Feltennék Romániát a turisztikai térképre. A kormány de minimis támogatással próbálja a külföldi vendégek idecsalogatására biztatni az utazásszervezőket
Fotó: Haáz Vince
Ahogy a puding próbája az evés, úgy az is csak utólag derül ki, hogy mennyire sikerül növelni a legalább négy napot Romániában eltöltő külföldi turisták számát, ha a kormány vissza nem térítendő támogatást nyújt az őket idecsábító utazásszervezőknek. A Krónikának nyilatkozó szakértő szerint ugyanakkor a romániai idegenforgalomnak jelen pillanatban számos kihívással kell megküzdenie.
Turistánként 40 eurós vissza nem térítendő állami támogatásban részesülhetnek a romániai utazásszervező cégek minden egyes, külföldről idecsábított turista után, amennyiben a vendég legalább négy napot az országban marad, továbbá valamennyi, itt eltöltött éjszaka után 2 euró járna, amennyiben érvénybe lép az idegenforgalmi minisztérium által közvitára bocsátott törvénytervezet.
A jogszabályjavaslat célja a Romániába látogató külföldi turisták számának növelése, illetve az, hogy minél hosszabb ideig maradjanak az országban. „Gyakorlatilag részben az állami költségvetésből megtérítik az utazásszervezőknek ezen utazási csomagok megszervezésére fordított kiadásait. A kezdeményezés segíteni fogja a versenyszférában tevékenykedők munkáját, cserében érkeznének a külföldi turisták, vagyis nőnének az idegenforgalmi bevételek, és nőne a turizmusnak a hozzájárulása a bruttó hazai termékhez (GDP)” – érvelt a kezdeményezés mellett Constantin-Daniel Cadariu vállalkozásokért és turizmusért felelős miniszter.
„Hiába tesznek erőfeszítéseket a turisztikai ügynökségek, nyújt támogatásokat a kormány, vagy esetleg profibb módon népszerűsítik az országot a turisztikai vásárokon, ez rövid távon nem változtatja meg Románia pozícióját” – szögezte le a kezdeményezést firtató kérdésünkre Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének dékánja. A turisztikai szakember szerint ezek az eszközök segíthetnek ugyan, de az ország alapadottságai nem változnak, vagyis természeti értékek terén nagyon jól áll, de az idevezető infrastruktúra összehasonlítva a többi uniós tagállammal nagyon gyengén szerepel.
„Az alacsony érkezésszám adott, innen indulva látványos növekedést lehet elérni, fel lehet mutatni javulást” – jegyezte meg ugyanakkor a nagyváradi szakértő. Hozzátette: az infrastruktúra hiányosságait ezekkel az eszközökkel nehéz befolyásolni, ugyanakkor ez hatalmas hátrány, hiszen ha jó az infrastruktúra, könnyen és gyorsan le lehet szervezni a turizmus folyamatát, a rossz körülmények viszont növelik a költségeket, a fáradtságot, az időt.
Szilágyi Ferenc ugyanakkor leszögezte, más lehetőség nincs, mint követni ezeket a módszereket, bízva abban, hogy hosszú távon az erőfeszítéseknek meglesz az eredményük, mert szépen lassan, romániai tempóban megépülnek az utak, a repülőterek, a brassói légikikötőt például az ígéretek szerint az év végén átadják.
Az ilyen pénzügyi motiváció amúgy nem egyedülálló, más országok is bevetnek hasonló eszközöket, nemcsak azoknak, akik a turizmusban tevékenykednek, kiszolgálják a turistákat, hanem időnként közvetlenül a turistáknak is léteznek állami felajánlások. A közelmúltban Litvániában hirdették meg, hogy ha valaki odautazik legkevesebb négy-öt napra, akkor állami költségen egy nappal meg lehet hosszabbítani az ott-tartózkodást. Portugália is alkalmazta ezt a módszert, mivel Lisszabon és Portó fontos ugródeszkák az Atlanti-óceánon keresztüli repülésekhez, átszállóreptérként működnek Latin-Amerika irányába, éveken keresztül ajánlották azt a lehetőséget, hogy két éjszaka lisszaboni vagy portói szállást megtámogatnak, így megállították az átutazó turistákat.
„Léteznek közvetlen és indirekt eszközök, amivel a kormányok felpörgethetik a belföldi, illetve a külföldi turizmust, nyilván minden ország más helyzetben van, másfajta energiákat tud mozgósítani Portugália, és másokat Románia” – részletezte a szakértő. Hangsúlyozta, a 40 eurós támogatást a turisztikai ügynökségek arra is szánhatják, hogy csökkentik az áraikat, de valószínűbb hogy inkább marketingre fordítják. Az pedig majd utólag derül ki a számokból, a turistaérkezésekből, hogy a kezdeményezés javított, vagy sem a helyzeten.
„A koronavírus-járvány utáni időszakban várhatóan a nagyon népszerű turisztikai célpontok pörögnek fel még inkább, a klasszikus célpontok, mint például Görögország, és ezzel párhuzamosan, a kevésbé népszerű célpontok esetében, mint amilyen Románia is, továbbra is a belföldi turizmusra lehet leginkább alapozni” – véli a szakértő. Szilágyi Ferenc arra is kitért, hogy szintén a járvány hatása, hogy sokan elszakadtak a társadalomtól, az elmúlt években bezárkóztak, őket kellene a turisztikai vállalkozásoknak is megszólítaniuk, kimozdítaniuk.
Az európai térképen Románia elég színes, vagyis kockázatosabb célpontnak jelölik, miközben például Magyarország vagy a skandináv államok fehéren maradtak, azokat továbbra is kockázatmentesnek ítélik. A turizmusban a növekedés, a béke a kulcsszavak, a recesszió, a járvány, a háború a turizmus „halálát jelenti” – húzta alá Szilágyi Ferenc.
Hozzáfűzte: Románia számára az sem jelent segítséget, ha korlátozzák az oroszok mozgását a világban, az orosz turisták klasszikus desztinációin – Törökországban, Ciprusban, Görögországban – csökkenhet a forgalom, a kereslet visszaesése árcsökkenést eredményezhet, így más térségekből, például Romániából vonzanak oda vendégeket. Ez a jelenség a belföldi turizmust is befolyásolhatja, hiszen ha kiderül, hogy Vama Veche vagy Costinești drágább, mint Kréta, akkor sokan az utóbbit választják.
Szilágyi Ferenc hozzátette, a koronavírus-világjárvány drámai következményekkel járt a turizmusgazdaság valamennyi szereplőjére nézve, jelenleg is olyan geopolitikai, biztonsági, járványügyi kihívásokkal szembesülnek, amelyekre a korábbi évtizedekben nem volt példa. A Partiumi Keresztény Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem ezért június 23–24-én Restart címmel szervez Nagyváradon Nemzetközi Idegenforgalmi és Vendéglátói Konferenciát, abban a reményben, hogy a jó példák, jó ötletek, a sikeres alkalmazkodási minták révén közös válaszok születhetnek a felmerülő kérdésekre.
Március 9-étől, a Covid–19 miatt bevezetett korlátozások teljes feloldásától kezdve több mint 11 ezer munkahelyet kínáltak a romániai szálloda-, vendéglő- és kávézótulajdonosok – derül ki az eJobs munkaközvetítő cég adataiból. Ez 153 százalékos növekedést jelent a tavalyi, és 22 százalékos növekedést a 2019-es évben a HoReCa-ágazatban kínált munkahelyekhez képest.
„A HoReCa-ágazatban az utóbbi években tapasztalt bizonytalanság miatt súlyos munkaerőhiány lépett fel; a járvány alatt sokan más, stabilabb területeken, például kiskereskedelemben, csomagkihordásban, futárszolgálatban kerestek állást” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bogdan Badea, az eJobs Románia igazgatója.
A vendéglátóiparban amúgy a legtöbb munkahelyet az egyetemi városokban és a turistacélpontokon hirdették meg. Első helyen Bukarest áll, itt 6000 állást kínálnak az ágazatban; a fővárost Konstanca, Temesvár, Kolozsvár és Nagyszeben követi a sorban.
Bogdan Badea azt is elmondta, a súlyos munkaerőhiány miatt a munkáltatók a külföldiek alkalmazásában látják a megoldást, ő maga reméli, hogy a bérek emelkedésével és az ágazat stabilizálódásával a romániai munkakeresők számára is újra vonzóvá válik a vendéglátóipar.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!