
2009. december 14., 08:362009. december 14., 08:36
– Hogyan látja a térség gazdasági helyzetét?
– Ha a megyék közötti rangsorolást vesszük, akkor sajnos a térség gazdasági helyzete nem sokat változott az utóbbi időben, és tény az is, hogy a gazdasági válság eléggé megviselte az itteni cégeket is. Ez mind a bevételeken, mind a munkanélküliség alakulásán jól látszik. Az utóbbi egy év, de különösen az utóbbi hat-hét hónap nagyon megrendítette a vállalkozások anyagi helyzetét. Nyugaton korábban kezdődött, úgy néz ki, ott korábban is ér véget.
– Milyen válságprojekteket tud ajánlani a régió cégeinek?
– Nehéz mindenkire érvényes jó tanácsot adni, inkább azt mondanám el, hogy mi, azaz a Hargita Megyei Tanács, mivel próbálkozunk: indítottunk egy Telework nevű programot, amellyel az otthonról végezhető munkát ösztönözzük, ezáltal esélyt adva azoknak, akik valamilyen oknál fogva nem léptek be a munkaerőpiacra és azoknak, akik most léptek ki a munakerőpiacról.
Próbálkozunk más projektekkel is, egyik ilyen az Agroipari park, ami a saját termékeink, például a krumpli piacra juttatásával és feldolgozásával foglalkozik. Terveztünk és pályáztunk inkubátorházak létesítésére: egynek már megvan a helye, a másik most van előkészületekben.
A turizmus területén két projektben is dolgozunk: az egyik ilyen a Székelyföld-marketing, amire pályáztunk és szeretnénk ennek egy jól kidolgozott promóciót, azaz marketingtervet készíteni, ami természetesen a vállalkozókat segítené. A másik projekt a Székelyföld márkanév, amit már mindenki ismer: itt azon dolgozunk, hogy ez majd minőséget jelentsen, ami ugyancsak a helyi termelőket, gazdákat segítené.
– Nemrég mondta egy vállalkozó, hogy a gazdasági válságnak előnye is van, mégpedig az, hogy a cégvezetők ilyenkor jobban odafigyelnek kiadásaikra, csak a feltétlen szükségletekre költenek.
– Vállalkozói szövetséget is vezetve, tudom, hogy a vállalkozók odafigyelnek a banis kiadásokra is. Amikor jól ment, akkor nem kellett odafigyelni az apró részletekre is. Továbbá örvendetes, hogy a vállalkozók még ebben a válságos helyzetben is igyekeznek megtartani a szakképzett munkaerőt. A nagy kérdés az, hogy még meddig bírják a cégek tartalékai.
– Úgy látja, hogy már minden vállalkozó a tartalékaiból tartja fenn magát?
– Már elég régóta csak a tartalékaikból élnek, mert a gyártó/forgalmazó cégeknek megvannak a kliensköreik, mindenki vásárol továbbra is, csak nem fizet. A termelést folytatni kell, árukészlet kell, de a klasszikus 60 napos kifizetési határidők kitolódtak, a banki hitelek pedig beszűkültek, tehát fogytán vannak a tartalékok is.
– Mit gondol, mit hoz nekünk a 2010-es év?
– Szeretném ha hozna egy normális kormányt, amelyik nem prociklikus, hanem anticiklikus intézkedésekben gondolkodik, tehát nem egy olyan kormányt szeretnék, amelyik mind a hegyen felfelé, mind pedig lefelé még egyet tol a vállalkozói szférán. Tehát stabilitást szeretnék és reménykedem abban, hogy jövő év közepéig véget ér a válság. De sajnos ez csak remény, nem biztos, hogy így lesz.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.