
A kormány által múlt héten elfogadott 2014-es költségvetés-kiigazítást bírálja a Pénzügyi Tanács, amely főként azt kifogásolja, hogy a dokumentumban nem szerepel, a kabinet miből fedezné az október elsejétől bevezetendő társadalombiztosítási hozzájárulás-csökkentés nyomán keletkezett, erre az évre 850 millió lejesre becsült hiányt.
2014. augusztus 04., 16:402014. augusztus 04., 16:40
Az állami hatóság ugyanakkor jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy Victor Ponta miniszterelnök korábbi bejelentéseivel ellentétben negatív büdzsékiigazításra kell számítani. A tanács rámutatott: a kormánynak tulajdonképpen 128 millió lejjel kellett csökkentenie a várható éves bevételeit, emellett az adóbeszedés hatékonyságát is mérsékelték.
A kormány egy júniusban nyilvánosságra hozott törvénytervezete alapján a társadalombiztosítási hozzájárulás (tb/CAS) 5 százalékponttal történő csökkentése nyomán keletkező 850 millió lejes deficitet az évtől kivetett úgynevezett oszlopadóból befolyó összegből pótolták volna.
A Pénzügyi Tanács azonban rámutatott: ezt az összeget már más kiadások fedezésére különítette el a kabinet, a mostani költségvetés-kiigazításban pedig semmilyen egyéb forrás nem szerepel, amiből a tb-csökkentés gazdasági hatását kompenzálni lehetne ebben az évben.
Mint ismeretes, a társadalombiztosítási hozzájárulás mérséklésére vonatkozó tervezetet a parlament már elfogadta, Traian Băsescu államfő azonban még nem hirdette ki a törvényt, arra hivatkozva, hogy a kormánynak nincs reális elképzelése az ebből eredő hiány fedezésére, így az intézkedés veszélyezteti a büdzsé stabilitását.
„Ha a kabinet a költségvetés mostani formája szerint vezeti be október elsejétől a tb-csökkentést, nem tudja majd a bruttó hazai termék (GDP) 2,2 százalékán tartani az államháztartási hiánycélt, vagy jelentősen mérsékelnie kell az államkassza egyéb kiadásait” – áll a hatóság jelentésében.
A Pénzügyi Tanács ugyanakkor úgy vélte: a költségvetés-kiigazítás egyáltalán nem ad okot az optimizmusra arra vonatkozóan, hogy a kormány be tudja tölteni az idén bevezetett adómodósítások nyomán keletkezendő deficitet. Victor Ponta ezzel szemben július végén még úgy nyilatkozott: a kormány pozitív költségvetés-kiigazításra készül, azaz a várthoz képest gyengébb bevételek ellenére nem kell felülvizsgálniuk az államkassza kiadásait. A miniszterelnök szerint optimizmusra ad okot, hogy július rendkívül hatékony hónap volt a bevételek szempontjából.
Ennek ellentmond viszont, hogy az első hat hónap adatai szerint az államkasszába a tervezetthez képest egymilliárd lejjel kevesebb pénz folyt be – főként az általános forgalmi adó (áfa/TVA) tekintetében –, emiatt a kormány kénytelen volt lemondani az európai uniós projektek társfinanszírozásáról.
A Pénzügyi Tanács jelentése szerint a költségvetés-kiigazításban a kormány könyvelési „trükkök” nyomán mesterségesen növelte a várható bevételeket, ezért látszólag valóban pozitív kiigazításról van szó, a valóságban azonban 128 millió lejes bevétel-csökkentésre volt szükség.
A kormánynak ráadásul az április elsejétől az üzemanyagra kivetett, literenkénti 7 eurócentes adóval kapcsolatban sem jöttek be a számításai: az adóhatóság (ANAF) statisztikái szerint az államkassza április és június közötti bevételei alulmúlták a megelőző három hónap adatait. Mint kiderült: április–júniusban a különleges fogyasztási adókból – amelyek közé a hétcentes illeték is tartozik – 2,17 milliárd lej folyt be, ez több mint 380 millió lejjel kevesebb a január–márciusi bevételhez képest.
A Digi 24 hírtelevízió úgy tudja, ennek oka, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen visszaesett a benzinkutak forgalma: március óta 6,5 százalékkal csökkentek az eladások. Victor Ponta ezzel kapcsolatban a csatorna egyik műsorában úgy nyilatkozott: mindez annak tudható be, hogy a kereskedők egy része mostanáig a raktáron felhalmozott adózatlan üzemanyagot árusított, ezért csak „év végén kell levonni a következtetéseket.”
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
szóljon hozzá!