Nagyvárad önkormányzata magára vállalná a nemzetközi repülőjáratok indításához tervezett szubvenció húsz százalékát, így a projektet kezdeményező Bihar megyei önkormányzatnak csupán nyolcvan százalékot kell majd elkülönítenie a költségvetéséből – jelentette be kedden Cornel Popa, a megyei közgyűlés nemzeti liberális (PNL) elnöke párttársa, Ilie Bolojan váradi polgármester társaságában.
2014. március 04., 17:362014. március 04., 17:36
Mint arról tavaly már beszámoltunk, az Országos Versenytanács – az Európai Bizottság jóváhagyásával – engedélyezte a megyei önkormányzatnak, hogy öt évig támogassa az új járatokat, a légitársaságoknak viszont legalább tíz évre kell majd elkötelezzék magukat. Erre a célra évi félmillió eurót szánnak úgy, hogy az első évben utasonként 20 eurót fizetnek, majd évente 1 euróval csökkentik a költség-hozzájárulás értékét.
„A hónap végégig kidolgozzuk a tender feltételeit az új járatokra. A légitársaságokat legalább két nemzetközi járatra szeretnénk pályáztatni” – magyarázta Popa, de további részleteket csupán az erre vonatkozó határozatterv közgyűlés elé bocsátása előtti napon akar nyilvánosságra hozni. Bolojan kötelességnek érzi a szubvencióhoz való hozzájárulást, mivel a napirenden lévő „reptérprojektből” a városnak is haszna van, ezáltal Várad felveheti a versenyt az olyan megyeszékhelyekkel is, mint Temesvár vagy Kolozsvár.
A nagyváradi légikikötő bővítésére, mint ismert, már januárban kiírták a tendert, ám a megyei elöljáró tegnapi bejelentése alapján a vállalkozók fellebbezése miatt kénytelenek voltak március 28-ra halasztani a pályázatok fogadásának határidejét. A régóta sürgetett fejlesztések többek között a kifutópályája meghosszabbítását és kiszélesítését célozzák, hogy az Boeing típusú nagygépek fogadására is alkalmas legyen.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!