2012. július 19., 08:362012. július 19., 08:36
A GfK. szakemberei Románia, Ausztria, Bulgária, Csehország, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország gazdaságát vizsgálták több szempontból. Amint a felmérés rámutat, Romániát egyes államokhoz képest kevésbé befolyásolta a pénzügyi váság, a Világbank előrejelzése szerint idén 1,2 százalékos gazdasági növekedés várható.
A GfK. szakemberei szerint a fogyasztási szokások terén jegyzett pozitív változás elsősorban a helyhatósági választásoknak köszönhető, az állampolgárok ugyanis fellelkesültek a politikusok ígéretei nyomán. Az optimizmus a munkaerőpiacon is érezteti hatását, Románia ugyanis az egyik legkisebb munkanélküliségi rátával rendelkező állam az Európai Unióban, ez pedig jelentős mértékben kihat a jövedelmek alakulására.
A pénzügyi krízis feléledése ellenére az ország az elmúlt időszakban is folytatta gazdasági fejlődését. A mutatók 2010 júniusában érték el a legalacsonyabb értékeket, azóta viszont Románia gazdasága egyre inkább stabilizálódott, hangsúlyozták a tanulmány készítői. A legnagyobb gazdasági előrelépésre a következő időszakban a franciaországi, németországi és romániai lakosok számítanak, míg Olaszországban és Csehországban a fogyasztók szerint a közeljövőben nem javul a pénzügyi helyzet.
A polgárok egyébként a legtöbb uniós országban a jövedelmek enyhe növekedésére számítanak a következő hónapokban, ebből a szempontból Portugália, Görögország és Olaszország a legpesszimistább, a legpozitívabban pedig Ausztria, Románia és Németország polgárai vélekednek.
A vásárlókedv a vizsgált államok többségében az elmúlt időszakban jelentős mértékben lecsökkent, egyes országokban azonban az utóbbi két hónapban valamelyest javult a helyzet. A fogyasztók elsősorban az illetékek emelésétől tartanak, egyes kormányok már döntöttek az adók jövő év elejétől érvénybe lépő növeléséről.
Emiatt az állampolgárok úgy vélik, év végéig kell megejteni a nagyobb költségű javak beszerzését, ezt azonban a gyakorlatban nagyon kevesen engedhetik meg maguknak. A legalacsonyabb vásárlókedvet a GfK. szakemberei Nagy-Britanniában, Portugáliában és Görögországban jegyezték, ezzel szemben a legszívesebben jelenleg Bulgáriában, Ausztriában és Németországban vásárolnak a fogyasztók.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.