
A különbség belül van. Az azonos márkanév ellenére a szegényebb országok lakóinak silányabb minőség jut
Fotó: pixabay.com
Mintegy 50 százalék a valószínűsége, hogy ugyanaz az élelmiszer különböző minőségű Romániában és Bulgáriában, mint Dániában – derül ki a Közös Kutatóközpont (JRC), vagyis az Európai Bizottság tudományos szolgálata által készített elemzésből. Ez azt jelenti, hogy minél nagyobb az egy főre jutó GDP közötti különbség két ország között, annál nagyobb a kettős mérce a minőség tekintetében.
2020. február 10., 19:042020. február 10., 19:04
2020. február 10., 20:142020. február 10., 20:14
A romániai és a bolgár fogyasztók a leginkább kitettek a kettős mércének az élelmiszerek minőségét illetően – idézi az Economica.net gazdasági portál a Közös Kutatóközpont (JRC), vagyis az Európai Bizottság tudományos szolgálata által készített, legfrissebb elemzést. Ennek értelmében összefüggés van aközött, hogy mekkora egy országban az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az illető államban eladásra kínált termékek között, és minél nagyobb a különbség két ország egy főre eső GDP-je között, úgy nő annak a valószínűsége, hogy a különböző vállalatok egyazon márkanév alatt más minőségű terméket kínálnak.
A GDP-hez való viszonyulás mellett a kutatók megnézték azt is, hogy van-e összefüggés egy termék ára és a kettős mérce előfordulása között, és arra a következtetésre jutottak, hogy minél nagyobb az árkülönbség az országpárok között, úgy nő a kettős mérce előfordulásának valószínűsége. Van összefüggés ugyanakkor a górcső alá vett terméket gyártó vállalatok mérete és az eltérő minőség között, a 22 millió eurós üzleti forgalmat meghaladó gyártók esetében a minőségi kettős mérce lehetősége 8 százalékkal nő. Az egyszerű termékeknél, amelyeknek legtöbb három összetevőjük van, a lehetőség 25 százalékkal csökken. De van összefüggés a termék csomagolása és minőségbeli különbség között is: minél nagyobb az eltérés a csomagolás elején, úgy nő a kettős mérce esélye.
Mint ismeretes, a kettős mérce alkalmazására korábban számos EU-tagállam közül Románia is felhívta a figyelmet, a bukaresti mezőgazdasági minisztérium által rendelt laboratóriumi vizsgálatok pedig kilenc termék esetében találtak eltérést a Nyugat-Európában és Romániában forgalmazott azonos termékek összevetése következtében. Az élelmiszerek kalória- és proteintartalma vagy nem egyezett meg a címkén feltüntetett értékkel, vagy a nyugat-európai terméken feltüntetett érték eltért a Romániában forgalmazottétól.
Közben a román szenátus tavaly októberben elfogadott egy törvénytervezetet, ami az üzleti forgalom négy százalékáig terjedő bírsággal büntetné azokat a cégeket, amelyek a másutt forgalmazottnál gyengébb minőségű termékeket értékesítenek Romániában azonos márkanév alatt. A kettős mércét büntető törvénytervezet akkor léphet hatályba Romániában, ha a képviselőház is megszavazza és az államfő kihirdeti.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
szóljon hozzá!