Fotó: E-nergia.ro
A fekete-tengeri gáz kitermelésének megvalósulása esetén a magyar–román interkonnektor bővítésével a régióban nemcsak az energiaforrás, de az útvonal-diverzifikációja is megvalósulna – hangsúlyozta a Krónika megkeresésére a magyar innovációs és technológiai minisztérium. Virgil Popescu román gazdasági miniszter egy minapi interjúban megismételte: idén várhatóan nem sikerül módosítani a Fekete-tenger alatti földgáz kitermelését lehetővé tevő offshoretörvényt.
2020. augusztus 17., 10:472020. augusztus 17., 10:47
Az utóbbi napokban több olyan cikk jelent meg a román sajtóban, amely arra utalt, hogy Magyarország és Ausztria nem érdekelt már a bolgár–román–magyar–osztrák (BRUA) gázvezetékekben. Mi Magyarország álláspontja a BRUA-vezetékkel kapcsolatban? – kérdeztük az ügyben illetékes budapesti tárcát. Az innovációs és technológiai minisztérium válaszában arra emlékeztetett, hogy
Magyarország Szlovénia kivételével minden szomszédos országgal megteremtette a gázhálózat összeköttetését.
„Az ellátásbiztonság további erősítése és a magyar földgázpiac likviditásának fejlesztése érdekében továbbra is megkülönböztetett jelentőséggel bír az ország földgázbeszerzéseinek diverzifikálása mind a lehetséges útvonalak, mind pedig beszerzési források szempontjából. A forrásdiverzifikációra elsősorban a horvát Krk LNG-terminál megépülése adhat módot, további útvonal-diverzifikációs lehetőséget pedig a szerb–magyar határkeresztező pont bővítésének projektje jelenthet.
– fogalmazott lapunknak a tárca.
A tervezett BRUA-gázvezeték magyar szakasza két elemből áll össze, a RO–HU interkonnektorból, illetve a HAG-vezeték kétirányúsításából. „Az első elemet, a RO–HU-vezeték magyar szakaszát és a hozzá tartozó kompresszorállomást 2019 októberében adták át – ezen keresztül korábban már segítettük Románia téli felkészülését” – tájékoztatott a budapesti minisztérium. Ami a HAG-vezeték kétirányúsításával kapcsolatos lekötési tender sikertelenségét illeti, a tárca szerint ebben vélhetően szerepet játszott, hogy a 2014 májusa óta üzemelő szlovák–magyar vezetékkel jelenleg is elegendő kapacitás áll rendelkezésre az Ausztria irányába történő gázszállításokra.
Virgil Popescu román gazdasági miniszter egy minapi interjúban leszögezte:
Jelezte, nem ért egyet azokkal, akik azt sugallják, hogy a vezeték fölösleges lenne, hiszen elsősorban az azeri földgáznak, illetve az amerikai és a katari cseppfolyósított gáznak a görög kikötőkből való szállítása érdekében épül. Hozzátette: egyelőre nem a fekete-tengeri földgáz kitermelésének késlekedése akadályozza, hogy a BRUA Románia területén várhatóan az év végéig megépülő szakasza nyersanyagot szállítson, hanem a görög–bolgár interkonnektornál tapasztalt késések.
A román energiaár-szabályozó hatóság egyik igazgatója nemrég kijelentette: a fekete-tengeri földgáz nélkül megkérdőjeleződik a vezeték hasznossága. A BRUA második szakaszának elkészülésével kapcsolatban Popescu kifejtette: ez egy gazdasági kérdés, a vezetéknek ki kell állnia az úgynevezett gazdasági teszt próbáját. Itt említette meg, hogy két magyar vállalat kötötte le a román–magyar gázhálózatot összekötő interkonnektor szállítási kapacitását, de a visszalépésük miatt újra kell kezdeni az eljárást. A miniszter kijelentette,
A Fekete-tenger romániai Neptun kontinentális talapzatában 42–84 milliárd köbméter közöttire becsült gázmennyiséget az amerikai ExxonMobil és osztrák OMV kellene a felszínre hozza, de mindkét befektető elégedetlen a bukaresti törvényhozói testület által elfogadott jogszabállyal, amely nem biztosít számukra elég kedvező feltételeket. A helyzetet jól ismerő szakértők lapunkat arról tájékoztatták, hogy a fekete-tengeri gáz iránt érdeklődő termelők és kereskedők elbizonytalanodtak az évek óta húzódó beruházási döntés miatt, s az ügynek a járványhelyzet és az Európa-szerte jellemzően alacsony gázárak sem tettek jót.
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
szóljon hozzá!