
Legkésőbb november 15-éig el kell készülnie a Nagyszeben és Déva közötti autópálya utolsó szakaszának is, ellenkező esetben az állam nem fog fizetni a kivitelezőnek – jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök.
2014. október 06., 15:202014. október 06., 15:20
„A határidővel kapcsolatos ígéretet nem én tettem, nem én építem az autópályát, hanem az a cég, amely megnyerte a munkálatokra kiírt versenytárgyalást. Amennyiben késlekedni fognak, egyszerűen nem fizetünk, más szankciót nem nagyon róhatunk ki, a szerződést sem bonthatjuk fel, hiszen akkor mi veszítünk jelentős összeget” – magyarázta a miniszterelnök-államfőjelölt.
Hozzátette: Ioan Rus közlekedésügyi miniszter múlt héten ellátogatott a sztráda építőtelepére, a kivitelező pedig ismételten arról biztosította őket, hogy november közepéig véglegesítik a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben–Déva-szakaszát. „A sztráda nemcsak Nagyszeben, de az egész térség fejlesztéséhez, gazdasági növekedéséhez hozzájárul majd” – fogalmazott Victor Ponta.
Ioan Rus eközben újabb nagyszabású ígéreteket tett sztrádaügyben: a tárcavezető szerint 2018-ban két autópálya ível majd át a Kárpátokon – az egyik Moldvát, a másik pedig a Havasalföldet köti össze Erdéllyel. „A gyakorlatban is kivitelezhető tervről beszélünk. 1918-ban megvalósítottuk az országegyesítést, ha pedig szorgalmasak leszünk, 2018-ra infrastrukturálisan is összekapcsolhatjuk” – fejtette ki Rus.
A többek között a Dacia autógyár vezetősége által az egyik legfontosabb megvalósítandó projektnek tartott Brassó–Comranic-sztráda kapcsán a miniszter csak annyit mondott: „erről az ügyről később egyeztetnek.”
Rus ugyanakkor arról is beszámolt, hogy több milliárd eurós fejlesztést terveznek a vasúti infrastruktúra terén. „Több száz kilométernyi kihasználatlan vasúti szakasz van az országban, amelyekre nagyon sok pénzt költünk, de semmilyen bevételt nem szerzünk utánuk” – mutatott rá a közlekedésügyi tárca vezetője. Hozzátette: tervezik a dunai kikötők korszerűsítését is.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
szóljon hozzá!