Belegázol az új autók „lelkébe” az Euro 7-es szabvány: tudnivalók a tervezett szabályokról, következményekről

Tornyosuló problémák. Az új kibocsátási szabvány gyors bevezetése jelentős drágulást, kiskategóriás modellek eltűnését eredményezheti •  Fotó: Pixabay.com

Tornyosuló problémák. Az új kibocsátási szabvány gyors bevezetése jelentős drágulást, kiskategóriás modellek eltűnését eredményezheti

Fotó: Pixabay.com

Miközben az Európai Bizottság sokkal több tiszta üzemű járművet, kisebb légszennyezést, a polgárok egészségét és a környezetet védő következményeket ígér az új gépkocsik károsanyag-kibocsátási szintjét még szigorúbban szabályozó, úgynevezett Euro 7-es szabvány bevezetésével, az intézkedéscsomag ellen hevesen tiltakozó autógyártók csupán minimális „zöld” hatással és jelentős drágítással számolnak. Összeállításunkban bemutatjuk az EU-ban a tervek szerint 2025-ben bevezetendő új norma előírásait, a mellette és ellene felsorakoztatott érveket, a várható következményeket, árakat.

Páva Adorján

2023. május 13., 10:322023. május 13., 10:32

Az Európai Bizottság (EB) tavaly ősszel terjesztette elő az EU-ban értékesített új gépjárművek által okozott levegőszennyezés csökkentését szolgáló javaslatát, amely az úgynevezett európai zöldmegállapodás szennyezőanyag-mentességi célkitűzését hivatott elősegíteni úgy, hogy „mindeközben a járművásárlás megfizethető és az európai járműipar versenyképes maradjon”. Az EB akkori közleményében hangsúlyozzák:

a közúti közlekedés a városi légszennyezés elsődleges forrása.

Az új Euro 7 szabványoknak köszönhetően több tiszta üzemű jármű közlekedik majd az európai utakon, ami javítja a levegőminőséget és védi a polgárok egészségét és a környezetet. Az Euro 7 szabványok és a járművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírások egymást támogatják a levegőminőség javítása szempontjából, hiszen az elektromos járművek fokozott elterjedése levegőminőségi előnyökkel is jár. „A két szabályrendszer egyértelműen kijelöli az irányt a gépjárműipari értéklánc számára, amelynek a szennyezőanyag-kibocsátás visszaszorítására kell törekednie, egyebek mellett a digitális technológiák alkalmazása révén” – olvasható az indoklásban.

„2035-re minden, az EU-ban értékesített új személy- és tehergépjármű nulla CO2-kibocsátású lesz. Ugyanakkor várhatóan még 2050-ben is az utakon közlekedő személygépkocsik és kisteherautók több mint 20%-a, a nehéz járműveknek pedig több mint a fele bocsát ki kipufogógáz-szennyezést. Emellett az akkumulátoros elektromos járművek is okoznak szennyezést a fékekből és gumiabroncsokból származó mikroműanyagok révén.

Idézet
Az Euro 7-es szabályok csökkenteni fogják ezeket a kibocsátásokat is, miközben biztosítják, hogy a járművek megfizethetők maradjanak a fogyasztók számára”

– fogalmaztak a kezdeményezők. Akik egyébként – főleg a személygépkocsi-gyártás esetében – eredetileg sokkal szigorúbb konkrét feltételeket szabtak volna. Az előterjesztett tervezet egyik sarkalatos pontja a nitrogén-oxid-kibocsátás (NOx) új határértékeinek megadása: a jelenleg érvényes Euro 6 szerint 80 mg/km engedélyezett benzines és 60 mg/km dízelautók esetén, az Euro 7 azonban már nem különíti el a két üzemmódot, hanem egységesen, belső égésű motorokra határoz meg 60 mg/km-t – számolt be a Totalcar.hu oldal. Szén-monoxidból, azaz CO-ból 500 mg volt engedélyezett a benzineseknél, a dízeleknél pedig 1000 mg egy kilométerre, az Euro 7 ezt is egységesíti, mégpedig 500 mg-ra.

Az Európai Bizottság adatai szerint 2018-ban az EU-ban a NOx-kibocsátás több mint 39 százalékáért a közúti közlekedés felelt – az arány jóval magasabb a városokban, ahol a közlekedés rendszerint a légszennyezés elsődleges tényezője.

Becslések szerint 2018-ban a közúti közlekedés mintegy 70 ezer korai elhalálozás oka volt a 28 tagú EU-ban.

Ám most azt remélik, hogy 2035-re az Euro 7 szabványok a személygépkocsik és kisteherautók teljes NOx-kibocsátását az Euro 6-os szinthez képest 35%-kal, az autóbuszokét és tehergépkocsikét pedig 56%-kal csökkentik.

Csakhogy a felsorolt adatok, célok és remények nem igazán találnak az egyre inkább sarokba szorított gyártók meglátásaival. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) az Euro 7-es szigorítások meglebegtetése, majd a végső tervezet előterjesztése óta folyamatosan tiltakozik, érvel, nyomást gyakorol. Nemrég átfogó, hét témakörre bontott jelentést közöltek a várható következményekről.

Az ACEA emlékeztet, hogy az Európai Unióban jelentős előrelépéseket értek el az Euro 6-os kibocsátási szabvány bevezetésével, miközben szerintük az Euro 7-es nem fog jelentős hatást gyakorolni környezetvédelmi téren, sőt kontraproduktív is lehet, mert lelassíthatja az autópark megújulását. A gyártók szerint

az Euro 6-os normának köszönhetően 2014 és 2020 között 25 százalékkal csökkent a személygépkocsik és kishaszongépjárművek, illetve 36 százalékkal a nehézgépjárművek nitrogén-oxid-kibocsátása, miközben az Euro 7 bevezetése csupán további 4, illetve 2 százalékos visszaesést eredményezne, jelentős anyagi áldozatok révén.

Az ACEA szerint jelenleg a fő szennyezőforrás a régi, az Euro 6-osnál korábbi szabványok szerint gyártott nehézgépjárművekben keresendő, amelyek nyolc évvel a jelenleg érvényben lévő bevezetése után is még a vonatkozó géppark háromnegyedét tették ki, és a teljes NOx-kibocsátás 92 százalékáért felelnek. Így amíg ezek kivonására nem születik megoldás, az Euro 7 sem fog sokat segíteni.

A Bigster Concept nevű elképzelést 2021-ben mutatta be a Dacia, igyekezniük kell az Euro 7 bevezetése előtti megvalósításával •  Fotó: Dacia.ro Galéria

A Bigster Concept nevű elképzelést 2021-ben mutatta be a Dacia, igyekezniük kell az Euro 7 bevezetése előtti megvalósításával

Fotó: Dacia.ro

A gyártók képviselete emlékeztetett: az autóipar jelenlegi elsődleges célkitűzése a károsanyag-kibocsátás csökkentése. A villamosítási folyamatokra mintegy 250 milliárd eurót és jelentős munkaerőt fordítanak, közben pedig az úgynevezett e-üzemanyagok fejlesztésén is dolgoznak. Ám az Euro 7-es követelmények 2025-ös bevezetése visszavetheti az eddigi zöldberuházásokat.

Ugyanis a megfelelés jelentős azonnali pluszköltségekkel járna, ami drágább autókat eredményez: átlagosan 2000 euróval nőhet egy új kocsi ára. Ez pedig visszaüthet: sokan inkább megőrzik régi, szennyezőbb járművüket.

A magas költségek oka, hogy az új norma nem a korábbi frissítése, hanem több szegmensben – főleg a teherautók terén – teljesen új technikát követel, ami több milliárd eurós pluszkiadást generál, ráadásul a 2025-ös céldátum rendkívül közel van, ilyen rövid idő alatt nem lehet megvalósítani. Ugyanakkor jelezték, hogy az európai szabvány már így is világszinten az egyik legszigorúbb volt.

Az érdekvédelmi szervezet szerint az is visszaüthet, hogy miközben az európai gyártókat most a belső égésű motorok nagy ívű továbbfejlesztésére kényszerítik, ezeket 2035-től már nem lehet előállítani, és ahelyett, hogy már most a zöldberuházásokra összpontosíthatnának, egyéb fejlesztésekkel kell bíbelődniük. Az ACEA úgy véli, mindez nehéz helyzetbe sodorná az európai autóipart, és helyzetbe hozná más kontinensek gyártóit.

Az Európai Bizottság terveit természetesen a gyártók külön-külön is kitámadták.

A Volkswagen-csoport szerint autóik 5000 euróval is megdrágulhatnak, ha be kell vezetni a módosításokat, ami azt jelenti, hogy búcsút mondhatnak népszerű kiskategóriás modelljeiknek (például a Polónak), amelyeket ekkora felárral már senki sem fog megvásárolni.

Eközben a Dacia éppen a következő években akar újat és nagyot alkotni a Duster 3-mal és az annál is testesebb, új kompakt SUV-vel (utcai terepjáróval), a Bigsterrel, amelyet éppen 2025-ben akartak piacra dobni. Xavier Martinet, a Dacia marketingigazgatója januárban úgy nyilatkozott, miközben jelenleg egy új kompakt SUV ára 25-30 ezer eurónál kezdődik, az Euro 7-es szabvány 30-40 ezer euróra tornázza fel az indulóárat.

A Duster 3 esetében is 5000 eurós többletköltséggel kellene számolni, ha Euro 7-es motorral kellene legördüljön a gyártósorról.

Ugyanakkor a Dacia illetékesei abban bíznak, hogy sikerül a mostani árak közelében tartani az új modelleket is. Ezt pedig úgy érhetik el, ha igyekeznek, és az új szabvány bevezetése előtt piacra dobják új modelljeiket.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 02., kedd

Tenyészállat-vásárlást támogatna ősztől a mezőgazdasági minisztérium

Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.

Tenyészállat-vásárlást támogatna ősztől a mezőgazdasági minisztérium
2025. szeptember 02., kedd

Gépjárműadó: eltérően alakulnak a 2026-tól fizetendő összegek

Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.

Gépjárműadó: eltérően alakulnak a 2026-tól fizetendő összegek
2025. szeptember 01., hétfő

Enyhén csökkent a munkanélküliség Romániában

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.

Enyhén csökkent a munkanélküliség Romániában
2025. szeptember 01., hétfő

A nyugati határszélen nő a munkanélküliség, miközben rekord számú álláslehetőség vár betöltésre

A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.

A nyugati határszélen nő a munkanélküliség, miközben rekord számú álláslehetőség vár betöltésre
2025. szeptember 01., hétfő

Az ezüst az új arany? Lendületet kapott a „kistestvér”

Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.

Az ezüst az új arany? Lendületet kapott a „kistestvér”
2025. augusztus 31., vasárnap

Már a piaci bevásárlást sem ússzuk meg 170 lej alatt

Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Már a piaci bevásárlást sem ússzuk meg 170 lej alatt
2025. augusztus 31., vasárnap

Csaknem 8 százalékkal nőtt a romániai légiutas-forgalom

A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.

Csaknem 8 százalékkal nőtt a romániai légiutas-forgalom
2025. augusztus 29., péntek

Egyedülálló, cseppfolyósított földgázt is felhasználó injekciós motor gyártása kezdődött el Mioveni-ben

A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.

Egyedülálló, cseppfolyósított földgázt is felhasználó injekciós motor gyártása kezdődött el Mioveni-ben
2025. augusztus 28., csütörtök

A kisgazdák is sorra kerülnek az AFIR idei uniós pályázati kiírásain

A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.

A kisgazdák is sorra kerülnek az AFIR idei uniós pályázati kiírásain
2025. augusztus 28., csütörtök

Októbertől lépnének hatályba az újabb megszorító intézkedések

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.

Októbertől lépnének hatályba az újabb megszorító intézkedések