A romániai kis- és közepes vállalkozások (kkv) közel fele nem igényelne bankkölcsönt a túlságosan magas költségek, illetve kamatok miatt – derült ki a Román Nemzeti Bank (BNR) által végzett felmérésből.
2013. december 16., 16:502013. december 16., 16:50
A már hitellel terhelt cégek negyede ugyanakkor abban a helyzetben is nehezen tudna fizetni a pénzintézeteknek, ha azok csak enyhén növelnék a kamatot vagy a kezelési költséget. A felmérés készítői rámutattak: egyértelmű, hogy a kis és közepes cégek továbbra is nehezebb helyzetben vannak banki finanszírozás tekintetében, mint a nagyvállalatok, a legtöbb válaszból pedig az derül ki, hogy már a jelenlegi hitelkamatok is befolyásolják az ágazat tevékenységét.
Ez az első olyan felmérése egyébként a Román Nemzeti Banknak, amely alátámasztja, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkenő hiteligénylések összefüggésben állnak a pénzintézetek által felszámolt kamat szintjével. A gazdasági válság kitörése óta a bankok illetékesei többször is arról beszéltek, hogy a növekvő kamat nem hátráltatja a kölcsönfelvételt, Mugur Isărescu, a BNR kormányzója azonban folyamatosan arra figyelmezteti kereskedelmi bankokat, hogy csökkentsék ennek mértékét, ha nem akarnak ügyfél nélkül maradni.
A pénzügyminisztérium egyébként nemrég kedvezményes hitelprogramot dolgozott ki a kis és közepes vállalkozások számára, amelyek az elképzelés szerint 50 százalékos kormánygaranciával akár 5 millió lejes hitelkeretet is igényelhetnek a jövőben. A működési elv hasonló a kedvezményes lakáshiteleket biztosító Első otthon programhoz, amelynek keretében szintén állami költségvetésből biztosítják a felvett bankkölcsönök egy részét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!