
2009. december 14., 08:362009. december 14., 08:36
– Hogyan látja a térség gazdasági helyzetét?
– Ha a megyék közötti rangsorolást vesszük, akkor sajnos a térség gazdasági helyzete nem sokat változott az utóbbi időben, és tény az is, hogy a gazdasági válság eléggé megviselte az itteni cégeket is. Ez mind a bevételeken, mind a munkanélküliség alakulásán jól látszik. Az utóbbi egy év, de különösen az utóbbi hat-hét hónap nagyon megrendítette a vállalkozások anyagi helyzetét. Nyugaton korábban kezdődött, úgy néz ki, ott korábban is ér véget.
– Milyen válságprojekteket tud ajánlani a régió cégeinek?
– Nehéz mindenkire érvényes jó tanácsot adni, inkább azt mondanám el, hogy mi, azaz a Hargita Megyei Tanács, mivel próbálkozunk: indítottunk egy Telework nevű programot, amellyel az otthonról végezhető munkát ösztönözzük, ezáltal esélyt adva azoknak, akik valamilyen oknál fogva nem léptek be a munkaerőpiacra és azoknak, akik most léptek ki a munakerőpiacról.
Próbálkozunk más projektekkel is, egyik ilyen az Agroipari park, ami a saját termékeink, például a krumpli piacra juttatásával és feldolgozásával foglalkozik. Terveztünk és pályáztunk inkubátorházak létesítésére: egynek már megvan a helye, a másik most van előkészületekben.
A turizmus területén két projektben is dolgozunk: az egyik ilyen a Székelyföld-marketing, amire pályáztunk és szeretnénk ennek egy jól kidolgozott promóciót, azaz marketingtervet készíteni, ami természetesen a vállalkozókat segítené. A másik projekt a Székelyföld márkanév, amit már mindenki ismer: itt azon dolgozunk, hogy ez majd minőséget jelentsen, ami ugyancsak a helyi termelőket, gazdákat segítené.
– Nemrég mondta egy vállalkozó, hogy a gazdasági válságnak előnye is van, mégpedig az, hogy a cégvezetők ilyenkor jobban odafigyelnek kiadásaikra, csak a feltétlen szükségletekre költenek.
– Vállalkozói szövetséget is vezetve, tudom, hogy a vállalkozók odafigyelnek a banis kiadásokra is. Amikor jól ment, akkor nem kellett odafigyelni az apró részletekre is. Továbbá örvendetes, hogy a vállalkozók még ebben a válságos helyzetben is igyekeznek megtartani a szakképzett munkaerőt. A nagy kérdés az, hogy még meddig bírják a cégek tartalékai.
– Úgy látja, hogy már minden vállalkozó a tartalékaiból tartja fenn magát?
– Már elég régóta csak a tartalékaikból élnek, mert a gyártó/forgalmazó cégeknek megvannak a kliensköreik, mindenki vásárol továbbra is, csak nem fizet. A termelést folytatni kell, árukészlet kell, de a klasszikus 60 napos kifizetési határidők kitolódtak, a banki hitelek pedig beszűkültek, tehát fogytán vannak a tartalékok is.
– Mit gondol, mit hoz nekünk a 2010-es év?
– Szeretném ha hozna egy normális kormányt, amelyik nem prociklikus, hanem anticiklikus intézkedésekben gondolkodik, tehát nem egy olyan kormányt szeretnék, amelyik mind a hegyen felfelé, mind pedig lefelé még egyet tol a vállalkozói szférán. Tehát stabilitást szeretnék és reménykedem abban, hogy jövő év közepéig véget ér a válság. De sajnos ez csak remény, nem biztos, hogy így lesz.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.