Az általános forgalmi adó (áfa/TVA), valamint a jövedéki adó emelésének tulajdonítják az élelmiszeripari vállalkozók, illetve a sörgyártók, hogy az idei év során tavalyhoz képest csökkentek eladásaik, illetve fellendült a feketekereskedelem, amik miatt csökkentek az államkassza jövedelmei is.
2013. november 19., 18:452013. november 19., 18:45
A román gazdaság fellendítését az általános forgalmi adó (áfa/TVA) csökkentésével lehet elérni – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Sorin Minea, a Romalimenta élelmiszeripari munkáltatói szövetség elnöke, aki – mint mondta – csodálkozik, hogy a kormány nem látja be, hogy az áfa 19 százalékról 24 százalékra történt emelése nem vált be, ez az adó, ami csak a legritkább esetekben folyik be az államkasszába. Mint hangsúlyozta, amellett, hogy időn egyre csökkentek eladásaik, jövőre még nagyobb bajba kerülhetnek, ha a kormány nem tartja be abbéli ígéretét, hogy csökkenti az élelmiszeripari termékek áfáját, ugyanis Bulgária és Magyarország is erre a lépésre készül, az ottani termékek olcsóbbá válása pedig tovább csökkenti majd a romániai belpiaci fogyasztást. Minea egyébként azzal számolt, hogy az áfaemelés legalább 30 százalékkal növelte az adócsalást az ágazatban. „Az IMF-nek nem az áfa szintje jelenti a gondot, hanem az adóbehajtás mikéntje. Ha nő az áfa, s az IMF nem érti ezt meg, a költségvetési bevételek összeomlanak. Bármit is vetítettek elő, az áfaemelés nem növelte a büdzsé élelmiszeriparból származó bevételeit” – mutatott rá a munkáltatói szövetség elnöke, aki szerint ezzel szemben az általános forgalmi adó csökkentése azonnali pozitív hatással bírna. Amint arról beszámoltunk, az elmúlt héten Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter arról beszélt, hogy a kenyér után a húsipari termékek áfája fog 24-ről 9 százalékra csökkenni, s nem zárta ki a hasonló intézkedést a zöldségek, gyümölcsök, valamint a tej esetében sem, Victor Ponta kormányfő pedig a biotermékek áfájánk csökkentését helyezte kilátásba.
Hasonló cipőben a sörgyártók
A sörgyártók eközben arra panaszkodnak, hogy az idei év első nyolc hónapjában 8 százalékkal estek vissza eladásaik a tavalyi esztendő hasonló időszakához viszonyítva. Mint Constatin Bratu, a Romániai Sörgyártók Egyesületének (ABR) tegnap egy üzleti konferencián elmondta, a jövedéki adó 10 százalékos növekedésének, valamint a valutaárfolyam kedvezőtlen alakulásának tudják be forgalmuk visszaesését. Jövőre nézve sem derűlátó a szakember, hiszen az új adópolitikával tovább nő a jövedéki adó. „Aggódunk a fiskális nyomás miatt. Nem növelheted a végtelenségig az adókat, ez nem lehet megoldás” – fogalmazott Romalimentás kollégájához hasonlóan, felszólítva a hatóságokat, hogy ehelyett inkább foglalkozzanak az adóbehajtás hatékonyságának a növelésével. Bratu ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a sörgyártók forgalmának visszaesése más ágazatokat is érint, hiszen a vendéglátósok eladásai is csökkennek, a hivatalos statisztikák szerint pedig a vendéglátásban a munkahelyek 8,5 százaléka a söreladásoknak köszönhető.
Az olcsóbb a népszerűbb
A vásárlóerő visszaesését bizonyítja a GfK piackutató intézet által tegnap nyilvánosságra hozott felmérés is. Mint a szakemberek rámutatnak, a romániai lakosság az infláció emelkedése miatt már nem tudta ugyanazokat a termékeket megengedni, mint egy évvel korábban, ezért az olcsóbb, többnyire a szuper- és hipermarketeknek az ismert termékeknél akár 20 százalékkal is olcsóbb sajátmárkás termékeit választotta előszeretettel. Ezek a termékek teszik ki egyébként a GfK szerint ma már a piac 15 százalékát. Nem ez ugyanakkor az első év, amikor számottevően megnövekedett a sajátmárkás termékek iránti kereslet. A Versenytanács tavalyi évre vonatkozó statisztikái szerint ezek az áruk tavaly az összeladások 7 százalékára rúgtak, ami pedig az élelmiszeripari termékek esetében 34, a nem élelmiszer jellegű termékek esetében pedig 36 százalékos növekedést jelentett az előző esztendőhöz viszonyítva.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
szóljon hozzá!