
2009. december 14., 08:362009. december 14., 08:36
– Hogyan látja a térség gazdasági helyzetét?
– Ha a megyék közötti rangsorolást vesszük, akkor sajnos a térség gazdasági helyzete nem sokat változott az utóbbi időben, és tény az is, hogy a gazdasági válság eléggé megviselte az itteni cégeket is. Ez mind a bevételeken, mind a munkanélküliség alakulásán jól látszik. Az utóbbi egy év, de különösen az utóbbi hat-hét hónap nagyon megrendítette a vállalkozások anyagi helyzetét. Nyugaton korábban kezdődött, úgy néz ki, ott korábban is ér véget.
– Milyen válságprojekteket tud ajánlani a régió cégeinek?
– Nehéz mindenkire érvényes jó tanácsot adni, inkább azt mondanám el, hogy mi, azaz a Hargita Megyei Tanács, mivel próbálkozunk: indítottunk egy Telework nevű programot, amellyel az otthonról végezhető munkát ösztönözzük, ezáltal esélyt adva azoknak, akik valamilyen oknál fogva nem léptek be a munkaerőpiacra és azoknak, akik most léptek ki a munakerőpiacról.
Próbálkozunk más projektekkel is, egyik ilyen az Agroipari park, ami a saját termékeink, például a krumpli piacra juttatásával és feldolgozásával foglalkozik. Terveztünk és pályáztunk inkubátorházak létesítésére: egynek már megvan a helye, a másik most van előkészületekben.
A turizmus területén két projektben is dolgozunk: az egyik ilyen a Székelyföld-marketing, amire pályáztunk és szeretnénk ennek egy jól kidolgozott promóciót, azaz marketingtervet készíteni, ami természetesen a vállalkozókat segítené. A másik projekt a Székelyföld márkanév, amit már mindenki ismer: itt azon dolgozunk, hogy ez majd minőséget jelentsen, ami ugyancsak a helyi termelőket, gazdákat segítené.
– Nemrég mondta egy vállalkozó, hogy a gazdasági válságnak előnye is van, mégpedig az, hogy a cégvezetők ilyenkor jobban odafigyelnek kiadásaikra, csak a feltétlen szükségletekre költenek.
– Vállalkozói szövetséget is vezetve, tudom, hogy a vállalkozók odafigyelnek a banis kiadásokra is. Amikor jól ment, akkor nem kellett odafigyelni az apró részletekre is. Továbbá örvendetes, hogy a vállalkozók még ebben a válságos helyzetben is igyekeznek megtartani a szakképzett munkaerőt. A nagy kérdés az, hogy még meddig bírják a cégek tartalékai.
– Úgy látja, hogy már minden vállalkozó a tartalékaiból tartja fenn magát?
– Már elég régóta csak a tartalékaikból élnek, mert a gyártó/forgalmazó cégeknek megvannak a kliensköreik, mindenki vásárol továbbra is, csak nem fizet. A termelést folytatni kell, árukészlet kell, de a klasszikus 60 napos kifizetési határidők kitolódtak, a banki hitelek pedig beszűkültek, tehát fogytán vannak a tartalékok is.
– Mit gondol, mit hoz nekünk a 2010-es év?
– Szeretném ha hozna egy normális kormányt, amelyik nem prociklikus, hanem anticiklikus intézkedésekben gondolkodik, tehát nem egy olyan kormányt szeretnék, amelyik mind a hegyen felfelé, mind pedig lefelé még egyet tol a vállalkozói szférán. Tehát stabilitást szeretnék és reménykedem abban, hogy jövő év közepéig véget ér a válság. De sajnos ez csak remény, nem biztos, hogy így lesz.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.