2013. január 24., 08:012013. január 24., 08:01
A Bihar megyei RMDSZ-es szenátor azt kifogásolja, hogy az adótörvénykönyv egyik fejezetében megváltoztatják a mikrovállalkozás meghatározását, lejjebb hozva azt a plafont, amely eddig az ilyen egységek éves bevételének felső határát jelentette, ugyanakkor az adózási feltételeket is módosították, igencsak kedvezőtlenül.
A 2003-ban hozott adótörvénykönyv eredeti meghatározása szerint ugyanis mikrovállalkozásnak minősül az, amelyik kilenc alkalmazottnál többet nem foglalkoztat, és éves bevétele nem haladja meg a százezer eurót. A törvénykönyv kormányrendelettel történt, február elsejétől életbe lépő módosítása ugyanakkor az alkalmazottak számát előíró kitételt teljesen kihagyja, az éves bevétel plafonját pedig 65 ezer euróra csökkenti, ami Biró Rozália szerint túlságosan leszűkíti ezeknek a vállalkozásoknak a körét és lehetőségeit.
Ennél is súlyosabb azonban, hogy míg mostanáig a mikrovállalkozások megválaszthatták, hogyan adóznak, ezután erre nem lesz lehetőségük: ahelyett, hogy opcionálisan évi 3 százalékot fizethetnének a bevételük után, ezután csak az éves profitra számolt, 16 százalékos adókulcs vonatkozhat rájuk.
A szenátor számításai szerint ez egy négyszemélyes családi vállalkozás esetében akár kétszeresére is emelheti az évente befizetett adók összegét. Ígérete szerint a rendelet szenátusi vitájánál kezdeményezni fogja, hogy a mikrovállalkozásokra vonatkozó kitételek maradjanak a régiben. Biró Rozália ugyanakkor a módosító rendelettel kapcsolatban azt is felrója a kormánynak, hogy a hétfőn nyilvánosságra került tervezetet az ígért tíz nap vitaidőszak helyett már másnap elfogadta, ugyanakkor február elsejétől életbe is lépteti a változtatásokat, holott a vonatkozó törvényeknek megfelelően az adózásra vonatkozó szabályozások Hivatalos Közlönyben történő publikálása, illetve hatálybalépése között hat hónapnak kellene eltelnie.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok