Össztűz zúdul a román kormány adóemelési terveire, amelyeket a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások alapján valósítanak meg januártól.
2013. november 10., 18:252013. november 10., 18:25
A hazai befektetők, valamint a multinacionális távközlési vállalatok a hét végén éles hangon bírálták az ipari, energetikai és távközlési létesítmények esetében beharangozott különadót. Januártól évi másfél százalékos adót kell fizetniük a jogi személyeknek a tulajdonukban lévő speciális létesítmények után.
A speciális létesítmények körébe tartoznak a villamosenergia-hálózatok póznái, vezetékei, a földgáz- és kőolajszondák, a mobilszolgáltatók antennái, halastavak, kémények, zagytározók, völgyzárógátak, a vasúti infrastruktúra elemei és a közúti jelzőtáblák. Az Orange, a Vodafone, a Romtelecom és a Cosmote mobilszolgáltató szerint a pótadó csökkenti a nyereségüket, így a beruházási képességüket is, ugyanakkor kifogásolják, hogy a lépésről előzetesen nem egyeztetett velük a kormány. A társaságok azzal vádolják a kormányt, hogy tervezete nem tartja tiszteletben az adórendszer stabilitásának és átláthatóságának elvét, hiszen az adóemelésről nem folytattak párbeszédet az érintettekkel. Szerintük beruházásokra van szükség a távközlési hálózat fejlesztése érdekében, nem pedig pótadókra. „Aggodalmunkat fejezzük ki, hiszen a román távközlési piac számára így is nagy kihívást jelent a fejlesztésekhez szükséges pénz előteremtése\" – hangsúlyozta közleményében a görög OTE távközlési vállalat többségi tulajdonában lévő Romtelecom vezetékes telefonszolgáltató, valamint a Cosmote mobilszolgáltató, hozzátéve, a telekommunikációs cégek így is az állami költségvetés legnagyobb befizetői közé tartoznak.
Megszólalt a 350 társaságot tömörítő amerikai-román kereskedelmi kamara is, amely szerint a bejelentett adóemelések oly mértékű fiskális terhet rónak a romániai adófizetőkre, amelyre az elmúlt húsz évben nem volt precedens. Az AmCham-hez tartozó cégek Romániában összesen tízmilliárd dolláros befektetést hajtottak végre és 200 ezer alkalmazottnak adnak munkát. Közben Traian Băsescu államfő a valutaalappal a múlt héten kötött megállapodás újratárgyalására szólította fel a kormányt. Az elnök pénteken gyenge minőségű, rossz alkunak nevezte a Victor Ponta vezette balliberális kabinetnek a nemzetközi hitelezőkkel szembeni vállalásait, amelyek szerinte esélyt sem adnak a nemzetgazdaság fellendítésére.
A miniszterelnök szombaton az államfő kijelentésére azzal válaszolt, hogy nem kér Băsescu közreműködéséből, emlékeztetve: 2010-ben a Boc-kormány az elnök beavatkozása nyomán csökkentette a közalkalmazottak bérét és emelte meg öt százalékkal az áfát. A multinacionális cégek és a hazai befektetők kritikáira Victor Ponta úgy reagált: megpróbálja majd meggyőzni a „sértődékeny” társaságokat, hogy elég profitra tesznek szert Romániában ahhoz, hogy túléljék az új adóterheket.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
szóljon hozzá!