2012. június 28., 09:252012. június 28., 09:25
A luxembourgi székhelyű bírói testület csupán minimális mértékben – 899 millió euróról 860 millió euróra – csökkentette a bírság halmozott összegét, tekintettel arra, hogy annak idején az Európai Bizottság megengedte a Microsoftnak a nyílt forráskódú termékek forgalmazásának korlátozását 2007. szeptember 17-éig. Az EU bírósági intézményrendszerén belül a törvényszéket azért hozták létre, hogy tehermentesítsék a tulajdonképpeni Európai Bíróságot: a magánszemélyek, vállalkozások és egyes szervezetek által indított eljárásokkal és a versenyjogi ügyekkel a törvényszék foglalkozik.
Amint arról korábban írtunk, az Európai Bizottság 2004. március 24-én hozott határozatában megállapította: a Microsoft viszszaélt erőfölényével, azzal, hogy 1998 októbere óta megtagadta bizonyos alkalmazásfejlesztéshez szükséges információk átadását a versenytársaknak. A mamutcég ezzel azt is akadályozta, hogy a versenytársak a Microsoft termékeivel versenyző termékeket fejlesszenek ki és forgalmazzanak a munkacsoportszerverek operációs rendszereinek piacán. Az uniós végrehajtó testület ezért 497 millió euró összegű bírságot szabott ki.
A 2004-es határozat elfogadása után az EB és a Microsoft párbeszédet folytatott egymással arról, milyen mechanizmust alakítsanak ki az alkalmazásfejlesztési információk közzétételére. Tekintettel azonban egyfelől arra, hogy a Microsoft nem közölte ezeket információkat a 2004-es határozatban előírt határidőn belül, másfelől arra, hogy a Microsoft ésszerűtlen mértékű díjat kért az információkhoz való hozzáférés fejében, a bizottság számos további határozatot hozott, amelyekben a Microsofttal szemben újabb kényszerítő bírságokat szabott ki.
A most közzétett luxembourgi ítélet lényegében megerősítette a brüsszeli bizottsági álláspontot, és elutasította a Microsoft valamennyi ellenérvét. Mindazonáltal a törvényszék szükségesnek találta a halmozott kényszerítő bírság összegének felülvizsgálatát, és azt végül 860 millió euróban határozta meg.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.