
2009. december 14., 08:362009. december 14., 08:36
– Hogyan látja a térség gazdasági helyzetét?
– Ha a megyék közötti rangsorolást vesszük, akkor sajnos a térség gazdasági helyzete nem sokat változott az utóbbi időben, és tény az is, hogy a gazdasági válság eléggé megviselte az itteni cégeket is. Ez mind a bevételeken, mind a munkanélküliség alakulásán jól látszik. Az utóbbi egy év, de különösen az utóbbi hat-hét hónap nagyon megrendítette a vállalkozások anyagi helyzetét. Nyugaton korábban kezdődött, úgy néz ki, ott korábban is ér véget.
– Milyen válságprojekteket tud ajánlani a régió cégeinek?
– Nehéz mindenkire érvényes jó tanácsot adni, inkább azt mondanám el, hogy mi, azaz a Hargita Megyei Tanács, mivel próbálkozunk: indítottunk egy Telework nevű programot, amellyel az otthonról végezhető munkát ösztönözzük, ezáltal esélyt adva azoknak, akik valamilyen oknál fogva nem léptek be a munkaerőpiacra és azoknak, akik most léptek ki a munakerőpiacról.
Próbálkozunk más projektekkel is, egyik ilyen az Agroipari park, ami a saját termékeink, például a krumpli piacra juttatásával és feldolgozásával foglalkozik. Terveztünk és pályáztunk inkubátorházak létesítésére: egynek már megvan a helye, a másik most van előkészületekben.
A turizmus területén két projektben is dolgozunk: az egyik ilyen a Székelyföld-marketing, amire pályáztunk és szeretnénk ennek egy jól kidolgozott promóciót, azaz marketingtervet készíteni, ami természetesen a vállalkozókat segítené. A másik projekt a Székelyföld márkanév, amit már mindenki ismer: itt azon dolgozunk, hogy ez majd minőséget jelentsen, ami ugyancsak a helyi termelőket, gazdákat segítené.
– Nemrég mondta egy vállalkozó, hogy a gazdasági válságnak előnye is van, mégpedig az, hogy a cégvezetők ilyenkor jobban odafigyelnek kiadásaikra, csak a feltétlen szükségletekre költenek.
– Vállalkozói szövetséget is vezetve, tudom, hogy a vállalkozók odafigyelnek a banis kiadásokra is. Amikor jól ment, akkor nem kellett odafigyelni az apró részletekre is. Továbbá örvendetes, hogy a vállalkozók még ebben a válságos helyzetben is igyekeznek megtartani a szakképzett munkaerőt. A nagy kérdés az, hogy még meddig bírják a cégek tartalékai.
– Úgy látja, hogy már minden vállalkozó a tartalékaiból tartja fenn magát?
– Már elég régóta csak a tartalékaikból élnek, mert a gyártó/forgalmazó cégeknek megvannak a kliensköreik, mindenki vásárol továbbra is, csak nem fizet. A termelést folytatni kell, árukészlet kell, de a klasszikus 60 napos kifizetési határidők kitolódtak, a banki hitelek pedig beszűkültek, tehát fogytán vannak a tartalékok is.
– Mit gondol, mit hoz nekünk a 2010-es év?
– Szeretném ha hozna egy normális kormányt, amelyik nem prociklikus, hanem anticiklikus intézkedésekben gondolkodik, tehát nem egy olyan kormányt szeretnék, amelyik mind a hegyen felfelé, mind pedig lefelé még egyet tol a vállalkozói szférán. Tehát stabilitást szeretnék és reménykedem abban, hogy jövő év közepéig véget ér a válság. De sajnos ez csak remény, nem biztos, hogy így lesz.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.