
A kormány által múlt héten elfogadott 2014-es költségvetés-kiigazítást bírálja a Pénzügyi Tanács, amely főként azt kifogásolja, hogy a dokumentumban nem szerepel, a kabinet miből fedezné az október elsejétől bevezetendő társadalombiztosítási hozzájárulás-csökkentés nyomán keletkezett, erre az évre 850 millió lejesre becsült hiányt.
2014. augusztus 04., 16:402014. augusztus 04., 16:40
Az állami hatóság ugyanakkor jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy Victor Ponta miniszterelnök korábbi bejelentéseivel ellentétben negatív büdzsékiigazításra kell számítani. A tanács rámutatott: a kormánynak tulajdonképpen 128 millió lejjel kellett csökkentenie a várható éves bevételeit, emellett az adóbeszedés hatékonyságát is mérsékelték.
A kormány egy júniusban nyilvánosságra hozott törvénytervezete alapján a társadalombiztosítási hozzájárulás (tb/CAS) 5 százalékponttal történő csökkentése nyomán keletkező 850 millió lejes deficitet az évtől kivetett úgynevezett oszlopadóból befolyó összegből pótolták volna.
A Pénzügyi Tanács azonban rámutatott: ezt az összeget már más kiadások fedezésére különítette el a kabinet, a mostani költségvetés-kiigazításban pedig semmilyen egyéb forrás nem szerepel, amiből a tb-csökkentés gazdasági hatását kompenzálni lehetne ebben az évben.
Mint ismeretes, a társadalombiztosítási hozzájárulás mérséklésére vonatkozó tervezetet a parlament már elfogadta, Traian Băsescu államfő azonban még nem hirdette ki a törvényt, arra hivatkozva, hogy a kormánynak nincs reális elképzelése az ebből eredő hiány fedezésére, így az intézkedés veszélyezteti a büdzsé stabilitását.
„Ha a kabinet a költségvetés mostani formája szerint vezeti be október elsejétől a tb-csökkentést, nem tudja majd a bruttó hazai termék (GDP) 2,2 százalékán tartani az államháztartási hiánycélt, vagy jelentősen mérsékelnie kell az államkassza egyéb kiadásait” – áll a hatóság jelentésében.
A Pénzügyi Tanács ugyanakkor úgy vélte: a költségvetés-kiigazítás egyáltalán nem ad okot az optimizmusra arra vonatkozóan, hogy a kormány be tudja tölteni az idén bevezetett adómodósítások nyomán keletkezendő deficitet. Victor Ponta ezzel szemben július végén még úgy nyilatkozott: a kormány pozitív költségvetés-kiigazításra készül, azaz a várthoz képest gyengébb bevételek ellenére nem kell felülvizsgálniuk az államkassza kiadásait. A miniszterelnök szerint optimizmusra ad okot, hogy július rendkívül hatékony hónap volt a bevételek szempontjából.
Ennek ellentmond viszont, hogy az első hat hónap adatai szerint az államkasszába a tervezetthez képest egymilliárd lejjel kevesebb pénz folyt be – főként az általános forgalmi adó (áfa/TVA) tekintetében –, emiatt a kormány kénytelen volt lemondani az európai uniós projektek társfinanszírozásáról.
A Pénzügyi Tanács jelentése szerint a költségvetés-kiigazításban a kormány könyvelési „trükkök” nyomán mesterségesen növelte a várható bevételeket, ezért látszólag valóban pozitív kiigazításról van szó, a valóságban azonban 128 millió lejes bevétel-csökkentésre volt szükség.
A kormánynak ráadásul az április elsejétől az üzemanyagra kivetett, literenkénti 7 eurócentes adóval kapcsolatban sem jöttek be a számításai: az adóhatóság (ANAF) statisztikái szerint az államkassza április és június közötti bevételei alulmúlták a megelőző három hónap adatait. Mint kiderült: április–júniusban a különleges fogyasztási adókból – amelyek közé a hétcentes illeték is tartozik – 2,17 milliárd lej folyt be, ez több mint 380 millió lejjel kevesebb a január–márciusi bevételhez képest.
A Digi 24 hírtelevízió úgy tudja, ennek oka, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen visszaesett a benzinkutak forgalma: március óta 6,5 százalékkal csökkentek az eladások. Victor Ponta ezzel kapcsolatban a csatorna egyik műsorában úgy nyilatkozott: mindez annak tudható be, hogy a kereskedők egy része mostanáig a raktáron felhalmozott adózatlan üzemanyagot árusított, ezért csak „év végén kell levonni a következtetéseket.”
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
szóljon hozzá!