Európai Tanács bízta meg az Európai Bizottságot tavaly júniusban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok