2009. október 01., 08:432009. október 01., 08:43
– A válság ellenére nyereséges az OTP Bank Románia, sőt további terjeszkedést terveznek. Ön szerint mi a válságkezelés, a túlélés receptje?
– Kettős jubileumot ünnepelünk idén: az OTP-csoport hatvanéves és ötéves az OTP Románia. A vállalkozók egy része sajnos nem fogja túlélni a válságot, jelentős része viszont megerősödve kerül ki a válságból. Túlélik, akik konzervatívok voltak, betartották a szakma szabályait, hosszú távra terveztek, és nem próbálták csak a pillanatnyi lehetőségeket kihasználni. Komoly gondjaik vannak azonban azoknak, akik egyféle üzletágba csaptak bele, ami akkor éppen divatos volt, például csak luxuscikket árusítottak, csak autó- vagy ingatlanértékesítésből akartak megélni.
Még roszszabb, ha ezt nem saját pénzből, hanem hitelből tették. Akik a vállalkozásaikat több lábon tartották, autókereskedés mellett autószervizt is működtettek, az építkezés mellett kereskedelemmel is foglalkoztak, általában konzervatív módon adósodtak el, hiába esett mindenkinek a piaca 30-40 százalékot, erősebbek maradnak. Az OTP Bank esetében is pontosan ez történt: 2008-ban, amikor mások még százszámra nyitottak bankfiókokat, mi már csak egyet nyitottunk.
Már láttuk a válság jeleit, és nem akartuk a költségbázisunkat túlterhelni. A kockázatosabb hitelek nyújtásával már 2007 végén leálltunk, a politikánkban a telek-, a projekt- és magánszemély- hitelezésnél is szigorúan betartottuk a bankszakmában jól bevált kockázatkezelési szabályokat. Nem fedezetre, hanem jövedelemre adtunk hitelt, ügyeltünk arra, hogy földhitelt nem 100, hanem csak 50 százalékig adtunk. Amikor a földek ára visszaesett, mindenki megértette, miért volt ez fontos. Aki megfeledkezik a szakma szabályairól, bajba kerül. A kockázatkezelés arról szól, hogy a várható bevételeket és a várható kockázatokat össze kell párosítani.
– Jelen vannak az ország nagyvárosaiban, a magyarok lakta területeken viszont a kisvárosokban is. Bevált ez a stratégia?
– Jelenleg 106 bankfiókunk van, a magyarlakta területeken tízezer lakosú városokban is nyitottunk fiókot, legutóbb négy hónappal ezelőtt Kovászna városban. A válság ellenére úgy gondoltuk, ott a helyünk, ígéretes a környék. Stratégiánk másik alappillére, hogy az ország valamennyi megyéjében jelen legyünk. Eddig ez bevált. Egy bankfiók működése a személyzettől és az ügyfélkörtől függ. Több helyen meg kellett változtatni a fiókvezetőt, hogy a jó potenciális ügyfélkör mellett igazán felfusson a bank.
Például Sepiszentgyörgyön, Nagyváradon, Kolozsváron a főtéren, Gyergyószentmiklóson az új fiókvezető kinevezése óta sokkal jobban működik az OTP. Marosvásárhelyen mind a két fiók hagyományosan jó. Ugyanakkor azt érezzük, hogy a magyar nemzetiségűek bizalma inkább az OTP felé fordul. Ez abból is látszik, hogy Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár és Bihar megyében az országos átlagnál jóval nagyobb a piaci részesedésünk. Kitűnő üzletünk van ott is, ahol megbízható kapcsolatokat tudtunk kiépíteni, például Iaşi-ban, Bákóban, Slatinán és Bukarestben is vannak jól működő fiókjaink.
– Hogyan alakította politikájukat a válság?
– A hosszú távú stratégia mellett a válságos időszakban a rövid távú intézkedéseknek óriási szerepük van. Áprilisban kezdtük ajánlani az adósságrendező hitel egy formáját. A meglevő adósunknak a tartozását elkezdtük egy adósvédelmi programmal átütemezni: aki bajba jutott, mert meggyengült a lej, vagy elveszítette a munkahelyét, vagy egyszerűen csak nőttek a megélhetési költségei, vagy az együttes hatás, a kisebb fizetés és magasabb költségek, nem tették lehetővé a hitel törlesztését. Ebben a programban kétezer lakossági hitelt ütemeztünk át.
A banknak nem célja az ügyfelek tönkretétele, az ingatlanjaik elvétele. A cél a kölcsönadott pénz visszaszerzése, a végrehajtás az utolsó lehetőség. Az adósvédelmi programra jól reagáltak, az átütemezett hitelek csak egy kis hányada esett ismételten vissza a nem fizetésbe, de esetükben sokkal súlyosabb problémák vannak. A vállalkozók esetében is arra törekszünk, hogy átstrukturáljuk a hiteleiket, elhalasztjuk a tőke fizetését. Rengeteg lehetőség van, most mindenkinek megértőbbnek kell lennie a másikkal: a vállalkozóknak, a bankoknak, a hatóságoknak. Ez egy olyan időszak, ami nem normális játékszabályok szerint működik, sokkal inkább a jövőre kell összpontosítani, de a jövőt meg kell élni.
– Mennyiben segít a kormány a válság könnyebb átvészelésében?
– Nagy kettősséget tapasztalok a hatóságok részéről. A Román Nemzeti Banknak majdnem egyedülálló szerepe van abban, hogy az ország ennyire stabil. A jegybank már az elmúlt öt-hat évben igyekezett lefékezni a hitelezési lendületet, magasabb tőke-, tartalékkövetelményekkel hűteni a piacot, hiszen szakemberei látták, hogy egy túlfűtött piac katasztrófába torkollhat. Kőkemény szabályokkal a pénzügyi rendszert folyamatos megfigyelés alatt tartják, és ha hiányosságot észlelnek, rögtön intézkednek. Tehát a jegybanknak köszönhető, hogy elég stabil a lej és a pénzügyi rendszer. Ugyanakkor a jegybank önmagában nem tudja a gazdaságot serkenteni, a vállalkozókat segíteni, ezekhez nincsenek eszközei. Sajnos a kormány részéről egyáltalán nem látom, hogy ezeket a lépéseket megtenné.
A kormány önmagát szorította olyan helyzetbe, hogy nem tud lépni. Amíg ekkora a költségvetési hiány, és ezt külföldi pénzekből kell fedezniük, a kormány nem tud pénzt adni gazdaságélénkítésre. Késnek az áfa-visszaigénylések, a kórházak pénzei, a gazdaságban a pénz keringése lelassul, és nincsenek számottevő, a garanciaalapon túlmutató igazi programok. Németországban rendkívül komoly program van a vállalkozások megsegítésére, Olaszországban mentőcsomag a kisvállalkozások számára, Magyarországon is vannak kamattámogatási programok, Széchenyi-kártya, több százmilliárd forintot pumpálnak folyamatosan a mikro- és kisvállalkozásokba.
Nem a multicégeknek kell segítség, hanem a kis- és közepes vállalkozóknak, elsősorban a kicsik vannak veszélyben. Egy nagy vagy közepes vállalkozás megteheti, hogy átstrukturálja magát, elbocsátja az alkalmazottait, csökkenti a költségeit, és így túl fogja élni a válságot. A kisvállalkozónak nincs hova menekülnie, nem tud költséget csökkenteni, ezért ha tartósan nem kapja meg a pénzét, vagy alacsony a forgalma, akkor megszűnik a cége. Így a tulajdonos, az alkalmazottai előbb-utóbb állami segélyre kényszerülnek. Tehát az államnak a pénzt úgyis el kell költenie, csak nem mindegy hogy gazdaságfejlesztésre vagy segélyekre akarja fordítani, mindez nem elég tág látókörre utal. Sok magyarlakta területen a kisközösségek kisvállalkozásai vannak veszélyben, ezért is látom szükségesnek, hogy minden lehetőséget feltárjunk előttük, de sajnos nincs sok ilyen.
– Becsléseik szerint mikorra várható a válság vége?
– Én született optimista vagyok. Úgy látom, a forgalom visszaesése már elérte a mélyszintet, a bekövetkezett 40 százalékos csökkenés egyfajta logikus alja a piacnak, hiszen az emberek esznek-isznak, járnak szórakozni, valamilyen igényük mindig van, amit meg kell termelni. Visszaesett az import az országban, tehát az egyensúly helyreállt, és a lej stabil maradt. Vannak olyan fundamentumok, amelyekre alapozva a visszaesés leáll, ezekben a hónapokban bekövetkezik a stabilizálódás. Jövő év közepétől ez átfordul növekedésbe, már egyszázalékos növekedést számítunk. Szerintem nem ez a mostani visszaesés a gond, hiszen korrekciók mindig vannak, a gazdaság ciklikusan működik, a növekedést mindig csökkenés követi, helyreállítva az értékviszonyokat, amik időnként a növekedés közben eltorzulnak.
Az elmúlt tíz év extranövekedése nem volt normális. Tévedett, aki azt hitte, hogy egy paşcani-i lakásért annyit lehet kérni, mint egy zürichiért. A borzasztó nagy pofon a plusz kilencről a mínusz nyolcra való visszaesés, hiszen az 17 százalékot jelent. Valójában sokkal pesszimistábbak az emberek, mint amennyire ezt a tényleges helyzet indokolja. Például a politikai kockázat kicsi, a gazdaság tényleges fundamentumai erősebbek annál, hogy egy választás ezt meg tudja zavarni. Ismét kialakulnak a normális viszonyok, tartós növekedési pályára áll az ország, nem lesz kilencszázalékos a növekedés, de nem is kell: 2-3-4 százalék bőségesen elég lesz a következő jó néhány évtizedre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.