Bitcoin: hamis arany vagy drágakő?

Várad az úttörő

Az amerikai Silk Road botrány árnyékában nagyváradi vállalkozók és szolgáltatók ismerkedtek szerda késő délután a 2009-ben kibocsátott, és immár világszerte elterjedt, ám még mindig vitatott bitcoinrendszerrel.

A bitcoin adás-vételére létrehozott első romániai on-line platform üzemeltetője, a váradi Horea Vuşcan az aranyhoz hasonlította ezt a fórumozói nevén Satoshi Nakamoto által kitalált, virtuális pénztárcafájlban tárolható decentralizált és globális valutát, amelyet egy bonyolult kódolású hálózatban virtuálisan „bányásznak\", és kereskednek vele.

Az új pénznem romániai úttörője szerint a kormányok veszteséges politikája és a gazdasági válság elmélyülése miatt szükség van egy állami behatásoktól független pénznemre, a jelenleg ismert fizetőeszközök pedig elmaradnak napjaink technológiájától.

„Ez megoldja az inflációt is, hiszen korlátozott, így csak deflálódhat. Nyilván vannak időszakos fluktuációk, de hosszú távon egyre növekszik az értéke, így idővel növeli a befektetők vásárlóerejét\" – vallja Vuşcan. Mint a Krónika kérdésére elmagyarázta: hétköznapi használatban a bitcoin épp olyan, mintha bankkártyával fizetnénk, van számlakivonat, pénzlekötési szempontból pedig adóköteles az árfolyam-emelkedéssel nyert és lejre visszaváltott haszon.

Spekulatív játéktér

„Ez egy kevéssé szabályozott játéktér, amely a befektetési lehetőségtől az egyszerű tranzakciókig több ajánlatot kínál. Azon matematika alapján, amit láttam és értettem, valószínűnek tartom, hogy még egy darabig érdekes platform lesz, ugyanakkor arra számítok, hogy idővel nagyon kockázatos, bizonytalan, illékony közeggé válik\" – fejtette ki eközben lapunk megkeresésére Dacian Palladi befektetési tanácsadó.

Amint a bitcoin egyre ismertebbé és keresettebbé vált, úgy nőtt folyamatosan az értéke is, majd némiképp stabilizálódott, így az utóbbi időszakban viszonylag alacsony volt az árfolyam-ingadozás, ugyanakkor ezen digitális valuta mögött nincs egy központi kibocsátó, nincs fedezet, így gyakorlatilag a népszerűségéből meríti az erejét.

A romániai portálon különben csütörtökön mintegy 2100–2200 lej körül mozgott egy bitcoin árfolyama. Noha a nyilatkozatok alapján a tervezett összbitcoinmennyiség korlátozott, és a monetáris bővülés mértéke ismert, tehát hosszú távon deflációval számolnak, Palladi szerint ez kevés ahhoz, hogy garanciát jelentsen, és emiatt sokan elzárkóznak tőle.

„Én hiszem, hogy egy rövid ideig még lehet rajta nyerni, különösen az anyagi befektetések spekulatív játékával\" – vallja a szakember, aki azonban rámutatott arra is, hogy ennek a pénznemnek a popularitásfüggősége nagyon érzékennyé teszi az információkra.

„Bármilyen hiteles vagy hiteltelen hír, egy agresszív pletyka is kibillentheti egyensúlyából ezt a szabályozatlan játékteret\" – magyarázta. A szolgáltatók számára nyilván csábítóbb lehetőség, pénzbehajtásra Palladi szerint „bármilyen módszer jól jön\", ugyanakkor az is teljesen érthető, ha valaki eleinte óvatosan kezeli az újdonságot.

Névtelenség: pró és kontra

„Az anonimitás egy alapjog, amelyet az évek során a biztonság nevében elvettek tőlünk. A bitcoinrendszer ezt visszaadja, használata révén abszolút névtelen maradhatsz, és megőrizheted a pénzed feletti teljes kontrollt\" – vallja Vuşcan, aki a digitális valuta pártolóihoz hasonlóan állítja: a bitcoinba fektetett vagyon befagyaszthatatlan, a peer-to-peer hálózat kiiktatja a tranzakcióból a közvetítőt, és bár maga a tranzakció nyilvános, a két fél névtelenségbe burkolózhat.

Miközben ezt a névtelenséget a rendszer pártolói pozitívumként emlegetik, addig a kritikusok éppen ebben a névtelenségben látják a veszélyeket. A bitcoinrendszer ugyanis emiatt ideális pénzmosásra, adócsalásra, és kedvező teret nyújt a különböző törvénytelen üzelmekhez. Vuşcan szerint azonban ez felelőtlen kijelentés, meglátása szerint könnyű azt mondani, hogy a gyilkos fegyver a pisztoly, mikor voltaképp az ember irányítja azt.

„A drogkereskedők, fegyver- és embercsempészek a mai napig 99 százalékban dollárt használnak, nem bitcoint, ezért nem jelenthetjük ki, hogy a bitcoinrendszer bátorítja a törvénytelenséget\" – szögezte le az on-line váltó üzemeltetője.

Árnyékol a selyemút

Azt, hogy a bitcoin értékét menynyire befolyásolja a saját tulajdonsága, jól tükrözi az is, hogy miközben Ciprus gazdasági öszszeomlásakor – amikor többen ebben a digitális valutába mentették át a vagyonukat – az árfolyama hirtelen megugrott, a tavaly kirobbant Silk Road botrány miatt pedig meginogott a rendszer.

Tavaly ősszel ugyanis az amerikai hatóságok lezárták azt a Silk Road, azaz a selyemút nevű hálózattitkosítási módszerrel két és fél éven keresztül működő webpiacot, ahol kizárólag bitcoinfizetéses rendszerben forgalmaztak többek között kábítószert, gyermekpornót és hamis iratokat.

Az oldal üzemeltetőjét, Ross William Ulbrichtet az FBI őrizetbe vette, majd ugyanebben az ügyben idén január végén tartóztatták le az egyik legnagyobb bitcoinváltó vezetőjét és a bitcoin Alapítvány alelnökét, Charlie Shremet, akit pénzmosással gyanúsítanak.

A botrányok sora ezzel még nem ér véget, hiszen a Forbes magazin internetes változata épp a nagyváradi bitcoinismertető napján, azaz szerdán számolt be arról, hogy a holland hatóságok öt személyt letartóztattak egy, a Silk Road mintájára létrehozott, bitcoinfizetésre alapozott on-line drogkereskedés üzemeltetése kapcsán – igaz, ez a németországi szerverről futatott oldal csupán kilenc napig üzemelt.

Romániai Szilícium-völgy

A szkeptikusok – mint ahogyan az a váradi bemutatót követő beszélgetésen is elhangzott – nem hisznek az internet anonimitásában, bűnvádi eljárás során a bitcoinos rendszert is zárolhatónak érzik Romániában, s akár még törvényi tiltást is elképzelhetőnek tartanak. Vuşcan azonban továbbra is bízik a digitális valutában.

„Egy kommunikációs protokollt nem tudsz betiltani, olyan találmány, mint annak idején az internet volt. Vethetsz ki rá adókat és illetékeket, szorgalmazhatod az átlátható használatát, de cenzúrázni nem lehet\" – szögezte le. A vállalkozó úgy véli, azok az országok, amelyek megpróbálják korlátozni a bitcoint, lemaradnak a fejlődésben.

A világ kormányai közül például Oroszország már betiltotta, s az ázsiai államok közül is többen korlátozni próbálják, a kínai pénzintézetekre vonatkozó tiltását ugyan a helyi szolgáltatók ki tudják kerülni, de már az Egyesült Államok és az Európai Unió tagállamai is aggályokat vetettek fel a használatával kapcsolatban.

„Az egész internetes ipar az Amerikai Egyesült Államokban bontakozott ki, ugyanilyen lesz a bitcoin is. Mi itt Romániában most életre kelthetünk egy másféle gazdaságot, létrehozhatunk egy Szilícium-völgyet Romániában\" – fogalmazott Vuşcan.

Diósi László OTP-vezérigazgató szerint piramisjáték

Diósi László, az OTP vezérigazgatója viszont piramisjátéknak tartja a bitcoinrendszert: szerinte annak, aki ebbe befektet, „nyugodt órája többé nem lehet\". „Kicsit olyan ez, mint amikor a 17. században kialakult Hollandiában a tulipánhagyma-kultusz\" – magyarázta a bankár, aki szerint ugyanúgy, ahogy a tulipánhagyma is visszanyerte eredeti státusát, úgy a bitcoin is el fog tűnni, azt pedig kizártnak tartja, hogy európai pénzintézetek befektessenek ebbe a digitális pénznembe. Lapunk által megkérdezett gazdasági elemzők sem látnak benne perspektívát, és könnyen manipulálhatónak tartják.

Jöhetnek a magyarok?

„A Krónika kiadója nem akarja bevezetni a bitcoinos fizetési rendszert?\" – kérdezte tőlünk Vuşcan, hiszen platformja bővítése mellett a digitális valuta használatát is népszerűsíteni próbálja. A váradi bemutatóra meghívott vállalkozók és szolgáltatók közül pedig többen is hajlandónak mutatkoztak arra, hogy kipróbálják az új rendszert, ám a portálgazda tájékoztatása szerint Romániában egyelőre még csak mintegy tíz személyt jegyeznek bitcoinelfogadóként.

A partiumi megyeszékhelyen folytatott népszerűsítő kampányának ugyanakkor már van látszata, az egyik helyi kávézóban például már hetek óta digitális valutában is ki lehet egyenlíteni a számlát. Vuşcan állítja, az ő platformja biztonságos, és hogy a potenciális csalásokat kiküszöbölje, regisztráláskor személyes adatokat is meg kell adni, cége be van jegyezve, és már biztosítócégekkel is tárgyal a tranzakciók garantálásáért.

Bevallása szerint attól sem tart, hogy a román kormány a jövőben elismeri hivatalos pénznemként a bitcoint, és tőzsdének nyilvánítja a portálon folytatott tevékenységet, mert akkor annak megfelelő licencet fog kiváltani. Váltóját amúgy folyamatosan bővíti, hamarosan már nemcsak lejalapú tranzakciókat lehet végrehajtani, hanem például dollárt és eurót is lehet oda-vissza váltani, a későbbiekben pedig Magyarországon is meg akarja vetni a lábát on-line börzéjével.