
Fotó: Gönczi Ákos
2009. november 18., 09:052009. november 18., 09:05
– A közelmúltban a székelyföldi vállalkozók egyesületbe tömörültek. A válság tette elkerülhetetlenné ezt a lépést, vagy már korábbi elképzelés kiforrásáról beszélhetünk?
– Világszinten és országos szinten is működnek érdekvédelmi szervezetek. Mi, a székelyföldi vállalkozók is gondoltunk egy nagyot, és – segíts magadon és az Isten is megsegít alapon – szervezetbe csoportosultunk. Ez az egyesület tulajdonképpen egy ernyő, amely alá bebújva egyetlen erőt képviselhetünk. Tulajdonképpeni célunk, hogy a Székelyföldet mint régiót minél inkább bevigyük a köztudatba.
Mindezt politikamentesen, azaz csak gazdasági téren szeretnénk az egyesületünkkel kiharcolni. A régióban már léteznek kisebb vállalkozói egyesületek, mint az Udvarhelyszéki Kis- és Közepes Vállalkozások Egyesülete, a gyergyószentmiklósi ARBOR vagy a háromszéki Asimcov. Ezek a jól működő szervezetek is csatlakoztak a szövetséghez, ami pedig megkönnyítette a munkánkat. Nem szeretnénk egy túlontúl felduzzasztott, működésképtelen egyesületet létrehozni.
Ezért is kötöttük ki, hogy a szervezetünknek csak az egymillió eurósnál nagyobb üzleti forgalommal rendelkező vállalkozások és a legkevesebb 100 alkalmazottat foglalkoztató cégek lehetnek tagjai. Eddig közel húsz cég csatlakozott, azonban a legelső, informális közgyűlésen közel 70 cég jelent meg. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy még csak Hargita és Kovászna megyéről beszélünk, a Maros megyei vállalkozókig még nem jutottunk el.
– Milyen fő tevékenységi körök mentén kezdett működni a szervezet?
– Nagyon nehéz dolga lenne ennek a szervezetnek, ha tanácsot akarna adni tagjainak, hisz mindig egy adott cég menedzsmentje tudja a legjobban, hogy mit kell tenni. Viszont a legtöbb tag és érdeklődő részéről az az óhaj fogalmazódott meg, hogy jöjjön létre egy egyesület, amelynek keretében a vállalkozók egyszerűen tudják tartani a kapcsolatot egymással. A kommunikációra eddig is megvolt a lehetőség, de sokan fontosnak tartják, hogy legyen ennek egy rendszere.
Másrészt fontos, hogy hallassuk hangunkat bizonyos gazdasági kérdésekben. Ilyen lényeges terület az infrastruktúra fejlesztése, ahol ugyan volt előrelépés az elmúlt években, de még mindig vannak gyengébben fejlett régiók. Azt is el szeretnénk érni, hogy a ránk is vonatkozó jogszabályok alakulásába is beleszólásunk legyen, tehát mi is úgy szeretnénk dolgozni és együttműködni az illetékes hatóságokkal, mint más érdekvédelmi szervezetek.
– A szintén nemrég bejegyeztetett Székelyföld márkanév is a térség népszerűsítését, gazdasági fellendülését célozza meg. A szövetség mennyiben vesz részt ennek gyakorlatba ültetésében, népszerűsítésében?
– Ez egy nemes gondolat, egy érték, és ugyanakkor egy lehetőség is a székelyföldi vállalkozóknak. Mi teljes mértékben támogatjuk a kezdeményezést, és abban is szerepet vállalunk, hogy a jelenleg futó két kezdeményezés (az RMDSZ-es és az SZNT-s – szerk. megj.) közös nevezőre jusson. Ezt a lehetőséget mi mindenképpen közös megegyezéssel kívánjuk érvényre juttatni.
– Mennyiben érintette a gazdasági világválság a székelyföldi vállalkozókat? Ön szerint hol tart most a krízis?
– Nagyjából a válság felénél tartunk, de a választások után tisztábban fogunk látni. A válság pedig mindenkit érintett. Több vállalkozóval is beszélgettem, akik megerősítettek ebben. Nem élünk elszigetelve a nagyvilágtól. Sajnos, amíg nem volt válság, addig sem jártunk az élen, most sem járunk elöl. Véleményem szerint azonban időnként kell egy-egy válság. Igaz, nem ennyire mély, súlyos és hosszan tartó. Viszont én a rosszban is a jót nézem.
– A jelenlegi válságban mi minősülhet jónak?
– Az, hogy elkezdtünk gondolkodni. Az elmúlt években ugyanis kissé elengedtük magunkat. Például az én vállalkozásaimnál is olyan költségtételeket fedeztünk fel, majd faragtunk le, amelyeken 2007-ben és 2008-ban egyszerűen átléptünk. Időnként meg kell állnunk ahhoz, hogy tudjunk gondolkodni és pihenni. Mert a vállalkozónak is kell a pihenés. Nálam az elmúlt 15 év olyan ritmust diktált, hogy ez a pihenés most kifejezetten jólesik.
– Ön szerint mikor kezdődhet el Románia gazdasági fellendülése?
– Jövő év második felétől. Remélhetőleg.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.