
A különbség belül van. Az azonos márkanév ellenére a szegényebb országok lakóinak silányabb minőség jut
Fotó: pixabay.com
Mintegy 50 százalék a valószínűsége, hogy ugyanaz az élelmiszer különböző minőségű Romániában és Bulgáriában, mint Dániában – derül ki a Közös Kutatóközpont (JRC), vagyis az Európai Bizottság tudományos szolgálata által készített elemzésből. Ez azt jelenti, hogy minél nagyobb az egy főre jutó GDP közötti különbség két ország között, annál nagyobb a kettős mérce a minőség tekintetében.
2020. február 10., 19:042020. február 10., 19:04
2020. február 10., 20:142020. február 10., 20:14
A romániai és a bolgár fogyasztók a leginkább kitettek a kettős mércének az élelmiszerek minőségét illetően – idézi az Economica.net gazdasági portál a Közös Kutatóközpont (JRC), vagyis az Európai Bizottság tudományos szolgálata által készített, legfrissebb elemzést. Ennek értelmében összefüggés van aközött, hogy mekkora egy országban az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az illető államban eladásra kínált termékek között, és minél nagyobb a különbség két ország egy főre eső GDP-je között, úgy nő annak a valószínűsége, hogy a különböző vállalatok egyazon márkanév alatt más minőségű terméket kínálnak.
A GDP-hez való viszonyulás mellett a kutatók megnézték azt is, hogy van-e összefüggés egy termék ára és a kettős mérce előfordulása között, és arra a következtetésre jutottak, hogy minél nagyobb az árkülönbség az országpárok között, úgy nő a kettős mérce előfordulásának valószínűsége. Van összefüggés ugyanakkor a górcső alá vett terméket gyártó vállalatok mérete és az eltérő minőség között, a 22 millió eurós üzleti forgalmat meghaladó gyártók esetében a minőségi kettős mérce lehetősége 8 százalékkal nő. Az egyszerű termékeknél, amelyeknek legtöbb három összetevőjük van, a lehetőség 25 százalékkal csökken. De van összefüggés a termék csomagolása és minőségbeli különbség között is: minél nagyobb az eltérés a csomagolás elején, úgy nő a kettős mérce esélye.
Mint ismeretes, a kettős mérce alkalmazására korábban számos EU-tagállam közül Románia is felhívta a figyelmet, a bukaresti mezőgazdasági minisztérium által rendelt laboratóriumi vizsgálatok pedig kilenc termék esetében találtak eltérést a Nyugat-Európában és Romániában forgalmazott azonos termékek összevetése következtében. Az élelmiszerek kalória- és proteintartalma vagy nem egyezett meg a címkén feltüntetett értékkel, vagy a nyugat-európai terméken feltüntetett érték eltért a Romániában forgalmazottétól.
Közben a román szenátus tavaly októberben elfogadott egy törvénytervezetet, ami az üzleti forgalom négy százalékáig terjedő bírsággal büntetné azokat a cégeket, amelyek a másutt forgalmazottnál gyengébb minőségű termékeket értékesítenek Romániában azonos márkanév alatt. A kettős mércét büntető törvénytervezet akkor léphet hatályba Romániában, ha a képviselőház is megszavazza és az államfő kihirdeti.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
szóljon hozzá!