2012. január 25., 09:432012. január 25., 09:43
A szöveg egyik újítása, hogy az elvben összesen akár 500 milliárd eurós pénzügyi támogatás nyújtására képes mechanizmust csak olyan országok vehetik igénybe, amelyek ratifikálják a fokozott pénzügyi fegyelemre vonatkozóan készülő paktumot is. Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminiszteri csoport elnöke a brüsszeli ülést lezáró éjszakai sajtótájékoztatón elmondta: egyetértettek abban is, hogy a pénzügyi fegyelemre vonatkozó új megállapodás legfrissebb szövegváltozata szintén jó alap a megegyezésre, így a jövő héten az uniós tagországok állam- és kormányfőinek tárgyalóasztalára kerülhet. Ezt a megállapodást az uniós vezetők márciusban remélik aláírásra kész állapotba hozni.
Az ESM a jelenlegi ideiglenes eszközt (EFSF) váltja fel júliustól, de még az utóbbi is érvényben marad jövő nyárig – erősítette meg Juncker. Hozzátette, hogy a két mechanizmus kapacitását a következő hónapokban még egyszer felülvizsgálják.
A hétfői megállapodáshoz helyszíni források szerint meg kellett győzni Finnországot arról, hogy tegyen le követeléséről, miszerint a mechanizmus igénybevételével kapcsolatos döntések csak egyhangúlag születhetnek meg. A most kimunkált kompromisszum szerint ehelyett több mint négyötödös (pontosan 85 százalékos) többségre lesz szükség, illetve bizonyos esetekben rendelkezésre áll egy kimaradási lehetőség is egy-egy döntésből.
A mechanizmus állandó tőkéje 80 milliárd euró lesz, ezt a benne részt vevő országok öt év alatt adják össze gazdasági súlyukat tükröző elosztásban. A most lényegében jóváhagyott szerződést várhatóan a jövő hónapban írják alá, és azt követően a részes államok parlamentjeinek ratifikálniuk is kell.
Nem sikerült viszont megállapodniuk a minisztereknek a görög államadósság magánhitelezők általi átütemezésének egyes, még tisztázatlan részleteiről. Az Eurogroup a brüsszeli források szerint további tárgyalásokat tart szükségesnek a hitelezők, valamint a görög kormányzat között a jelenlegi értékpapírokat felváltó újak jelenleg 4 százalékosra tervezett kamatairól és néhány más részletéről. Juncker úgy fogalmazott, hogy az átlagos kamatnak 3,5 százalék alatt kell lennie ahhoz, hogy Athén a tervezett mértékben csökkenteni tudja adósságát az évtized végéig. Az uniós illetékes mindazonáltal Görögországot is sürgette, hogy dolgozzon ki újabb ambiciózus tervet a további takarékosság jegyében. Ismételten leszögezte ugyanakkor, hogy Athén helye az euróövezetben van. Ebben a témában a pesszimistább brüsszeli várakozások szerint várhatóan csak a jövő hónapban születik megegyezés.
Ezzel együtt a piacok derűlátóbbá váltak a megállapodást illetően, és késő este javult az euró árfolyama a dollárhoz képest. Klaus Regling, az EFSF igazgatója a találkozó után nyilatkozva kitért arra, hogy az egyik vezető nemzetközi hitelminősítő nemrégiben csökkentette számos euróövezeti ország addigi legmagasabb besorolását. Úgy vélte, a mechanizmus kapacitásában ez nem jelent korlátozást. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a leminősítésre adott pénzügyi piaci reakció mérsékelt volt.
| Az euróövezeti adósságválság kidomborította a valutaunió szerkezeti hibáit, amelyeket csak úgy lehet kijavítani, ha a közösség elindul a költségvetési és politikai unió felé – fejtette ki Angela Merkel német kancellár. A politikus hangsúlyozta: a válsághoz vezető szerkezeti hibák megítélésében már kialakult az egyetértés a tizenhetek között. Az egyik nagy hiba az volt, hogy engedték hatalmasra duzzadni az államadósságot, egy másik pedig az, hogy hagyták nagyra nőni a különbséget az egyes tagországok versenyképessége között. A válság aztán „példa nélkül álló intézkedéseket kényszerített ki”, amelyek mind a költségvetési és politikai unió felé mutatnak. Létrehozták például az állandó válságkezelési mechanizmust, az 500 milliárd eurós ESM-et, amely akárcsak három évvel korábban, elképzelhetetlen lett volna, most viszont már a „mindennapi kenyerünk” – fogalmazott a német kancellár. Hozzátette, hogy nézete szerint a következő évek legnagyobb feladata az, hogy az eurót használó uniós tagországok közössége együtt haladjon a szorosabb költségvetési és politikai unió felé. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok