Fotó: E-nergia.ro
A fekete-tengeri gáz kitermelésének megvalósulása esetén a magyar–román interkonnektor bővítésével a régióban nemcsak az energiaforrás, de az útvonal-diverzifikációja is megvalósulna – hangsúlyozta a Krónika megkeresésére a magyar innovációs és technológiai minisztérium. Virgil Popescu román gazdasági miniszter egy minapi interjúban megismételte: idén várhatóan nem sikerül módosítani a Fekete-tenger alatti földgáz kitermelését lehetővé tevő offshoretörvényt.
2020. augusztus 17., 10:472020. augusztus 17., 10:47
Az utóbbi napokban több olyan cikk jelent meg a román sajtóban, amely arra utalt, hogy Magyarország és Ausztria nem érdekelt már a bolgár–román–magyar–osztrák (BRUA) gázvezetékekben. Mi Magyarország álláspontja a BRUA-vezetékkel kapcsolatban? – kérdeztük az ügyben illetékes budapesti tárcát. Az innovációs és technológiai minisztérium válaszában arra emlékeztetett, hogy
Magyarország Szlovénia kivételével minden szomszédos országgal megteremtette a gázhálózat összeköttetését.
„Az ellátásbiztonság további erősítése és a magyar földgázpiac likviditásának fejlesztése érdekében továbbra is megkülönböztetett jelentőséggel bír az ország földgázbeszerzéseinek diverzifikálása mind a lehetséges útvonalak, mind pedig beszerzési források szempontjából. A forrásdiverzifikációra elsősorban a horvát Krk LNG-terminál megépülése adhat módot, további útvonal-diverzifikációs lehetőséget pedig a szerb–magyar határkeresztező pont bővítésének projektje jelenthet.
– fogalmazott lapunknak a tárca.
A tervezett BRUA-gázvezeték magyar szakasza két elemből áll össze, a RO–HU interkonnektorból, illetve a HAG-vezeték kétirányúsításából. „Az első elemet, a RO–HU-vezeték magyar szakaszát és a hozzá tartozó kompresszorállomást 2019 októberében adták át – ezen keresztül korábban már segítettük Románia téli felkészülését” – tájékoztatott a budapesti minisztérium. Ami a HAG-vezeték kétirányúsításával kapcsolatos lekötési tender sikertelenségét illeti, a tárca szerint ebben vélhetően szerepet játszott, hogy a 2014 májusa óta üzemelő szlovák–magyar vezetékkel jelenleg is elegendő kapacitás áll rendelkezésre az Ausztria irányába történő gázszállításokra.
Virgil Popescu román gazdasági miniszter egy minapi interjúban leszögezte:
Jelezte, nem ért egyet azokkal, akik azt sugallják, hogy a vezeték fölösleges lenne, hiszen elsősorban az azeri földgáznak, illetve az amerikai és a katari cseppfolyósított gáznak a görög kikötőkből való szállítása érdekében épül. Hozzátette: egyelőre nem a fekete-tengeri földgáz kitermelésének késlekedése akadályozza, hogy a BRUA Románia területén várhatóan az év végéig megépülő szakasza nyersanyagot szállítson, hanem a görög–bolgár interkonnektornál tapasztalt késések.
A román energiaár-szabályozó hatóság egyik igazgatója nemrég kijelentette: a fekete-tengeri földgáz nélkül megkérdőjeleződik a vezeték hasznossága. A BRUA második szakaszának elkészülésével kapcsolatban Popescu kifejtette: ez egy gazdasági kérdés, a vezetéknek ki kell állnia az úgynevezett gazdasági teszt próbáját. Itt említette meg, hogy két magyar vállalat kötötte le a román–magyar gázhálózatot összekötő interkonnektor szállítási kapacitását, de a visszalépésük miatt újra kell kezdeni az eljárást. A miniszter kijelentette,
A Fekete-tenger romániai Neptun kontinentális talapzatában 42–84 milliárd köbméter közöttire becsült gázmennyiséget az amerikai ExxonMobil és osztrák OMV kellene a felszínre hozza, de mindkét befektető elégedetlen a bukaresti törvényhozói testület által elfogadott jogszabállyal, amely nem biztosít számukra elég kedvező feltételeket. A helyzetet jól ismerő szakértők lapunkat arról tájékoztatták, hogy a fekete-tengeri gáz iránt érdeklődő termelők és kereskedők elbizonytalanodtak az évek óta húzódó beruházási döntés miatt, s az ügynek a járványhelyzet és az Európa-szerte jellemzően alacsony gázárak sem tettek jót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!