Többen is bírálják a kormányzó Szociálliberális Unió kedden bemutatott autópálya-fejlesztési stratégiáját, amelynek ellenzői főként azt kifogásolták, hogy a tervek szerint Nagyszeben és Piteşti között csak 2022-re készül el a sztráda.
2013. december 04., 19:002013. december 04., 19:00
Az USL elképzelései ellen nemcsak a politikai, hanem az üzleti szféra is felszólalt: a Dacia autógyár hivatalos forrásai a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkoztak, hogy a Nagyszeben–Piteşti-szakasz megépítésének elodázása veszélyezteti az ország gazdasági versenyképességét, és elijeszti a beruházókat.
Az üzem illetékesei azt is kifogásolták szerdán, hogy a kormány előbb a Brassó–Comarnic szakaszt véglegesítené, holott a Prahova völgyében jóval nehezebb építkezni, mint a Nagyszeben közelében található Olt völgyében. „A kabinet figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy a Nagyszeben–Piteşti-szakasz egy nemzetközi folyosó része, ezért ezt a részt kellene minél előbb kiépíteni” – hívták fel a figyelmet. Elmondásuk szerint az Olt-völgyi autópálya hiánya évente több mint tízmillió eurós veszteséget jelent a Dacia-gyár számára, az exportált gépkocsik szállítása ugyanis egyenként 60 euróval lenne olcsóbb, ha ezen a szakaszon gyorsabban lehetne közlekedni.
Cristian Buican, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke egyenesen Dan Şova infrastrukturális beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter lemondását követelte, amiért az engedte elodázni a Nagyszeben–Piteşti projektet. „Az illetékes miniszter által jóváhagyott stratégia tönkreteszi a térségben működő gazdasági tevékenységet, ahol olyan nagyvállalatok üzemelnek, mint a Dacia–Renault-csoport” – magyarázta a kormánypárti politikus.
Erre reagálva Ilie Sârbu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátusi frakcióvezetője úgy nyilatkozott: már hozzászoktak ahhoz, hogy a liberális politikusok gyakran tesznek a Cristian Buicanéhoz hasonló kijelentéseket, ezért „nem rémülnek meg az ilyen követelésektől.”
Az autópálya-fejlesztési stratégiát bírálta Emil Boc kolozsvári polgármester is, aki szerint az elképzelés „háttérbe szorítja Erdélyt.” „A kormány ezúttal is mostohagyermeknek tekinti Erdélyt, és főként Észak-Erdélyt, holott az itteni megyeszékhelyek jelentős mértékben hozzájárulnak az államkasszához. Remélem, hogy a kabinet észhez tér, és nem támogatja aránytalanul nagy mértékben az ország déli részét” – fogalmazott az elöljáró.
A Victor Ponta miniszterelnök által kedden ismertetett stratégia szerint a 2018-ig építendő sztrádák Szatmár, Máramaros és Besztere-Naszód megyét is elkerülnék, a kabinet ugyanakkor dél-romániai és moldvai szakaszokra fordítaná a 2014 után lehívott uniós kohéziós alapokat. A bírálatokra reagálva Ponta szerdán úgy nyilatkozott: „azok kifogásolják a kabinet elképzeléseit, akik négy év alatt alig 40 kilométer autópályát építettek.” A miniszterelnök véleménye szerint az USL tényekre és a meglévő forrásokra alapozott tervet dolgozott ki. Amint arról beszámoltunk, a kormány 2018-ig valamennyi tervezett autópályát megépítené, a vitatott Nagyszeben–Piteşti szakasz azonban csak a 2022-es távlati elképzelések között szerepel.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!