
Legkésőbb november 15-éig el kell készülnie a Nagyszeben és Déva közötti autópálya utolsó szakaszának is, ellenkező esetben az állam nem fog fizetni a kivitelezőnek – jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök.
2014. október 06., 15:202014. október 06., 15:20
„A határidővel kapcsolatos ígéretet nem én tettem, nem én építem az autópályát, hanem az a cég, amely megnyerte a munkálatokra kiírt versenytárgyalást. Amennyiben késlekedni fognak, egyszerűen nem fizetünk, más szankciót nem nagyon róhatunk ki, a szerződést sem bonthatjuk fel, hiszen akkor mi veszítünk jelentős összeget” – magyarázta a miniszterelnök-államfőjelölt.
Hozzátette: Ioan Rus közlekedésügyi miniszter múlt héten ellátogatott a sztráda építőtelepére, a kivitelező pedig ismételten arról biztosította őket, hogy november közepéig véglegesítik a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben–Déva-szakaszát. „A sztráda nemcsak Nagyszeben, de az egész térség fejlesztéséhez, gazdasági növekedéséhez hozzájárul majd” – fogalmazott Victor Ponta.
Ioan Rus eközben újabb nagyszabású ígéreteket tett sztrádaügyben: a tárcavezető szerint 2018-ban két autópálya ível majd át a Kárpátokon – az egyik Moldvát, a másik pedig a Havasalföldet köti össze Erdéllyel. „A gyakorlatban is kivitelezhető tervről beszélünk. 1918-ban megvalósítottuk az országegyesítést, ha pedig szorgalmasak leszünk, 2018-ra infrastrukturálisan is összekapcsolhatjuk” – fejtette ki Rus.
A többek között a Dacia autógyár vezetősége által az egyik legfontosabb megvalósítandó projektnek tartott Brassó–Comranic-sztráda kapcsán a miniszter csak annyit mondott: „erről az ügyről később egyeztetnek.”
Rus ugyanakkor arról is beszámolt, hogy több milliárd eurós fejlesztést terveznek a vasúti infrastruktúra terén. „Több száz kilométernyi kihasználatlan vasúti szakasz van az országban, amelyekre nagyon sok pénzt költünk, de semmilyen bevételt nem szerzünk utánuk” – mutatott rá a közlekedésügyi tárca vezetője. Hozzátette: tervezik a dunai kikötők korszerűsítését is.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!