A különbség belül van. Az azonos márkanév ellenére a szegényebb országok lakóinak silányabb minőség jut
Fotó: pixabay.com
Mintegy 50 százalék a valószínűsége, hogy ugyanaz az élelmiszer különböző minőségű Romániában és Bulgáriában, mint Dániában – derül ki a Közös Kutatóközpont (JRC), vagyis az Európai Bizottság tudományos szolgálata által készített elemzésből. Ez azt jelenti, hogy minél nagyobb az egy főre jutó GDP közötti különbség két ország között, annál nagyobb a kettős mérce a minőség tekintetében.
2020. február 10., 19:042020. február 10., 19:04
2020. február 10., 20:142020. február 10., 20:14
A romániai és a bolgár fogyasztók a leginkább kitettek a kettős mércének az élelmiszerek minőségét illetően – idézi az Economica.net gazdasági portál a Közös Kutatóközpont (JRC), vagyis az Európai Bizottság tudományos szolgálata által készített, legfrissebb elemzést. Ennek értelmében összefüggés van aközött, hogy mekkora egy országban az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az illető államban eladásra kínált termékek között, és minél nagyobb a különbség két ország egy főre eső GDP-je között, úgy nő annak a valószínűsége, hogy a különböző vállalatok egyazon márkanév alatt más minőségű terméket kínálnak.
A GDP-hez való viszonyulás mellett a kutatók megnézték azt is, hogy van-e összefüggés egy termék ára és a kettős mérce előfordulása között, és arra a következtetésre jutottak, hogy minél nagyobb az árkülönbség az országpárok között, úgy nő a kettős mérce előfordulásának valószínűsége. Van összefüggés ugyanakkor a górcső alá vett terméket gyártó vállalatok mérete és az eltérő minőség között, a 22 millió eurós üzleti forgalmat meghaladó gyártók esetében a minőségi kettős mérce lehetősége 8 százalékkal nő. Az egyszerű termékeknél, amelyeknek legtöbb három összetevőjük van, a lehetőség 25 százalékkal csökken. De van összefüggés a termék csomagolása és minőségbeli különbség között is: minél nagyobb az eltérés a csomagolás elején, úgy nő a kettős mérce esélye.
Mint ismeretes, a kettős mérce alkalmazására korábban számos EU-tagállam közül Románia is felhívta a figyelmet, a bukaresti mezőgazdasági minisztérium által rendelt laboratóriumi vizsgálatok pedig kilenc termék esetében találtak eltérést a Nyugat-Európában és Romániában forgalmazott azonos termékek összevetése következtében. Az élelmiszerek kalória- és proteintartalma vagy nem egyezett meg a címkén feltüntetett értékkel, vagy a nyugat-európai terméken feltüntetett érték eltért a Romániában forgalmazottétól.
Közben a román szenátus tavaly októberben elfogadott egy törvénytervezetet, ami az üzleti forgalom négy százalékáig terjedő bírsággal büntetné azokat a cégeket, amelyek a másutt forgalmazottnál gyengébb minőségű termékeket értékesítenek Romániában azonos márkanév alatt. A kettős mércét büntető törvénytervezet akkor léphet hatályba Romániában, ha a képviselőház is megszavazza és az államfő kihirdeti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!