Össztűz zúdul a román kormány adóemelési terveire, amelyeket a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások alapján valósítanak meg januártól.
2013. november 10., 18:252013. november 10., 18:25
A hazai befektetők, valamint a multinacionális távközlési vállalatok a hét végén éles hangon bírálták az ipari, energetikai és távközlési létesítmények esetében beharangozott különadót. Januártól évi másfél százalékos adót kell fizetniük a jogi személyeknek a tulajdonukban lévő speciális létesítmények után.
A speciális létesítmények körébe tartoznak a villamosenergia-hálózatok póznái, vezetékei, a földgáz- és kőolajszondák, a mobilszolgáltatók antennái, halastavak, kémények, zagytározók, völgyzárógátak, a vasúti infrastruktúra elemei és a közúti jelzőtáblák. Az Orange, a Vodafone, a Romtelecom és a Cosmote mobilszolgáltató szerint a pótadó csökkenti a nyereségüket, így a beruházási képességüket is, ugyanakkor kifogásolják, hogy a lépésről előzetesen nem egyeztetett velük a kormány. A társaságok azzal vádolják a kormányt, hogy tervezete nem tartja tiszteletben az adórendszer stabilitásának és átláthatóságának elvét, hiszen az adóemelésről nem folytattak párbeszédet az érintettekkel. Szerintük beruházásokra van szükség a távközlési hálózat fejlesztése érdekében, nem pedig pótadókra. „Aggodalmunkat fejezzük ki, hiszen a román távközlési piac számára így is nagy kihívást jelent a fejlesztésekhez szükséges pénz előteremtése\" – hangsúlyozta közleményében a görög OTE távközlési vállalat többségi tulajdonában lévő Romtelecom vezetékes telefonszolgáltató, valamint a Cosmote mobilszolgáltató, hozzátéve, a telekommunikációs cégek így is az állami költségvetés legnagyobb befizetői közé tartoznak.
Megszólalt a 350 társaságot tömörítő amerikai-román kereskedelmi kamara is, amely szerint a bejelentett adóemelések oly mértékű fiskális terhet rónak a romániai adófizetőkre, amelyre az elmúlt húsz évben nem volt precedens. Az AmCham-hez tartozó cégek Romániában összesen tízmilliárd dolláros befektetést hajtottak végre és 200 ezer alkalmazottnak adnak munkát. Közben Traian Băsescu államfő a valutaalappal a múlt héten kötött megállapodás újratárgyalására szólította fel a kormányt. Az elnök pénteken gyenge minőségű, rossz alkunak nevezte a Victor Ponta vezette balliberális kabinetnek a nemzetközi hitelezőkkel szembeni vállalásait, amelyek szerinte esélyt sem adnak a nemzetgazdaság fellendítésére.
A miniszterelnök szombaton az államfő kijelentésére azzal válaszolt, hogy nem kér Băsescu közreműködéséből, emlékeztetve: 2010-ben a Boc-kormány az elnök beavatkozása nyomán csökkentette a közalkalmazottak bérét és emelte meg öt százalékkal az áfát. A multinacionális cégek és a hazai befektetők kritikáira Victor Ponta úgy reagált: megpróbálja majd meggyőzni a „sértődékeny” társaságokat, hogy elég profitra tesznek szert Romániában ahhoz, hogy túléljék az új adóterheket.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!