
Nicu Marcu, az ASF elnöke szerint a 2021-ben csődbe ment City Insurance és az Euroins egyaránt „gonosz boszorkány” volt az ügyfelek számára
Nem lehetett megelőzni az Euroins – és a korábban csődbe ment – biztosítótársaságok bebukását Birtalan József, a pénzügyi felügyelet (ASF) vezetőtanácsának tagja szerint, részben mert az uniós szabályok nem engedik meg a hatóságnak, hogy korlátozza egy cég piaci részesedését vagy azt, hogy portfóliója hány százalékát tegyék ki a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások. Az illetékes a Krónikának úgy nyilatkozott, az ASF nem tehető felelőssé a biztosítási piacot sújtó újabb botrányért, és nem biztos abban, hogy a lakosság nem választja akkor is a fizetésképtelenné nyilvánított társaságot, ha előre figyelmeztetik a következményekre.
2023. március 20., 21:332023. március 20., 21:33
2023. március 20., 23:292023. március 20., 23:29
Magyarázatot kellett adnia a kétkamarás bukaresti parlament egyesített pénzügyi szakbizottsága előtt hétfőn a pénzügyi felügyelet (ASF) vezetőségének a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) területén piacvezető Euroins Romania pénteken bejelentett fizetésképtelenné válása miatt. A törvényhozók azt kérték számon az ASF elnökségén, hogy mandátumuk idején két – az utóbbi nyolc évben pedig négy – nagy biztosítótársaság csődje rengegette meg a kgfb-piacot, a kötvények jelentős mértékű drágulásához vezetve.
Akitől először is azt kérdeztük, miért nem lehetett hamarabb drasztikusan fellépni az Euroins-szel szemben, amely tavaly kétszer nem tett eleget a szavatolótőke-követelménynek és nem hajtotta végre az ehhez szükséges 2,19 milliárd lejes tőkeemelést. Birtalan József elmondta, többször felmerült a vezetőtanácsban, melyek azok a törvényes eszközök, amiket használni tudnak hasonló esetben, az egyik a felbontás lehetett volna, hogy szétválasztják a társaság életképes, illetve életképtelen részét, az életképes portfóliót pedig valaki átveszi. Csakhogy az olyan biztosítótársaság esetében, mint az Euroins – és ilyen volt a 2021-ben bebukott City Insurance is –, amelynek az üzleti forgalma, a bevételei 95 százaléka egyetlen pilléren, a kgfb-n nyugszik, egyszerűen nincs mit eladni, ezért ezt a megelőző eszközt nem lehetett használni.
Instabilitáshoz vezetett az óriási kgfb-portfólió
Az ASF az Európai Pénzügyi Felügyelettel közösen 2020-ban átvilágított valamennyi romániai biztosítótársaságot, ez derített fényt arra 2021-ben, hogy van egy tőkeigény az Euroins esetében, amelynek nyomán előírtak a bolgár tulajdonban lévő cég számára egy – feltőkésítést, az üzletpolitika módosítását, a biztosítási díjak változtatására, korrekt kiszámítására vonatkozó javaslatot tartalmazó – helyreállítási tervet.
Az ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tagjai cinkossággal vádolták a pénzügyi felügyelet tisztégviselőit a parlamenti meghallgatáson
Fotó: AUR/Facebook
„Az Euroins és a City is egy lábon állt: rövid távú bevételi lehetőségük volt, mert az emberek fél évre, évre kötnek a kötelező gépjárműbiztosítást. Közben a vállalt kárkifizetés nagyon hosszú távra is lehetséges, hiszen ha valaki például balesetet okoz, a sérült személy pedig munkaképtelenné válik, számára élete végéig fizetni kell a biztosítási díjat 1,2 millió lej értékhatárig. Tehát megtörténhet, hogy fél évre van bevétele, ám a kifizetési kötelezettsége tíz-húsz éves, mert az életbiztosítással ellentétben, amelyet évtizedekig fizetünk, ezek nem biztos bevételek. Ama biztosítók esetében viszont, amelyeknél portfóliójuk legtöbb 30 százalékát teszi ki az RCA-biztosítás, nagyobb a stabilitás, mert folyamatos, állandó bevételeik vannak, amiből pótolni tudják az időnként előálló tőkehiányt ebben az üzletágban” – mutatott rá a pénzügyi felügyelet RMDSZ által delegált tagja.
Ugyanakkor azért sem lehet korlátozni nálunk a hasonló piaci részesedéseket, mert miközben Nagy-Britanniában 230, Németországban több mint 300, Lengyelországban pedig 35 biztosító árul kgfb-kötvényt (3 százalékos átlagos piaci részesedéssel, tehát nem áll fenn koncentrálódási veszély), Romániában mindössze nyolc cég. A bukaresti Versenytanács nekilátott a kgfb-piaci dominancia kivizsgálásának, de még nem jutott eredményre.

A kétkamarás román parlament egyesített pénzügyi szakbizottsága előtt kellett magyarázatot adnia hétfőn a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) vezetőségének.
Fenntarthatatlanok voltak az alacsony árak
„Azt is látni kell, hogy a később csődbe ment társaságok a legalacsony áron árulták a kötvényeket, márpedig ez az üzleti modell fenntarthatatlan, mert amikor tőkeigény merül fel, akkor a tulajdonos vagy hozza otthonról a pénzt, és beruház, meghitelezi a cégét, vagy egyszerűen megomlik. Tehát rossz üzleti modelllel állunk szemben. Mindez hasonlít ahhoz, mint amikor a páciens orvoshoz fordul, aki a vizsgálat után felállítja a diagnózist, majd felírja a kötelező kezelést, viszont a beteg nem él vele. Sőt megtagadja a kezelést, elrejt előlünk adatokat, megbuherál informatikai rendszereket, hogy ne jussunk információkhoz. Ezek után csak a halálát lehet megállapítani az ilyen betegnek” – illusztrálta a helyzetet az ASF vezetőtanácsának egyetlen magyar tagja.
Birtalan József szerint a pénzügyi felügyelet elvégezte a dolgát a biztosítótársasággal szembeni fellépés terén
Felvetettük, talán egyfajta „gyógymódot” jelenthetett volna a biztosítási piacot sújtó helyzetre, ha a pénzügyi felügyelet hangsúlyosan felhívja a lakosság figyelmét arra, miszerint nem véletlenül szabott ki 26 pénzbírságot az Euroinsre 16 millió lej értékben az elmúlt két év során. Birtalan úgy reagált: nem biztos, hogy a gépkocsi-tulajdonosok többsége ennek ellenére sem választotta volna továbbra is az – olcsó kötvényt kínáló – Euroinst. „A felelősségbiztosítással ugyanis az a probléma, hogy az egyetlen biztosítási forma, amelyet nem magamnak kötök. Azt megnézem, hogy a házamat, az egészságemet kinél biztosítom, a kgfb-t viszont másnak kötöm, ezért megveszem a legolcsóbbat. A polgárt nem kell hibáztatni azért, mert az olcsóbbat választja, elvégre miért választaná a drágábbat? Az igazi kérdés az, hogy miért csak nyolc cég biztosít Romániában, itt pedig eljutunk oda, hogy mert a romániaihoz hasonló alacsony árak közepette ebben nem érdekeltek a biztosítók” – fejtette ki az ASF illetékese.
„Elvből nem vagyok beavatkozáspárti, hadd dolgozzon a piac, csakhogy ez jelen pillanatban olyan díjszabást alakítana ki, ami további többletterhet jelentene a lakosságnak. Jól meg kell vizsgálnunk, milyen áron korlátozzuk a díjszabásokat, ugyanakkor nem csak ezekre húzunk ársapkát, hanem például korlátozzuk azt is, hogy mennyiért lehet csereautót igénybe venni. Nagyon át kell tekintenünk a szervizóradíjakat, az alkatrész-kereskedők munkáját, ami már a fogyasztóvédelem és a versenytanács dolga. A jelenlegi helyzet megköveteli az ideiglenes árpplafon bevezetését, hogy további feszültségek ne keletkezzenek a piacon” – utalt Birtalan József arra, hogy az ASF azt javasolja a kormánynak, fél évre fagyassza be a kgfb-árakat a jelenleginél mintegy 30 százalékkal alacsonyabb tavaly márciusi szinten.
Nem kell kész tényként kezelni a további drágulásokat
Kérdésünkre, hogy az Euroins csődje, illetve az ASF által nemrég közzétett referenciaárak emelkedése nyomán a kgfb-díjszabások további drágulására kell-e számítani, a pénzügyi felügyelet illetékese úgy vélte: ezt nem kezelné tényként, ha ugyanis befagyasztják az árakat, akkor a kötvények ellenértékét az fogja meghatározni, miként alakulnak más összetevők, például a szervizelés díja. Birtalan Józef felhívta a figyelmet, hogy az ASF-nek az uniós jogszabályok miatt nem áll jogában meghatározni az árakat, mindössze fél évente kiszámolja és közzéteszi a referenciaárakat.
„Ezek azonban csak irányadó árak, kategóriánként, a gépkocsi típusa, hengerűrtartalma, a tulajdonos életkora, lakhelye alapján differenciálják ezeket a díjszabásokat. Azt mutatják, kategóriánként mennyi kellene legyen most egy ideális biztosítási díj” – fejtette ki Birtalan, aki szerint tavaly ezek a referenciaárak azért mutattak növekedést, mert rohamosan emelkedett a minimálbér, az alkatrészek árak, a szervizóradíjak. Hozzátette, nem lehet általános drágulásról beszélni, mert számos kategóriában olcsóbbak lettek a kötvények, amelyek árának alakulása a jövőben az infláció alakulásától függ. Egyébként az illetékes szenátusi szakbizottságok kezdeményezte hétfői meghallgatásról való távozásakor Nicu Marcu, az ASF elnöke is úgy vélekedett, hogy nem fognak nőni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak az Euroins csődje miatt.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) követeli a pénzügyi felügyeleti hatóság (ASF) vezetőségének felmentését az Euroins biztosítótársaság fizetésképtelenségével kapcsolatos botrány miatt.
Annak kapcsán, hogy a sokadik biztosítási csőd miatt többen firtatják a pénzügyi felügyelet felelősségét, Birtalan József úgy reagált: a hatóság szerinte elvégezte a dolgát, hiszen előírta a feltőkésítési tervet, a cég működése terén sürgetett módosításokat az Euroins számára, ám annak tulajdonosa nem állt elő a szükséges pénzzel, a menedzsmentet nem utasította arra, hogy változtasson az üzletpolitikán. „A felügyelet bevonta a cég engedélyét, tehát végső soron a dolgát elvégezte” – állapította meg Birtalan.
Ez esetben visszakapják a kötvény futamideje végéig hátralévő összeget, amikor a biztosítási garanciaalap (FGA) elbírálja a kérésüket. Ugyanakkor az Euroins-kötvények érvényesek maradnak, és 90 nappal azt követően szűnnek meg, miután a bíróság jogerősen kimondja a társaság csődjének beálltát, a csődeljárás kezdetét. Becslések szerint ez körülbelül kilenc hónap múlva következik be. „Mindenki vegye elő a biztosítást, és kezdjen számolgatni. Tekintettel arra, hogy felnőtt emberek vezetnek autót, szerintem el tudják dönteni, mit tegyenek” – jelentette ki Birtalan József.
És hogy miként lehet elkerülni a hasonló csődbotrányokat a jövőben? Birtalan József kérdésünkre elmondta, nem önmagában a biztosítási piaccal van a baj, hanem az egész rendszert meg kell vizsgálni. „Meg kellene nézni, melyek azok az elemek, ami miatt akkorák a biztosítási díjak, amekkorák. Kezdve a csereautók bérlésétől a szervizek működésén keresztül a nagykamionos cégek felelősségéig, amelyek esetében a baleseti ráta 12 százalékos, és akkor még nem beszéltünk a szállított áru értékéről. Beszélhetünk arról is, mi magunk mit tehetünk a magas baleseti ráta csökkentése érdekében, elsősorban a vezetés közbeni fokozott odafigyeléssel. A hatóságnak jeleznie kell a problémata, de ha ugyanilyen magas marad a baleseti ráta, ilyen sok a súlyos baleset, akkor ezeket ki kell fizetni” – húzta alá a bukaresti pénzügyi felügyelet vezetőtanácsának tagja.

A Pénzügyi Felügyelet (ASF) pénteken megerősítette az egy nappal korábban kiszivárgott információt: valóban megvonta az Euroins biztosítótársaság működési engedélyét.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Nemhogy csökkent volna, látványosan emelkedett a lakások ára a romániai ingatlanpiacon 2025-ben, tény ugyanakkor, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet, majd az áfa emelése rányomta a bélyegét az eladások alakulására. Ilyen hangulatban indult az új év.
2 hozzászólás