Többen is bírálják a kormányzó Szociálliberális Unió kedden bemutatott autópálya-fejlesztési stratégiáját, amelynek ellenzői főként azt kifogásolták, hogy a tervek szerint Nagyszeben és Piteşti között csak 2022-re készül el a sztráda.
2013. december 04., 19:002013. december 04., 19:00
Az USL elképzelései ellen nemcsak a politikai, hanem az üzleti szféra is felszólalt: a Dacia autógyár hivatalos forrásai a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkoztak, hogy a Nagyszeben–Piteşti-szakasz megépítésének elodázása veszélyezteti az ország gazdasági versenyképességét, és elijeszti a beruházókat.
Az üzem illetékesei azt is kifogásolták szerdán, hogy a kormány előbb a Brassó–Comarnic szakaszt véglegesítené, holott a Prahova völgyében jóval nehezebb építkezni, mint a Nagyszeben közelében található Olt völgyében. „A kabinet figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy a Nagyszeben–Piteşti-szakasz egy nemzetközi folyosó része, ezért ezt a részt kellene minél előbb kiépíteni” – hívták fel a figyelmet. Elmondásuk szerint az Olt-völgyi autópálya hiánya évente több mint tízmillió eurós veszteséget jelent a Dacia-gyár számára, az exportált gépkocsik szállítása ugyanis egyenként 60 euróval lenne olcsóbb, ha ezen a szakaszon gyorsabban lehetne közlekedni.
Cristian Buican, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke egyenesen Dan Şova infrastrukturális beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter lemondását követelte, amiért az engedte elodázni a Nagyszeben–Piteşti projektet. „Az illetékes miniszter által jóváhagyott stratégia tönkreteszi a térségben működő gazdasági tevékenységet, ahol olyan nagyvállalatok üzemelnek, mint a Dacia–Renault-csoport” – magyarázta a kormánypárti politikus.
Erre reagálva Ilie Sârbu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátusi frakcióvezetője úgy nyilatkozott: már hozzászoktak ahhoz, hogy a liberális politikusok gyakran tesznek a Cristian Buicanéhoz hasonló kijelentéseket, ezért „nem rémülnek meg az ilyen követelésektől.”
Az autópálya-fejlesztési stratégiát bírálta Emil Boc kolozsvári polgármester is, aki szerint az elképzelés „háttérbe szorítja Erdélyt.” „A kormány ezúttal is mostohagyermeknek tekinti Erdélyt, és főként Észak-Erdélyt, holott az itteni megyeszékhelyek jelentős mértékben hozzájárulnak az államkasszához. Remélem, hogy a kabinet észhez tér, és nem támogatja aránytalanul nagy mértékben az ország déli részét” – fogalmazott az elöljáró.
A Victor Ponta miniszterelnök által kedden ismertetett stratégia szerint a 2018-ig építendő sztrádák Szatmár, Máramaros és Besztere-Naszód megyét is elkerülnék, a kabinet ugyanakkor dél-romániai és moldvai szakaszokra fordítaná a 2014 után lehívott uniós kohéziós alapokat. A bírálatokra reagálva Ponta szerdán úgy nyilatkozott: „azok kifogásolják a kabinet elképzeléseit, akik négy év alatt alig 40 kilométer autópályát építettek.” A miniszterelnök véleménye szerint az USL tényekre és a meglévő forrásokra alapozott tervet dolgozott ki. Amint arról beszámoltunk, a kormány 2018-ig valamennyi tervezett autópályát megépítené, a vitatott Nagyszeben–Piteşti szakasz azonban csak a 2022-es távlati elképzelések között szerepel.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) megkezdte az értesítések kiküldését az úgynevezett luxusadó kapcsán, amelyet a drága autók és ingatlanok tulajdonosaira vetnek ki.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
szóljon hozzá!