Fotó: E-nergia.ro
A fekete-tengeri gáz kitermelésének megvalósulása esetén a magyar–román interkonnektor bővítésével a régióban nemcsak az energiaforrás, de az útvonal-diverzifikációja is megvalósulna – hangsúlyozta a Krónika megkeresésére a magyar innovációs és technológiai minisztérium. Virgil Popescu román gazdasági miniszter egy minapi interjúban megismételte: idén várhatóan nem sikerül módosítani a Fekete-tenger alatti földgáz kitermelését lehetővé tevő offshoretörvényt.
2020. augusztus 17., 10:472020. augusztus 17., 10:47
Az utóbbi napokban több olyan cikk jelent meg a román sajtóban, amely arra utalt, hogy Magyarország és Ausztria nem érdekelt már a bolgár–román–magyar–osztrák (BRUA) gázvezetékekben. Mi Magyarország álláspontja a BRUA-vezetékkel kapcsolatban? – kérdeztük az ügyben illetékes budapesti tárcát. Az innovációs és technológiai minisztérium válaszában arra emlékeztetett, hogy
Magyarország Szlovénia kivételével minden szomszédos országgal megteremtette a gázhálózat összeköttetését.
„Az ellátásbiztonság további erősítése és a magyar földgázpiac likviditásának fejlesztése érdekében továbbra is megkülönböztetett jelentőséggel bír az ország földgázbeszerzéseinek diverzifikálása mind a lehetséges útvonalak, mind pedig beszerzési források szempontjából. A forrásdiverzifikációra elsősorban a horvát Krk LNG-terminál megépülése adhat módot, további útvonal-diverzifikációs lehetőséget pedig a szerb–magyar határkeresztező pont bővítésének projektje jelenthet.
– fogalmazott lapunknak a tárca.
A tervezett BRUA-gázvezeték magyar szakasza két elemből áll össze, a RO–HU interkonnektorból, illetve a HAG-vezeték kétirányúsításából. „Az első elemet, a RO–HU-vezeték magyar szakaszát és a hozzá tartozó kompresszorállomást 2019 októberében adták át – ezen keresztül korábban már segítettük Románia téli felkészülését” – tájékoztatott a budapesti minisztérium. Ami a HAG-vezeték kétirányúsításával kapcsolatos lekötési tender sikertelenségét illeti, a tárca szerint ebben vélhetően szerepet játszott, hogy a 2014 májusa óta üzemelő szlovák–magyar vezetékkel jelenleg is elegendő kapacitás áll rendelkezésre az Ausztria irányába történő gázszállításokra.
Virgil Popescu román gazdasági miniszter egy minapi interjúban leszögezte:
Jelezte, nem ért egyet azokkal, akik azt sugallják, hogy a vezeték fölösleges lenne, hiszen elsősorban az azeri földgáznak, illetve az amerikai és a katari cseppfolyósított gáznak a görög kikötőkből való szállítása érdekében épül. Hozzátette: egyelőre nem a fekete-tengeri földgáz kitermelésének késlekedése akadályozza, hogy a BRUA Románia területén várhatóan az év végéig megépülő szakasza nyersanyagot szállítson, hanem a görög–bolgár interkonnektornál tapasztalt késések.
A román energiaár-szabályozó hatóság egyik igazgatója nemrég kijelentette: a fekete-tengeri földgáz nélkül megkérdőjeleződik a vezeték hasznossága. A BRUA második szakaszának elkészülésével kapcsolatban Popescu kifejtette: ez egy gazdasági kérdés, a vezetéknek ki kell állnia az úgynevezett gazdasági teszt próbáját. Itt említette meg, hogy két magyar vállalat kötötte le a román–magyar gázhálózatot összekötő interkonnektor szállítási kapacitását, de a visszalépésük miatt újra kell kezdeni az eljárást. A miniszter kijelentette,
A Fekete-tenger romániai Neptun kontinentális talapzatában 42–84 milliárd köbméter közöttire becsült gázmennyiséget az amerikai ExxonMobil és osztrák OMV kellene a felszínre hozza, de mindkét befektető elégedetlen a bukaresti törvényhozói testület által elfogadott jogszabállyal, amely nem biztosít számukra elég kedvező feltételeket. A helyzetet jól ismerő szakértők lapunkat arról tájékoztatták, hogy a fekete-tengeri gáz iránt érdeklődő termelők és kereskedők elbizonytalanodtak az évek óta húzódó beruházási döntés miatt, s az ügynek a járványhelyzet és az Európa-szerte jellemzően alacsony gázárak sem tettek jót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!