
Fotó: E-nergia.ro
A fekete-tengeri gáz kitermelésének megvalósulása esetén a magyar–román interkonnektor bővítésével a régióban nemcsak az energiaforrás, de az útvonal-diverzifikációja is megvalósulna – hangsúlyozta a Krónika megkeresésére a magyar innovációs és technológiai minisztérium. Virgil Popescu román gazdasági miniszter egy minapi interjúban megismételte: idén várhatóan nem sikerül módosítani a Fekete-tenger alatti földgáz kitermelését lehetővé tevő offshoretörvényt.
2020. augusztus 17., 10:472020. augusztus 17., 10:47
Az utóbbi napokban több olyan cikk jelent meg a román sajtóban, amely arra utalt, hogy Magyarország és Ausztria nem érdekelt már a bolgár–román–magyar–osztrák (BRUA) gázvezetékekben. Mi Magyarország álláspontja a BRUA-vezetékkel kapcsolatban? – kérdeztük az ügyben illetékes budapesti tárcát. Az innovációs és technológiai minisztérium válaszában arra emlékeztetett, hogy
Magyarország Szlovénia kivételével minden szomszédos országgal megteremtette a gázhálózat összeköttetését.
„Az ellátásbiztonság további erősítése és a magyar földgázpiac likviditásának fejlesztése érdekében továbbra is megkülönböztetett jelentőséggel bír az ország földgázbeszerzéseinek diverzifikálása mind a lehetséges útvonalak, mind pedig beszerzési források szempontjából. A forrásdiverzifikációra elsősorban a horvát Krk LNG-terminál megépülése adhat módot, további útvonal-diverzifikációs lehetőséget pedig a szerb–magyar határkeresztező pont bővítésének projektje jelenthet.
– fogalmazott lapunknak a tárca.
A tervezett BRUA-gázvezeték magyar szakasza két elemből áll össze, a RO–HU interkonnektorból, illetve a HAG-vezeték kétirányúsításából. „Az első elemet, a RO–HU-vezeték magyar szakaszát és a hozzá tartozó kompresszorállomást 2019 októberében adták át – ezen keresztül korábban már segítettük Románia téli felkészülését” – tájékoztatott a budapesti minisztérium. Ami a HAG-vezeték kétirányúsításával kapcsolatos lekötési tender sikertelenségét illeti, a tárca szerint ebben vélhetően szerepet játszott, hogy a 2014 májusa óta üzemelő szlovák–magyar vezetékkel jelenleg is elegendő kapacitás áll rendelkezésre az Ausztria irányába történő gázszállításokra.
Virgil Popescu román gazdasági miniszter egy minapi interjúban leszögezte:
Jelezte, nem ért egyet azokkal, akik azt sugallják, hogy a vezeték fölösleges lenne, hiszen elsősorban az azeri földgáznak, illetve az amerikai és a katari cseppfolyósított gáznak a görög kikötőkből való szállítása érdekében épül. Hozzátette: egyelőre nem a fekete-tengeri földgáz kitermelésének késlekedése akadályozza, hogy a BRUA Románia területén várhatóan az év végéig megépülő szakasza nyersanyagot szállítson, hanem a görög–bolgár interkonnektornál tapasztalt késések.
A román energiaár-szabályozó hatóság egyik igazgatója nemrég kijelentette: a fekete-tengeri földgáz nélkül megkérdőjeleződik a vezeték hasznossága. A BRUA második szakaszának elkészülésével kapcsolatban Popescu kifejtette: ez egy gazdasági kérdés, a vezetéknek ki kell állnia az úgynevezett gazdasági teszt próbáját. Itt említette meg, hogy két magyar vállalat kötötte le a román–magyar gázhálózatot összekötő interkonnektor szállítási kapacitását, de a visszalépésük miatt újra kell kezdeni az eljárást. A miniszter kijelentette,
A Fekete-tenger romániai Neptun kontinentális talapzatában 42–84 milliárd köbméter közöttire becsült gázmennyiséget az amerikai ExxonMobil és osztrák OMV kellene a felszínre hozza, de mindkét befektető elégedetlen a bukaresti törvényhozói testület által elfogadott jogszabállyal, amely nem biztosít számukra elég kedvező feltételeket. A helyzetet jól ismerő szakértők lapunkat arról tájékoztatták, hogy a fekete-tengeri gáz iránt érdeklődő termelők és kereskedők elbizonytalanodtak az évek óta húzódó beruházási döntés miatt, s az ügynek a járványhelyzet és az Európa-szerte jellemzően alacsony gázárak sem tettek jót.
A Mercosur–Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodás körüli vita az elmúlt hetekben új lendületet kapott. Vincze Lóránt EP-képviselő szerint az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása előtt ideiglenesen életbe léptetheti az egyezményt.
A földgáz árának várható emelkedése az ipari fogyasztók esetében tovább növeli az élelmiszerárakat – figyelmeztetett hétfőn az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke, Dumitru Chisăliţă.
Tavaly 32,743 milliárd euró volt a román külkereskedelmi mérleg hiánya, 2 százalékkal, azaz 673 millió euróval kisebb, mint 2024-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn.
A villamos energia, a földgáz és az üzemanyagok magas adóterhelése rontja a román ipar versenyképességét, és közvetve emeli a fogyasztási cikkek árát – állapította meg vasárnapi közleményében az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
A Déli-Kárpátokat átszelő Nagyszeben–Pitești autópálya egyik legnehezebb szakaszán, a Vâlcea megyei Robești alagútpárnál látványos ütemben halad a hegy átfúrása.
A 2–3 évre fix kamatozással lekötött hitelek biztosítják a legalacsonyabb havi törlesztőrészleteket egy régi jelzálogkölcsön refinanszírozása esetén: költségük közel 20%-kal alacsonyabb a változó kamatozású ajánlatokhoz képest.
Románia könnyedén elveszítheti az országban már jelen lévő külföldi munkaerőt Spanyolország javára, mivel a romániai jogszabályi környezet elriasztja mind a vendégmunkásokat, mind a munkáltatókat – állítják a munkaerő-közvetítők.
Az idei év egyfajta tükörképe lehet a 2025-ösnek – szögezte le a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
Vizsgálatot indított a Versenytanács annak megállapítására, hogy a Román Vasúttársaság (CFR) a romániai villamosított vasúti infrastruktúra üzemeltetőjeként visszaélt-e gazdasági erőfölényével.
A kereskedelmi szálláshelyeken jegyzett vendégérkezések száma 2,4 százalékkal, a vendégéjszakáké 1,7 százalékkal csökkent tavaly 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
szóljon hozzá!