Fotó: Archív
2011. szeptember 23., 08:322011. szeptember 23., 08:32
Véleményük szerint az RMDSZ, a PDL, valamint az Országos Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) szervezetek – amelyek tagjai a pénzügyi bizottság többségét alkotják – nem a választóik, hanem saját politikai csoportjuk érdekeit képviselik. Bogdan Hossu, a szakszervezet elnöke kijelentette: a honatyáknak saját kifizetéseik határidejét kellett volna 2016. december 31-éig kitolniuk. Az Alfa Kartell tagjai azt kérték a honatyáktól, hogy a törvényeket tisztelve mutassanak példát az állampolgároknak. A kifizetések halasztásáról szóló döntés várható volt – vélekedett Dumitru Costin, a Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke, aki szerint nem kizárt egy újabb elnapolás sem. Hozzátette: a közalkalmazottak további lépéseket terveznek, jogászokkal való egyeztetés után pedig az a lehetőség is felmerült, hogy az ügyet áthelyezik az Európai Unió bíróságához.
A BNS elnöke hangsúlyozta: a képviselők szerdai döntése alátámasztja, hogy a régóta várt gazdasági növekedés folyamatosan késik. Eközben csütörtökön a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD) bejelentette, támogatni fogja a közalkalmazottakat, ha utóbbiak a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulnak, beperelve a román államot. Minderről Lia Olguţa Vasilescu PSD-s szenátor nyilatkozott csütörtöki sajtótájékoztatóján. A politikus nem tartja elfogadhatónak, hogy egy jogállamban a kormány nem rója le az állampolgárokkal szembeni tartozásait. A szenátor azt a lehetőséget is felvetette, hogy az állam fizessen kamatot a károsultaknak. A képviselőház pénzügyi bizottsága szerdán döntött arról, hogy a közalkalmazottak bírósági úton megszerzett jussának kifizetési határidejét a 2009/71-es törvény által előírt 2012. december 31-ei dátumról 2016. december 31-ére változtatják. A bizottság emellett a visszatérítés éves százalékait is módosította. Eszerint a közalkalmazottak 2012-ben az összeg 5 százalékát, 2013-ban 10 százalékát, 2014-ben és 2015-ben egyenként 25 százalékot, 2016-ban pedig a megmaradt 35 százalékot fogják megkapni. Maria Eugenia Barna UNPR-s képviselő, a bizottság elnöke elmondta: az eljárás módosítására azért volt szükség, hogy a kormány eleget tehessen az idei és az elkövetkező évek meghatározott költségvetési deficitjének. A végső döntést a képviselőháznak kell meghoznia.
| Több mint százan tüntettek szerdán és csütörtökön a munkaügyi minisztérium előtt, az Alfa Kartell és az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) tagjai azzal vádolják a kormányt, hogy az elzárkózik a szociális párbeszédtől. A tüntetők emellett azt is kifogásolták, hogy a tevékenységi ágazatok megerősítésére vonatkozó határidő lejárt, az ügyben pedig nem született kormányhatározat. Dumitru Costin, a BNS elnöke kifejtette: a honatyák a munkatörvénykönyv módosításával a munkaadóknak és tulajdonosoknak kedveztek, az új munkahelyek létrehozásáról szóló ígéreteik pedig hamisnak bizonyultak. „A kormány által biztosított munkahelyek nem voltak törvénybe iktatva. A nyugdíjak nem növekedtek, augusztusban viszont megnőtt a munkanélküliek aránya, annak ellenére, hogy a mezőgazdaság és turizmus területén akadtak még szabad helyek. Az ellentmondás a csapnivaló törvénykezés eredménye” – vélekedett a szakszervezeti vezető. Toader Paraschiv, a Rendőrök Országos Szakszervezetének főtitkára szerint a szaktárcának nem áll szándékában olyan határozatot hozni, amely a tevékenységi ágazatokat stabilizálná. Hozzátette: a miniszterváltás célja a szociális párbeszéd megsemmisítése volt. A szakszervezeti tagok a következő napokban folytatják a megmozdulást, a tervek szerint pedig pénteken Sulfina Barbu munkaügyi miniszterrel is egyeztetnek. A tárcavezető a tárgyalásra a munkáltatókat is meghívta. A politikus kijelentette: az új munkahelyek teremtésére vonatkozó megoldások javaslatát várja a szakszervezeti tagoktól, ezeket pedig kivétel nélkül megvitatják majd kormányzati szinten. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok