Fotó: Archív
2011. szeptember 23., 08:322011. szeptember 23., 08:32
Véleményük szerint az RMDSZ, a PDL, valamint az Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) szervezetek – amelyek tagjai a pénzügyi bizottság többségét alkotják – nem a választóik, hanem saját politikai csoportjuk érdekeit képviselik. Bogdan Hossu, a szakszervezet elnöke kijelentette: a honatyáknak saját kifizetéseik határidejét kellett volna 2016. december 31-éig kitolniuk. Az Alfa Kartell tagjai azt kérték a honatyáktól, hogy a törvényeket tisztelve mutassanak példát az állampolgároknak. A kifizetések halasztásáról szóló döntés várható volt – vélekedett Dumitru Costin, a Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke, aki szerint nem kizárt egy újabb elnapolás sem. Hozzátette: a közalkalmazottak további lépéseket terveznek, jogászokkal való egyeztetés után pedig az a lehetőség is felmerült, hogy az ügyet áthelyezik az Európai Unió bíróságához.
A BNS elnöke hangsúlyozta: a képviselők szerdai döntése alátámasztja, hogy a régóta várt gazdasági növekedés folyamatosan késik. Eközben csütörtökön a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD) bejelentette, támogatni fogja a közalkalmazottakat, ha utóbbiak a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulnak, beperelve a román államot. Minderről Lia Olguţa Vasilescu PSD-s szenátor nyilatkozott csütörtöki sajtótájékoztatóján. A politikus nem tartja elfogadhatónak, hogy egy jogállamban a kormány nem rója le az állampolgárokkal szembeni tartozásait. A szenátor azt a lehetőséget is felvetette, hogy az állam fizessen kamatot a károsultaknak. A képviselőház pénzügyi bizottsága szerdán döntött arról, hogy a közalkalmazottak bírósági úton megszerzett jussának kifizetési határidejét a 2009/71-es törvény által előírt 2012. december 31-ei dátumról 2016. december 31-ére változtatják. A bizottság emellett a visszatérítés éves százalékait is módosította. Eszerint a közalkalmazottak 2012-ben az összeg 5 százalékát, 2013-ban 10 százalékát, 2014-ben és 2015-ben egyenként 25 százalékot, 2016-ban pedig a megmaradt 35 százalékot fogják megkapni. Maria Eugenia Barna UNPR-s képviselő, a bizottság elnöke elmondta: az eljárás módosítására azért volt szükség, hogy a kormány eleget tehessen az idei és az elkövetkező évek meghatározott költségvetési deficitjének. A végső döntést a képviselőháznak kell meghoznia.
| Több mint százan tüntettek szerdán és csütörtökön a munkaügyi minisztérium előtt, az Alfa Kartell és az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) tagjai azzal vádolják a kormányt, hogy az elzárkózik a szociális párbeszédtől. A tüntetők emellett azt is kifogásolták, hogy a tevékenységi ágazatok megerősítésére vonatkozó határidő lejárt, az ügyben pedig nem született kormányhatározat. Dumitru Costin, a BNS elnöke kifejtette: a honatyák a munkatörvénykönyv módosításával a munkaadóknak és tulajdonosoknak kedveztek, az új munkahelyek létrehozásáról szóló ígéreteik pedig hamisnak bizonyultak. „A kormány által biztosított munkahelyek nem voltak törvénybe iktatva. A nyugdíjak nem növekedtek, augusztusban viszont megnőtt a munkanélküliek aránya, annak ellenére, hogy a mezőgazdaság és turizmus területén akadtak még szabad helyek. Az ellentmondás a csapnivaló törvénykezés eredménye” – vélekedett a szakszervezeti vezető. Toader Paraschiv, a Rendőrök Országos Szakszervezetének főtitkára szerint a szaktárcának nem áll szándékában olyan határozatot hozni, amely a tevékenységi ágazatokat stabilizálná. Hozzátette: a miniszterváltás célja a szociális párbeszéd megsemmisítése volt. A szakszervezeti tagok a következő napokban folytatják a megmozdulást, a tervek szerint pedig pénteken Sulfina Barbu munkaügyi miniszterrel is egyeztetnek. A tárcavezető a tárgyalásra a munkáltatókat is meghívta. A politikus kijelentette: az új munkahelyek teremtésére vonatkozó megoldások javaslatát várja a szakszervezeti tagoktól, ezeket pedig kivétel nélkül megvitatják majd kormányzati szinten. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Látogatottsági adatok