
A romániai kis- és közepes vállalkozások (kkv) közel fele nem igényelne bankkölcsönt a túlságosan magas költségek, illetve kamatok miatt – derült ki a Román Nemzeti Bank (BNR) által végzett felmérésből.
2013. december 16., 16:502013. december 16., 16:50
A már hitellel terhelt cégek negyede ugyanakkor abban a helyzetben is nehezen tudna fizetni a pénzintézeteknek, ha azok csak enyhén növelnék a kamatot vagy a kezelési költséget. A felmérés készítői rámutattak: egyértelmű, hogy a kis és közepes cégek továbbra is nehezebb helyzetben vannak banki finanszírozás tekintetében, mint a nagyvállalatok, a legtöbb válaszból pedig az derül ki, hogy már a jelenlegi hitelkamatok is befolyásolják az ágazat tevékenységét.
Ez az első olyan felmérése egyébként a Román Nemzeti Banknak, amely alátámasztja, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkenő hiteligénylések összefüggésben állnak a pénzintézetek által felszámolt kamat szintjével. A gazdasági válság kitörése óta a bankok illetékesei többször is arról beszéltek, hogy a növekvő kamat nem hátráltatja a kölcsönfelvételt, Mugur Isărescu, a BNR kormányzója azonban folyamatosan arra figyelmezteti kereskedelmi bankokat, hogy csökkentsék ennek mértékét, ha nem akarnak ügyfél nélkül maradni.
A pénzügyminisztérium egyébként nemrég kedvezményes hitelprogramot dolgozott ki a kis és közepes vállalkozások számára, amelyek az elképzelés szerint 50 százalékos kormánygaranciával akár 5 millió lejes hitelkeretet is igényelhetnek a jövőben. A működési elv hasonló a kedvezményes lakáshiteleket biztosító Első otthon programhoz, amelynek keretében szintén állami költségvetésből biztosítják a felvett bankkölcsönök egy részét.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!