Nagyvárad önkormányzata magára vállalná a nemzetközi repülőjáratok indításához tervezett szubvenció húsz százalékát, így a projektet kezdeményező Bihar megyei önkormányzatnak csupán nyolcvan százalékot kell majd elkülönítenie a költségvetéséből – jelentette be kedden Cornel Popa, a megyei közgyűlés nemzeti liberális (PNL) elnöke párttársa, Ilie Bolojan váradi polgármester társaságában.
2014. március 04., 17:362014. március 04., 17:36
Mint arról tavaly már beszámoltunk, az Országos Versenytanács – az Európai Bizottság jóváhagyásával – engedélyezte a megyei önkormányzatnak, hogy öt évig támogassa az új járatokat, a légitársaságoknak viszont legalább tíz évre kell majd elkötelezzék magukat. Erre a célra évi félmillió eurót szánnak úgy, hogy az első évben utasonként 20 eurót fizetnek, majd évente 1 euróval csökkentik a költség-hozzájárulás értékét.
„A hónap végégig kidolgozzuk a tender feltételeit az új járatokra. A légitársaságokat legalább két nemzetközi járatra szeretnénk pályáztatni” – magyarázta Popa, de további részleteket csupán az erre vonatkozó határozatterv közgyűlés elé bocsátása előtti napon akar nyilvánosságra hozni. Bolojan kötelességnek érzi a szubvencióhoz való hozzájárulást, mivel a napirenden lévő „reptérprojektből” a városnak is haszna van, ezáltal Várad felveheti a versenyt az olyan megyeszékhelyekkel is, mint Temesvár vagy Kolozsvár.
A nagyváradi légikikötő bővítésére, mint ismert, már januárban kiírták a tendert, ám a megyei elöljáró tegnapi bejelentése alapján a vállalkozók fellebbezése miatt kénytelenek voltak március 28-ra halasztani a pályázatok fogadásának határidejét. A régóta sürgetett fejlesztések többek között a kifutópályája meghosszabbítását és kiszélesítését célozzák, hogy az Boeing típusú nagygépek fogadására is alkalmas legyen.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
szóljon hozzá!