
2012. augusztus 09., 06:192012. augusztus 09., 06:19
A kormány egyébként jelezte az IMF-nek a differenciált adózásra vonatkozó elképzeléseit, amelyet 2013-tól vezetne be. A pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, nem tudná megjósolni, hogy az adómódosítás milyen hatással lenne a jövő évi költségvetésre, ezt csak konkrét számadatok birtokában lehet meghatározni.
A valutaalap, az Európai Bizottság és a Világbank képviselőivel folytatott tárgyaláson részt vevő Victor Ponta miniszterelnök hangsúlyozta, az adókra és illetékekre, valamint a különböző pénzügyi támogatásokra vonatkozó módosításokra kizárólag a nemzetközi hitelintézetek beleegyezésével kerülhet sor, mindennél fontosabb ugyanis a kormány gazdasági és pénzügyi politikájának stabilitása és kiszámíthatósága. Ponta ugyanakkor elmondta, az IMF-fel tervezett elővigyázatossági típusú hitelszerződéssel kapcsolatban a kormány csak ezt követően, a parlamenti választások lejárta után hoz majd döntést.
„Az országnak szüksége van a megegyezésre, amely leginkább egy egészségügyi biztosításnak felel meg, hiszen csak akkor folyamodnánk tényleges kölcsönhöz, ha erre valóban szükség lenne. Erről mindenesetre csak a választások után eshet szó, a jelenleg érvényben lévő megállapodás egyébként is csak tavasszal jár le” – fogalmazott a kormányfő.
Ponta azt is elmondta, az IMF küldöttsége üdvözölte a földgázzal és az elektromos energiával kapcsolatban bevezetett jogszabályokat, így a kormány folytatja az állami vállalatok privatizálását, illetve tőzsdei bejegyzését. Florin Georgescu elmondása szerint a Transgaz vállalat részvényei szeptember közepén kerülnek tőzsdére, az Oltchim esetében pedig a beruházónak munkahelyeket kell biztosítania.
Mint ismeretes, az IMF, az Európai Bizottság, valamint a Világbank küldöttsége múlt héten érkezett Bukarestbe a készenléti hitelmegállapodásban rögzítettek felülvizsgálatára, az illetékesek augusztus közepéig maradnak, a megbeszélések eredményeit ezt követően hozzák nyilvánosságra. Románia egyébként újabb kétéves elővigyázatossági típusú hitelszerződést akar kötni az IMF-fel a 2013 és 2015 közötti időszakra, ez azt jelenti, hogy csak váratlan válsághelyzet esetében lehetne a hitelkeretet felhasználni.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.