Feltennék Romániát a turisztikai térképre. A kormány de minimis támogatással próbálja a külföldi vendégek idecsalogatására biztatni az utazásszervezőket
Fotó: Haáz Vince
Ahogy a puding próbája az evés, úgy az is csak utólag derül ki, hogy mennyire sikerül növelni a legalább négy napot Romániában eltöltő külföldi turisták számát, ha a kormány vissza nem térítendő támogatást nyújt az őket idecsábító utazásszervezőknek. A Krónikának nyilatkozó szakértő szerint ugyanakkor a romániai idegenforgalomnak jelen pillanatban számos kihívással kell megküzdenie.
Turistánként 40 eurós vissza nem térítendő állami támogatásban részesülhetnek a romániai utazásszervező cégek minden egyes, külföldről idecsábított turista után, amennyiben a vendég legalább négy napot az országban marad, továbbá valamennyi, itt eltöltött éjszaka után 2 euró járna, amennyiben érvénybe lép az idegenforgalmi minisztérium által közvitára bocsátott törvénytervezet.
A jogszabályjavaslat célja a Romániába látogató külföldi turisták számának növelése, illetve az, hogy minél hosszabb ideig maradjanak az országban. „Gyakorlatilag részben az állami költségvetésből megtérítik az utazásszervezőknek ezen utazási csomagok megszervezésére fordított kiadásait. A kezdeményezés segíteni fogja a versenyszférában tevékenykedők munkáját, cserében érkeznének a külföldi turisták, vagyis nőnének az idegenforgalmi bevételek, és nőne a turizmusnak a hozzájárulása a bruttó hazai termékhez (GDP)” – érvelt a kezdeményezés mellett Constantin-Daniel Cadariu vállalkozásokért és turizmusért felelős miniszter.
„Hiába tesznek erőfeszítéseket a turisztikai ügynökségek, nyújt támogatásokat a kormány, vagy esetleg profibb módon népszerűsítik az országot a turisztikai vásárokon, ez rövid távon nem változtatja meg Románia pozícióját” – szögezte le a kezdeményezést firtató kérdésünkre Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének dékánja. A turisztikai szakember szerint ezek az eszközök segíthetnek ugyan, de az ország alapadottságai nem változnak, vagyis természeti értékek terén nagyon jól áll, de az idevezető infrastruktúra összehasonlítva a többi uniós tagállammal nagyon gyengén szerepel.
„Az alacsony érkezésszám adott, innen indulva látványos növekedést lehet elérni, fel lehet mutatni javulást” – jegyezte meg ugyanakkor a nagyváradi szakértő. Hozzátette: az infrastruktúra hiányosságait ezekkel az eszközökkel nehéz befolyásolni, ugyanakkor ez hatalmas hátrány, hiszen ha jó az infrastruktúra, könnyen és gyorsan le lehet szervezni a turizmus folyamatát, a rossz körülmények viszont növelik a költségeket, a fáradtságot, az időt.
Szilágyi Ferenc ugyanakkor leszögezte, más lehetőség nincs, mint követni ezeket a módszereket, bízva abban, hogy hosszú távon az erőfeszítéseknek meglesz az eredményük, mert szépen lassan, romániai tempóban megépülnek az utak, a repülőterek, a brassói légikikötőt például az ígéretek szerint az év végén átadják.
Az ilyen pénzügyi motiváció amúgy nem egyedülálló, más országok is bevetnek hasonló eszközöket, nemcsak azoknak, akik a turizmusban tevékenykednek, kiszolgálják a turistákat, hanem időnként közvetlenül a turistáknak is léteznek állami felajánlások. A közelmúltban Litvániában hirdették meg, hogy ha valaki odautazik legkevesebb négy-öt napra, akkor állami költségen egy nappal meg lehet hosszabbítani az ott-tartózkodást. Portugália is alkalmazta ezt a módszert, mivel Lisszabon és Portó fontos ugródeszkák az Atlanti-óceánon keresztüli repülésekhez, átszállóreptérként működnek Latin-Amerika irányába, éveken keresztül ajánlották azt a lehetőséget, hogy két éjszaka lisszaboni vagy portói szállást megtámogatnak, így megállították az átutazó turistákat.
„Léteznek közvetlen és indirekt eszközök, amivel a kormányok felpörgethetik a belföldi, illetve a külföldi turizmust, nyilván minden ország más helyzetben van, másfajta energiákat tud mozgósítani Portugália, és másokat Románia” – részletezte a szakértő. Hangsúlyozta, a 40 eurós támogatást a turisztikai ügynökségek arra is szánhatják, hogy csökkentik az áraikat, de valószínűbb hogy inkább marketingre fordítják. Az pedig majd utólag derül ki a számokból, a turistaérkezésekből, hogy a kezdeményezés javított, vagy sem a helyzeten.
„A koronavírus-járvány utáni időszakban várhatóan a nagyon népszerű turisztikai célpontok pörögnek fel még inkább, a klasszikus célpontok, mint például Görögország, és ezzel párhuzamosan, a kevésbé népszerű célpontok esetében, mint amilyen Románia is, továbbra is a belföldi turizmusra lehet leginkább alapozni” – véli a szakértő. Szilágyi Ferenc arra is kitért, hogy szintén a járvány hatása, hogy sokan elszakadtak a társadalomtól, az elmúlt években bezárkóztak, őket kellene a turisztikai vállalkozásoknak is megszólítaniuk, kimozdítaniuk.
Az európai térképen Románia elég színes, vagyis kockázatosabb célpontnak jelölik, miközben például Magyarország vagy a skandináv államok fehéren maradtak, azokat továbbra is kockázatmentesnek ítélik. A turizmusban a növekedés, a béke a kulcsszavak, a recesszió, a járvány, a háború a turizmus „halálát jelenti” – húzta alá Szilágyi Ferenc.
Hozzáfűzte: Románia számára az sem jelent segítséget, ha korlátozzák az oroszok mozgását a világban, az orosz turisták klasszikus desztinációin – Törökországban, Ciprusban, Görögországban – csökkenhet a forgalom, a kereslet visszaesése árcsökkenést eredményezhet, így más térségekből, például Romániából vonzanak oda vendégeket. Ez a jelenség a belföldi turizmust is befolyásolhatja, hiszen ha kiderül, hogy Vama Veche vagy Costinești drágább, mint Kréta, akkor sokan az utóbbit választják.
Szilágyi Ferenc hozzátette, a koronavírus-világjárvány drámai következményekkel járt a turizmusgazdaság valamennyi szereplőjére nézve, jelenleg is olyan geopolitikai, biztonsági, járványügyi kihívásokkal szembesülnek, amelyekre a korábbi évtizedekben nem volt példa. A Partiumi Keresztény Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem ezért június 23–24-én Restart címmel szervez Nagyváradon Nemzetközi Idegenforgalmi és Vendéglátói Konferenciát, abban a reményben, hogy a jó példák, jó ötletek, a sikeres alkalmazkodási minták révén közös válaszok születhetnek a felmerülő kérdésekre.
Március 9-étől, a Covid–19 miatt bevezetett korlátozások teljes feloldásától kezdve több mint 11 ezer munkahelyet kínáltak a romániai szálloda-, vendéglő- és kávézótulajdonosok – derül ki az eJobs munkaközvetítő cég adataiból. Ez 153 százalékos növekedést jelent a tavalyi, és 22 százalékos növekedést a 2019-es évben a HoReCa-ágazatban kínált munkahelyekhez képest.
„A HoReCa-ágazatban az utóbbi években tapasztalt bizonytalanság miatt súlyos munkaerőhiány lépett fel; a járvány alatt sokan más, stabilabb területeken, például kiskereskedelemben, csomagkihordásban, futárszolgálatban kerestek állást” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bogdan Badea, az eJobs Románia igazgatója.
A vendéglátóiparban amúgy a legtöbb munkahelyet az egyetemi városokban és a turistacélpontokon hirdették meg. Első helyen Bukarest áll, itt 6000 állást kínálnak az ágazatban; a fővárost Konstanca, Temesvár, Kolozsvár és Nagyszeben követi a sorban.
Bogdan Badea azt is elmondta, a súlyos munkaerőhiány miatt a munkáltatók a külföldiek alkalmazásában látják a megoldást, ő maga reméli, hogy a bérek emelkedésével és az ágazat stabilizálódásával a romániai munkakeresők számára is újra vonzóvá válik a vendéglátóipar.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.
Gázolajhiány fenyeget télen Romániában – figyelmeztetett a Frames tanácsadó cég egy csütörtökön közzétett elemzésben.
Miután a bankok már korábban bejelentették, hogy perelni fognak a Versenytanács által a bankközi referencia-kamatláb (ROBOR) kapcsán kiszabott tetemes bírság miatt, az amúgy a román állam tulajdonában levő CEC Bank már lépett is.
Hivatalos vizsgálatot indított az Európai Bizottság a Booking.com szállásfoglalási platform ellen.
Háromszáz alkalmazottat bocsát el Romániában a szerencsejáték-szervező és sportfogadási cég, a Betfair – írja az Economedia.ro.
A kötelező magánnyugdíj-megtakarítások biztonságban vannak – jelentette ki szerdán Luca Niculescu.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!