2013. január 24., 08:012013. január 24., 08:01
A Bihar megyei RMDSZ-es szenátor azt kifogásolja, hogy az adótörvénykönyv egyik fejezetében megváltoztatják a mikrovállalkozás meghatározását, lejjebb hozva azt a plafont, amely eddig az ilyen egységek éves bevételének felső határát jelentette, ugyanakkor az adózási feltételeket is módosították, igencsak kedvezőtlenül.
A 2003-ban hozott adótörvénykönyv eredeti meghatározása szerint ugyanis mikrovállalkozásnak minősül az, amelyik kilenc alkalmazottnál többet nem foglalkoztat, és éves bevétele nem haladja meg a százezer eurót. A törvénykönyv kormányrendelettel történt, február elsejétől életbe lépő módosítása ugyanakkor az alkalmazottak számát előíró kitételt teljesen kihagyja, az éves bevétel plafonját pedig 65 ezer euróra csökkenti, ami Biró Rozália szerint túlságosan leszűkíti ezeknek a vállalkozásoknak a körét és lehetőségeit.
Ennél is súlyosabb azonban, hogy míg mostanáig a mikrovállalkozások megválaszthatták, hogyan adóznak, ezután erre nem lesz lehetőségük: ahelyett, hogy opcionálisan évi 3 százalékot fizethetnének a bevételük után, ezután csak az éves profitra számolt, 16 százalékos adókulcs vonatkozhat rájuk.
A szenátor számításai szerint ez egy négyszemélyes családi vállalkozás esetében akár kétszeresére is emelheti az évente befizetett adók összegét. Ígérete szerint a rendelet szenátusi vitájánál kezdeményezni fogja, hogy a mikrovállalkozásokra vonatkozó kitételek maradjanak a régiben. Biró Rozália ugyanakkor a módosító rendelettel kapcsolatban azt is felrója a kormánynak, hogy a hétfőn nyilvánosságra került tervezetet az ígért tíz nap vitaidőszak helyett már másnap elfogadta, ugyanakkor február elsejétől életbe is lépteti a változtatásokat, holott a vonatkozó törvényeknek megfelelően az adózásra vonatkozó szabályozások Hivatalos Közlönyben történő publikálása, illetve hatálybalépése között hat hónapnak kellene eltelnie.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok