
A kormány által múlt héten elfogadott 2014-es költségvetés-kiigazítást bírálja a Pénzügyi Tanács, amely főként azt kifogásolja, hogy a dokumentumban nem szerepel, a kabinet miből fedezné az október elsejétől bevezetendő társadalombiztosítási hozzájárulás-csökkentés nyomán keletkezett, erre az évre 850 millió lejesre becsült hiányt.
2014. augusztus 04., 16:402014. augusztus 04., 16:40
Az állami hatóság ugyanakkor jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy Victor Ponta miniszterelnök korábbi bejelentéseivel ellentétben negatív büdzsékiigazításra kell számítani. A tanács rámutatott: a kormánynak tulajdonképpen 128 millió lejjel kellett csökkentenie a várható éves bevételeit, emellett az adóbeszedés hatékonyságát is mérsékelték.
A kormány egy júniusban nyilvánosságra hozott törvénytervezete alapján a társadalombiztosítási hozzájárulás (tb/CAS) 5 százalékponttal történő csökkentése nyomán keletkező 850 millió lejes deficitet az évtől kivetett úgynevezett oszlopadóból befolyó összegből pótolták volna.
A Pénzügyi Tanács azonban rámutatott: ezt az összeget már más kiadások fedezésére különítette el a kabinet, a mostani költségvetés-kiigazításban pedig semmilyen egyéb forrás nem szerepel, amiből a tb-csökkentés gazdasági hatását kompenzálni lehetne ebben az évben.
Mint ismeretes, a társadalombiztosítási hozzájárulás mérséklésére vonatkozó tervezetet a parlament már elfogadta, Traian Băsescu államfő azonban még nem hirdette ki a törvényt, arra hivatkozva, hogy a kormánynak nincs reális elképzelése az ebből eredő hiány fedezésére, így az intézkedés veszélyezteti a büdzsé stabilitását.
„Ha a kabinet a költségvetés mostani formája szerint vezeti be október elsejétől a tb-csökkentést, nem tudja majd a bruttó hazai termék (GDP) 2,2 százalékán tartani az államháztartási hiánycélt, vagy jelentősen mérsékelnie kell az államkassza egyéb kiadásait” – áll a hatóság jelentésében.
A Pénzügyi Tanács ugyanakkor úgy vélte: a költségvetés-kiigazítás egyáltalán nem ad okot az optimizmusra arra vonatkozóan, hogy a kormány be tudja tölteni az idén bevezetett adómodósítások nyomán keletkezendő deficitet. Victor Ponta ezzel szemben július végén még úgy nyilatkozott: a kormány pozitív költségvetés-kiigazításra készül, azaz a várthoz képest gyengébb bevételek ellenére nem kell felülvizsgálniuk az államkassza kiadásait. A miniszterelnök szerint optimizmusra ad okot, hogy július rendkívül hatékony hónap volt a bevételek szempontjából.
Ennek ellentmond viszont, hogy az első hat hónap adatai szerint az államkasszába a tervezetthez képest egymilliárd lejjel kevesebb pénz folyt be – főként az általános forgalmi adó (áfa/TVA) tekintetében –, emiatt a kormány kénytelen volt lemondani az európai uniós projektek társfinanszírozásáról.
A Pénzügyi Tanács jelentése szerint a költségvetés-kiigazításban a kormány könyvelési „trükkök” nyomán mesterségesen növelte a várható bevételeket, ezért látszólag valóban pozitív kiigazításról van szó, a valóságban azonban 128 millió lejes bevétel-csökkentésre volt szükség.
A kormánynak ráadásul az április elsejétől az üzemanyagra kivetett, literenkénti 7 eurócentes adóval kapcsolatban sem jöttek be a számításai: az adóhatóság (ANAF) statisztikái szerint az államkassza április és június közötti bevételei alulmúlták a megelőző három hónap adatait. Mint kiderült: április–júniusban a különleges fogyasztási adókból – amelyek közé a hétcentes illeték is tartozik – 2,17 milliárd lej folyt be, ez több mint 380 millió lejjel kevesebb a január–márciusi bevételhez képest.
A Digi 24 hírtelevízió úgy tudja, ennek oka, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen visszaesett a benzinkutak forgalma: március óta 6,5 százalékkal csökkentek az eladások. Victor Ponta ezzel kapcsolatban a csatorna egyik műsorában úgy nyilatkozott: mindez annak tudható be, hogy a kereskedők egy része mostanáig a raktáron felhalmozott adózatlan üzemanyagot árusított, ezért csak „év végén kell levonni a következtetéseket.”
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
szóljon hozzá!