Nagyvárad önkormányzata magára vállalná a nemzetközi repülőjáratok indításához tervezett szubvenció húsz százalékát, így a projektet kezdeményező Bihar megyei önkormányzatnak csupán nyolcvan százalékot kell majd elkülönítenie a költségvetéséből – jelentette be kedden Cornel Popa, a megyei közgyűlés nemzeti liberális (PNL) elnöke párttársa, Ilie Bolojan váradi polgármester társaságában.
2014. március 04., 17:362014. március 04., 17:36
Mint arról tavaly már beszámoltunk, az Országos Versenytanács – az Európai Bizottság jóváhagyásával – engedélyezte a megyei önkormányzatnak, hogy öt évig támogassa az új járatokat, a légitársaságoknak viszont legalább tíz évre kell majd elkötelezzék magukat. Erre a célra évi félmillió eurót szánnak úgy, hogy az első évben utasonként 20 eurót fizetnek, majd évente 1 euróval csökkentik a költség-hozzájárulás értékét.
„A hónap végégig kidolgozzuk a tender feltételeit az új járatokra. A légitársaságokat legalább két nemzetközi járatra szeretnénk pályáztatni” – magyarázta Popa, de további részleteket csupán az erre vonatkozó határozatterv közgyűlés elé bocsátása előtti napon akar nyilvánosságra hozni. Bolojan kötelességnek érzi a szubvencióhoz való hozzájárulást, mivel a napirenden lévő „reptérprojektből” a városnak is haszna van, ezáltal Várad felveheti a versenyt az olyan megyeszékhelyekkel is, mint Temesvár vagy Kolozsvár.
A nagyváradi légikikötő bővítésére, mint ismert, már januárban kiírták a tendert, ám a megyei elöljáró tegnapi bejelentése alapján a vállalkozók fellebbezése miatt kénytelenek voltak március 28-ra halasztani a pályázatok fogadásának határidejét. A régóta sürgetett fejlesztések többek között a kifutópályája meghosszabbítását és kiszélesítését célozzák, hogy az Boeing típusú nagygépek fogadására is alkalmas legyen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Keddtől a spanyolországi Valencia is szerepel a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér kínálatában, decemberben pedig további új járatok indulnak a Hargita és Kovászna megyében élők körében is nagy népszerűségnek örvendő légikikötőből.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) megkezdte az értesítések kiküldését az úgynevezett luxusadó kapcsán, amelyet a drága autók és ingatlanok tulajdonosaira vetnek ki.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!