
A román jegybank (BNR) igazgatótanácsa hétfői ülésén úgy döntött, hogy 6,5 százalékon tartja az alapkamatot
Fotó: BNR
A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa hétfői ülésén úgy döntött, hogy 6,5 százalékon tartja az alapkamatot. A jegybank enyhe inflációs növekedést jósol, és aggódik az amerikai vámok miatt.
2025. április 07., 17:162025. április 07., 17:16
2025. április 07., 17:452025. április 07., 17:45
A bukaresti jegybank közleménye szerint a lombard hitel kamata továbbra is 7,5 százalék, a letéti ráta pedig 5,5 százalék marad. A kereskedelmi bankok lej- és devizatartalékainak kötelező szintjén sem módosított a BNR.
Egyébként várható volt, hogy a jegybank részben a küszöbön lévő globális kereskedelmi és vámháborúra tekintettel 6,5 százalékon fogja tartani az alapkamatot.
A BNR idei eddigi két ülésén nem módosított, míg 2024-ben két alkalommal csökkentette az alapkamatot: júliusban 7 százalékról 6,75 százalékra, majd augusztusban 6,5 százalékra. Azt megelőzően 2023 januárjában módosult még az alapkamat.
A bukaresti jegybank ugyanakkor azt jósolja, hogy az infláció a következő negyedévben „mérsékelt növekedést” fog produkálni, ami egyenes következménye annak, hogy az energia és az élelmiszerek ára a tavalyi év hasonló időszakában „kedvezőtlen hatást váltott ki” a BNR szerint. „További fokozott bizonytalanságot és kockázatokat hordoz magában az energia és az élelmiszerek árának jövőbeni alakulása, ami összefüggésben áll a hatályos jogszabályokkal, de a fejlett államok által foganatosított kereskedelem-politikai intézkedésekkel is” – állapítja meg a jegybank igazgatótanácsának közleménye. Egyébként a BNR vezető testülete aggodalmának adott hangot a nemzetközi gazdasági környezet romlása kapcsán, többek között az ukrajnai és a közel-keleti háború elhúzódása, de elsősorban az Egyesült Államok által bevezetett vámtarifák miatt.
A BNR a korábbi 3,5 százalékról februárban 3,8 százalékra módosította a 2025 végére vonatkozó inflációs előrejelzését. Ugyanakkor a jegybank 2026 végére 3,1 százalékos inflációra számít.

A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa szerdai ülésén úgy döntött, hogy 6,5 százalékon tartja az alapkamatot.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
szóljon hozzá!