A BNR jelentése szerint a román gazdaság közvetlen közel-keleti kitettsége mérsékelt, a fő kockázatot az energiaárak jelentik
Fotó: Bankingnews.ro
Nem a Közel-Kelettel folytatott kereskedelem, hanem az energiaárak emelkedése jelentheti a legnagyobb veszélyt a román gazdaság számára a közel-keleti konfliktus elhúzódása esetén – állapítja meg a Román Nemzeti Bank (BNR) legfrissebb pénzügyi stabilitási jelentése.
2026. július 08., 10:432026. július 08., 10:43
A jegybank szerint 68 700 olyan romániai vállalat működik, amely különösen érzékeny az üzemanyagok és a földgáz árának tartós emelkedésére, miközben a kockázat a beszállítói láncokon és a bankrendszeren keresztül a gazdaság egészére is átterjedhet – írja a Hotnews.ro román nyelvű hírportál.
A BNR elemzése szerint Románia közvetlen gazdasági kapcsolatai a Közel-Kelettel továbbra is korlátozottak. A 2024 szeptembere és 2025 szeptembere közötti időszakban 1455 romániai vállalat mintegy 13 milliárd lej értékben exportált árut a térség országaiba, míg 1352 cég 3,6 milliárd lej értékben importált onnan termékeket, vagyis Románia ezen a piacon nettó exportőr.
A legfontosabb exportpiacok Szaúd-Arábia, Izrael és Jordánia, míg az import elsősorban Szaúd-Arábiából, Izraelből és az Egyesült Arab Emírségekből érkezik.
A jegybank ugyanakkor rámutat: egyes vállalatok számára a közel-keleti piac meghatározó. Az exportőrök 17,3 százalékánál a térségbe irányuló értékesítés az összes árbevétel több mint egyötödét adja, míg minden tizedik exportáló cég bevételének több mint fele innen származik. A szolgáltatáskereskedelemben Románia szintén nettó exportőr: 2,2 milliárd lej értékű szolgáltatásexporttal áll szemben 1,3 milliárd lejes import, amelyben jelentős szerepet játszanak az informatikai szolgáltatások.
A BNR szerint a konfliktus gazdasági hatása elsősorban az energiaárakon keresztül érheti el Romániát. A vállalatközi tranzakciók és pénzügyi beszámolók elemzése alapján 246 ezer romániai cég vásárol jelentős mennyiségű üzemanyagot vagy földgázt, közülük pedig 68 700 vállalatnál ezek a beszerzések meghaladják az anyagjellegű működési költségek tíz százalékát.
Bár ez az aktív vállalkozások mindössze nyolc százalékát jelenti, gazdasági súlyuk jóval nagyobb: 339,2 milliárd lej árbevételt termelnek, ami az országos összes árbevétel 13 százaléka, a vállalati eszközök 21 százalékával rendelkeznek, és a munkavállalók 19 százalékát foglalkoztatják.
Jelentős a kitettség a bányászatban és a közműszektorban is.
A jegybank szerint az energiaárak emelkedése nemcsak az érintett vállalatokat sújthatja. Ezek a cégek 2024-ben 296,3 milliárd lej értékben értékesítettek termékeket és szolgáltatásokat más romániai vállalkozásoknak, miközben 248,2 milliárd lej értékben vásároltak árukat és szolgáltatásokat hazai beszállítóiktól. Emiatt a költségnövekedés a beszállítói láncokon keresztül a gazdaság számos más ágazatára is átterjedhet.
A közvetlen tulajdonosi kitettség ezzel szemben csekély. Romániában 8629 olyan vállalat működik, amelyben közel-keleti befektetők rendelkeznek többségi tulajdonnal, ezek azonban az összes vállalati árbevétel kevesebb mint egy százalékát adják.
A román bankszektor közvetlen kitettsége a közel-keleti konfliktusnak elenyésző: a térséghez köthető hitelek és betétek aránya minimális, és Romániában nincs jelentős közel-keleti tulajdonú bank sem.
A valódi kockázatot a jegybank szerint a közvetett hatások jelentik. A bankok 2026 márciusában mintegy 40 milliárd lej hitellel finanszírozták az energiaáraknak leginkább kitett vállalatokat, ami a teljes vállalati hitelállomány 18 százalékát teszi ki.
A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy ezeknek a vállalatoknak a hitelállománya egyelőre jó minőségű: a nem teljesítő hitelek aránya 4,7 százalék, ami alacsonyabb a vállalati hitelportfólió átlagánál. A Közel-Kelettel jelentős külkereskedelmet folytató cégek esetében ugyanakkor 22,3 százalékos a nem teljesítő hitelek aránya, igaz, ezt a mutatót csupán néhány vállalat gyenge teljesítménye torzítja.
A BNR összegzése szerint Románia számára a közel-keleti konfliktus legnagyobb gazdasági kockázatát nem a közvetlen kereskedelmi kapcsolatok jelentik, hanem az energia- és nyersanyagárak emelkedése, valamint ennek tovagyűrűző hatásai. A végső gazdasági következmények nagyrészt attól függnek, mennyi ideig húzódik el a térségben zajló fegyveres konfliktus.
A Román Nemzeti Bank (BNR) adatai szerint a nemteljesítő hitelek aránya 2024 decemberének végén 2,46 százalék volt, szemben a szeptemberi 2,54 százalékkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!