Többen is bírálják a kormányzó Szociálliberális Unió kedden bemutatott autópálya-fejlesztési stratégiáját, amelynek ellenzői főként azt kifogásolták, hogy a tervek szerint Nagyszeben és Piteşti között csak 2022-re készül el a sztráda.
2013. december 04., 19:002013. december 04., 19:00
Az USL elképzelései ellen nemcsak a politikai, hanem az üzleti szféra is felszólalt: a Dacia autógyár hivatalos forrásai a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkoztak, hogy a Nagyszeben–Piteşti-szakasz megépítésének elodázása veszélyezteti az ország gazdasági versenyképességét, és elijeszti a beruházókat.
Az üzem illetékesei azt is kifogásolták szerdán, hogy a kormány előbb a Brassó–Comarnic szakaszt véglegesítené, holott a Prahova völgyében jóval nehezebb építkezni, mint a Nagyszeben közelében található Olt völgyében. „A kabinet figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy a Nagyszeben–Piteşti-szakasz egy nemzetközi folyosó része, ezért ezt a részt kellene minél előbb kiépíteni” – hívták fel a figyelmet. Elmondásuk szerint az Olt-völgyi autópálya hiánya évente több mint tízmillió eurós veszteséget jelent a Dacia-gyár számára, az exportált gépkocsik szállítása ugyanis egyenként 60 euróval lenne olcsóbb, ha ezen a szakaszon gyorsabban lehetne közlekedni.
Cristian Buican, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke egyenesen Dan Şova infrastrukturális beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter lemondását követelte, amiért az engedte elodázni a Nagyszeben–Piteşti projektet. „Az illetékes miniszter által jóváhagyott stratégia tönkreteszi a térségben működő gazdasági tevékenységet, ahol olyan nagyvállalatok üzemelnek, mint a Dacia–Renault-csoport” – magyarázta a kormánypárti politikus.
Erre reagálva Ilie Sârbu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátusi frakcióvezetője úgy nyilatkozott: már hozzászoktak ahhoz, hogy a liberális politikusok gyakran tesznek a Cristian Buicanéhoz hasonló kijelentéseket, ezért „nem rémülnek meg az ilyen követelésektől.”
Az autópálya-fejlesztési stratégiát bírálta Emil Boc kolozsvári polgármester is, aki szerint az elképzelés „háttérbe szorítja Erdélyt.” „A kormány ezúttal is mostohagyermeknek tekinti Erdélyt, és főként Észak-Erdélyt, holott az itteni megyeszékhelyek jelentős mértékben hozzájárulnak az államkasszához. Remélem, hogy a kabinet észhez tér, és nem támogatja aránytalanul nagy mértékben az ország déli részét” – fogalmazott az elöljáró.
A Victor Ponta miniszterelnök által kedden ismertetett stratégia szerint a 2018-ig építendő sztrádák Szatmár, Máramaros és Besztere-Naszód megyét is elkerülnék, a kabinet ugyanakkor dél-romániai és moldvai szakaszokra fordítaná a 2014 után lehívott uniós kohéziós alapokat. A bírálatokra reagálva Ponta szerdán úgy nyilatkozott: „azok kifogásolják a kabinet elképzeléseit, akik négy év alatt alig 40 kilométer autópályát építettek.” A miniszterelnök véleménye szerint az USL tényekre és a meglévő forrásokra alapozott tervet dolgozott ki. Amint arról beszámoltunk, a kormány 2018-ig valamennyi tervezett autópályát megépítené, a vitatott Nagyszeben–Piteşti szakasz azonban csak a 2022-es távlati elképzelések között szerepel.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!